Beöthy Zsolt

Beöthy Zsolt
Életrajzi adatok
Született	1848. szeptember 4. Buda
Elhunyt	1922. április 18. (73 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint	esztéta irodalomtörténész író
Házastárs	Rákosi Szidi
Szülei	Beöthy Zsigmond
Gyermekek	Beöthy László Beöthy Zsigmond
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	irodalomtörténet, esztétika
Kutatási terület	magyar irodalom
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia 1884
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Zsolt témájú médiaállományokat.

Szlováni Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4. – Budapest, 1922. április 18.^[1]) magyar irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1879-től 1899-ig a Kisfaludy Társaság titkára, majd 1900-tól 1922-ig 5. elnöke; a konzervatív szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakja a századfordulón.

Az 1908-ban újra kiadott „Kálozdy Béla” c. regényéhez Mikszáth Kálmán írt bevezetést, ebben olvashatjuk: „Pályája elején virágokat hozott, szamócát és cseresznyét, férfikorában áttér a mesélő genre-től a kritikához s hovatovább a súlyosabb gyümölcsökhöz. Az essay-khez és a széptani művekhez. Szinte úgy látszik, mintha munkakört változtatna, pedig dehogy; megy-megy a maga útján feltartóztathatatlanul.”

Családja

Édesapja szlováni Beöthy Zsigmond (1819 – 1896), költő, író és jogtudós, édesanyja Ferber Karolina (*1825), Szinnyei József bibliográfus, irodalomtörténész nővére. Felesége Rákosi Szidi színésznő, gyermekeik Beöthy Zsigmond színész és Beöthy László színigazgató, újságíró.

Életpályája

A pesti egyetemen jogot hallgatott 1867 és 1870 között. 1870-71-ben a bécsi és müncheni egyetemeken tanult. 1871 és 1875 között tisztviselő volt a Pénzügyminisztériumban. 1872-ben házasságot kötött Rákosi Szidi színésznővel. Ekkor kezdte szépírói pályáját. 1873 és 1874 között az Athenaeum szerkesztőjeként működött. 1875-ben tanári, majd 1877-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, ugyanebben az évben elvált Rákosi Sziditől. Ettől fogva tanított: 1875-82-ben reáliskolában, majd 1878-tól egyetemi magántanárként, 1883-tól az esztétika rendkívüli, 1886-tól haláláig rendes tanára volt a budapesti egyetemen. 1915-1916-ban ő volt az egyetem rektora. 1890-1920 között a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság elnöke volt. 1903-tól a főrendiház tagja.

Badics Ferenccel együtt szerkesztette az Athenaeum Képes magyar irodalomtörténetét.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (36/2-1-38). A Kallós Ede szobrával, s a felirat felett egy bronz portrérelieffel díszített síremlékét – a Kisfaludy Társaság nyolcéves gyűjtésének eredményét – 1930-ban leplezték le.^[2] 2003-ban ide temették unokáját, Horn Artúr akadémikust.^[3]

Akadémiai karrierje

• levelező tag (1877),
• rendes tag (1884),
• igazgató (1893),
• másodelnök (1910 – 1913).

Társadalmi tevékenysége

• 1876-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1879-től titkára, 1900-tól haláláig elnöke,
• 1893-tól 1907-ig az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke,
• 1911-19-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság első elnöke.

Díjai

• a Kisfaludy Társ. Greguss jutalma (A magyar irodalom kis-tükre című művéért);
• MTA Karácsonyi-díj (A tragikum című művéért);
• Pro litteris et artibus díszjelvény (1899).

Műgyűjtőként

Nemzetközi jelentőségű egyiptomi művészeti gyűjteménye halála után Svédországba került.

• Mahler Ede: Beöthy Zsolt egyiptologiai gyűjteménye a budapesti kir. magyar Tudomány-Egyetemen. Magyarázó jegyzék egyszersmind bevezetés az ókori egyiptomiak művészet- és kultúrtörténetébe; Franklin Ny., Bp., 1913. Online

