Stoczek József

Stoczek József

Született	1819. január 19.^[1]^[2] Szabadka^[1]
Elhunyt	1890. május 11. (71 évesen)^[3] Budapest^[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	mérnök egyetemi oktató
Tisztsége	a magyar főrendiház tagja (1885. október 8. – 1890. május 11.)
Iskolái	Institutum Geometricum (–1844)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34/2-2-6)
A Wikimédia Commons tartalmaz Stoczek József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stoczek József, más írásmóddal Sztoczek József (Szabadka, 1819. január 19. – Budapest, 1890. május 11.) magyar mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, alelnöke (1886–1889). 1865-től 1867-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.

Élete

Jómódú iparoscsaládban született. A gimnázium hat osztályát szülővárosában végezte. 1834-ben Pécsre ment filozófiát hallgatni, ahol 1835 őszén fölvették az egyházmegye novíciusai közé. A következő tanévben a pesti szeminárium papnövendéke lett. 1840-ben megvált a papi pályától és ősszel belépett az Institutum Geometricum hallgatói közé, ott szerzett oklevelet 1844-ben. Tanárai közül Petzelt József volt rá nagy hatással, aki mellett a mérnöki kurzus elvégzése után segédtanárként működött. 1847-ben kinevezték rendes tanárnak a József Ipartanoda fizikai tanszékére, 1857. májusban az újonnan alakult József Műegyetem általános és technikai természettan tanszékére. 1862. június 12-től 1871. szeptember 30-ig az intézet igazgatója, majd 1871–1872-ben és 1875–1879 között rektora volt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjának, 1860. október 9-én rendes taggá, 1872. május 24-én az igazgató tanács tagjává választotta. Ugyanott a III. osztály elnöke, másodelnök volt 1886. május 6-ától 1889. május 3-áig. A műegyetem megszervezésekor végzett tevékenysége eredményeként 1872-ben a közoktatási tanács alelnökének és a műszaki alosztály elnökének teendőivel bízták meg, 1874-ben pedig a középiskolai tanárképző intézet igazgatója és a tanárvizsgáló bizottság elnöke lett.

A Természettudományi Társulatnak 1862 és 1872 között volt elnöke, ebben az időben a társulatot teljesen újjászervezték. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet megalapításában is részt vett. 1885-ben a főrendiház tagjává nevezték ki. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, a Természettudományi Társulat, az Országos Középtanodai Tanáregylet tiszteletbeli tagja, a Vaskorona-rend III. osztályú lovagja volt. 1890-ben Budapesten halt meg. A Magyar Tudományos Akadémián 1892. október 31-én Szily Kálmán tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkái

A kis catoptricai cathetometer és használata megismertetése. Irta Petzelt József. Magyarra ford. Buda, 1845.
Két jegyű közönséges logarai az 1-től 108 000-ig terjedő számoknak valamint 10-től 10 m.-percre, minden körnegyedi szög keble-, pótkeble-, érintője- és pótérintőjének összeállítá Schrön Lajos. A szöveget magyarra ford. Stereotyp kiadás. Braunschweig és Pest, 1860.
Utasítás meteorologiai észleletekre. Pest, 1861. Táblázattal.
Beszéd a kir. József-műegyetemen az 1876-79. tanév megnyitásakor 1876. szept. 14. Budapest, 1876.
Műszaki természettan. Budapest, év n. (Kőnyomat 4-rét 1-144. l. a Magyar Nemzeti Múzeum; vége hiányzik).

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 9.)
↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
↑ Stoczek József, Sztoczek, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/14153.htm

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

Sablon:A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei m v sz A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei
Másodelölülők (1830–1858)	Széchenyi István (1830–1850) Eötvös József (1850–1858)
Alelnökök (1858–1869)	Eötvös József (1858–1866) Lónyay Menyhért (1866–1869)
Másodelnökök (1869–1949)	Lónyay Menyhért (1869–1871) Csengery Antal (1871–1880) Pauler Tivadar (1880–1886) Stoczek József (1886–1889) Fraknói Vilmos (1889–1892) Szász Károly (1892–1895) Pulszky Ferenc (1895–1897) Wlassics Gyula (1898–1901) Kuun Géza (1901–1904) Kautz Gyula (1904–1907) Than Károly (1907–1908) Wartha Vince (1908–1910) Beöthy Zsolt (1910–1913) Plósz Sándor (1913–1916) Ilosvay Lajos (1916–1919) Herczeg Ferenc (1919–1922) Concha Győző (1922–1925) Ilosvay Lajos (1925–1928) Vargha Gyula (1928–1929) Herczeg Ferenc (1929–1931) Csánki Dezső (1931–1933) Popovics Sándor (1933–1934) Lenhossék Mihály (1934–1937) Ravasz László (1937–1940) Balogh Jenő (1940–1943) Vendl Aladár (1943–1945) Szent-Györgyi Albert (1946–1948) Gombás Pál (1948–1949)
Alelnökök (1949–)	Gombás Pál (1949–1958) Ligeti Lajos (1949–1970) Fogarasi Béla (1955–1959) Novobátzky Károly (1958–1967) Hevesi Gyula (1960–1967) Manninger Rezső (1960–1967) Jánossy Lajos (1961–1973) Erdei Ferenc (1964–1970) Straub F. Brunó (1967–1973) Szabó Imre (1970–1976) Bognár Géza (1973–1976) Szentágothai János (1973–1977) Csáki Frigyes (1976–1977) Pach Zsigmond Pál (1976–1985) Somos András (1977–1985) Fülöp József (1978–1980) Polinszky Károly (1980–1985) Márta Ferenc (1985–1990) Straub F. Brunó (1985–1988) Ujfalussy József (1985–1993) Tigyi József (1988–1990) Berényi Dénes (1990–1993) Halász Béla (1990–1996) Michelberger Pál (1993–1999) Pataki Ferenc (1993–1996) Harmathy Attila (1996–1999) Vizi E. Szilveszter (1996–2002) Enyedi György (1999–2002) Keviczky László (1999–2005) Hámori József (2002–2008) Marosi Ernő (2002–2008) Kroó Norbert (2005–2011) Dudits Dénes (2008–2014) Maróth Miklós (2008–2014) Szász Domokos (2011–2017) Freund Tamás (2014–2020) Vékás Lajos (2014–2020) Bokor József (2017–2020) Lamm Vanda (2020–) Hudecz Ferenc (2020–) Kosztolányi György (2020–)

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–)