Benzolhexol-triszoxalát

Benzolhexol-triszoxalát
Szabályos név	2,3,6,7,10,11-hexahidro-1,4,5,8,9,12-hexaoxatrifenilén-2,3,6,7,10,11-hexon
Más nevek	1,4,5,8,9,12-hexaoxatrifenilén-2,3,6,7,10,11-hexon
Kémiai azonosítók
SMILES O=C1OC2=C3OC(=O)C(=O)OC3=C3OC(=O)C(=O)OC3=C2OC1=O
InChI 1S/C12O12/c13-7-8(14)20-2-1(19-7)3-5(22-10(16)9(15) 21-3)6-4(2)23-11(17)12(18)24-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C12O12
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A benzolhexol-triszoxalát, más néven hexahidroxibenzol-triszoxalát a benzolhexol és az oxálsav hatszoros észtere: három oxálsavmolekula alkot észtert a benzolhexol két-két hidroxilcsoportjával.

A szén egyik oxidja (C₁₂O₁₂). A vegyületet először H. S. Verter és R. Dominic írta le 1967-ben.^[1]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hexahydroxybenzene trisoxalate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Benzolhexol
• Oxálsav
• Benzolhexol-triszkarbonát

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!