Művei

• Elbeszélések az ifjúság számára; Demjén-Sebes, Pest, 1865
• Elbeszélések; Fekete, Pest, 1871
• Biró Márton. Regény; Friebeisz, Pest, 1872
• A névtelenek. Elbeszélések és rajzok; Franklin, Bp., 1875
• Kálozdy Béla. Regény, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1875 (Franklin, 1908)
• Az első magyar politikai színmű és kora; Athenaeum Ny., Bp., 1876
• A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése (irodalomtörténet középiskolák számára I-II, Bp., 1877-79, 14 kiadás)
• Rajzok; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1879
• Ráskai Lea (verses elbeszélés, Bp., 1881);
• Színműírók és színészek. 1878-1881; Athenaeum, Bp., 1882
• A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése; 3. bőv., jav. kiad.; Athenaeum, Bp., 1883-1884
• Magyar balladák; magyarázták Greguss Ágost és Beöthy Zsolt; Franklin, Bp., 1885 (Jeles írók iskolai tára)
• A tragikum (Bp., 1885);
• A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (I-II; Bp., 1886-87);
• Poetika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Incze József; s.n., Bp., 1890
• Horatius és Kazinczy; Franklin, Bp., 1890
• Széchenyi és a magyar költészet (Bp., 1893)
• Az egyetemi tanárképzés kérdéséhez; Hornyánszky Ny., Bp., 1894
• Színházi esték. A "Színműírók és színészek" új folyama; Hornyánszky Ny., Bp., 1895
• Arany János. Élet- és jellemrajz; Athenaeum Ny., Bp., 1895
• A magyar irodalom kis-tükre (Bp., 1896; az utolsó, 7. kiadás Kéky Lajos bevezetésével 1930-ban jelent meg):
• Béni bácsi. Bohózat; Singer-Wolfner, Bp., 1897
• Beszéd, mellyet Erzsébet királyné halála alkalmából tartott; Egyetemi Ny., Bp., 1898 (Acta Univ. Hung. Budapestinensis anni 1898-99. IV.)
• Eszthétika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Wolff Béla [Kelemen Béla]; s.n., Bp., 1900
• Vörösmarty Mihály; Athenaeum, Bp., 1900
• Eszthétika. A művészi képzelet tana; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Kéki Lajos; Kéki, Bp., 1900-1901
• Az irodalomtörténet elmélete; jegyezte és kiad. Kéki Lajos; s.n., Bp., 1902
• Eszthetika lélektani alapon; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Oláh Gábor; Oláh, Bp., 1903-1904
• Esztetika. A tragikum; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Csobán András; s.n., Bp., 1904-1905
• (Szerk.) A magyar irodalom története (I-II, Bp., 1893-95)
• A XIX. század magyar költészete; Beőthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Kéki Lajos, s.n., Bp., 1904-05
• Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1905
• A művészetek története a legrégibb időktől a XIX. század végéig, 1-3.; szerk. Beöthy Zsolt; Lampel, Bp., 1906-1912
• Mikes leveleskönyve irodalmunkban; Lampel, Bp., 1906 (Magyar könyvtár)
• Költők és hősök. Három irodalomtörténeti dolgozat; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár)
• A stíl; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908
• Az irodalomtörténet elmélete. Egyéniség és művészet; előadások után jegyezte és kiadta Mihályi Bálint; Preszler Ny., Bp., 1908
• Zrínyi és a Zrínyiász; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908-1909
• Szász Károly; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)
• Háború és cultura. Budapest : Pallas, 1915 Online
• Egyetemi ifjúságunk a háborúban. Rektori székfoglaló beszéd; Franklin Ny., Bp., 1915
• Ferencz József királyunk és Erzsébet királynénk emlékezete. Két beszéd; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
• Régi nóták. Három elbeszélés; ill. Haranghy Jenő; Pantheon, Bp., 1920
• Tisza István; Lampel, Bp., 1920 (Magyar könyvtár)
• Romemlékek. Tanulmányok, beszédek, czikkek, 1-2.; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1923
• Arany János, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai RT, Bp., 1923 (Bethlen könyvtár)
• Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1925 (Magyar könyvtár)
• Beöthy Zsolt munkái. Irodalmi tanulmányok; bev. Kéky Lajos; Franklin, Bp., 1928 (Élő könyvek. Magyar klasszikusok) Online
• Az irodalomtörténet elmélete I.; Magyar irodalmi ritkaságok (51.). Egyetemi Nyomda, Budapest, 1940

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 184. o.  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 200–201. o. ISBN 963-05-6805-5  

További információk

• Beöthy Zsolt munkái : Irodalmi tanulmányok (MEK)
• Beöthy Zsolt: Kálozdy Béla (MEK)
• Beöthy Zsolt munkái az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában
• Emlékkönyv Beöthy Zsolt születésének hatvanadik évfordulójára
• Négyesy László: Beöthy Zsolt emlékezete : emlékbeszéd. Franklin, Budapest (1926).
• Emlékkönyv Beöthy Zsolt születésének hatvanadik évfordulójára. Írták tanítványai, barátai, tisztelői; Athenaeum, Bp., 1908
• Kéky Lajos: Beöthy Zsolt; Franklin, Bp., 1925 (Költők és írók)
• Földi Mihály: Beöthy Zsolt. Emlékbeszéd; Franklin Ny., Bp., 1929
• Pap Károly: Négyesy László és Beöthy Zsolt barátsága; Egyetemi Ny., Bp., 1931
• Németh G. Béla: Tragikum és történetfelfogás. A századvégi tragikum-vita; Akadémiai, Bp., 1971 (Irodalomtörténeti füzetek)
• 1912 Uj Idők 18, 277.