Bognár Ignác

Bognár Ignác
Született1810. március 18.
Csepreg magyar
Elhunyt1883. november 1.
Budapest magyar
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
Foglalkozásakarnagy, zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Bognár Ignác témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Bogár Ignác (nyomdász).

Bognár Ignác (Csepreg, 1810. március 18.[1] – Budapest, 1883. november 1.)[2] zeneszerző, a Nemzeti Színház ének-karnagya, a Tudor Mária című opera és a Kis lak áll a nagy Duna mentében (Petőfi Sándor: Távolból) című dal szerzője. Bognár Vilma és Bognár Adél édesapja.

Élete

Atyja, Bognár János jegyző és iskolamester volt, édesanyja Kőszegi Terézia. A gimnáziumot Kőszegen és Sopronban végezte. Ezután négy évig zongoratanító volt a Jankovich- és Semsei-családoknál. 1833-ban mint tenorista a bécsi udvari színháznak (Hoftheater) lett tagja, majd 1835-ben a coburg-gothai színházhoz szerződött mint első énekes. 1839-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződtették Nyáry Pál meghívására, egy év múlva a brünni és innsbrucki színházakhoz került. 1841 és 1847 között a kolozsvári színház operarendezőjeként működött, majd 1847-ben ismét visszaszerződtették a Nemzeti Színházhoz mint első tenoristát, de mivel hangja fogyatkozni kezdett, átvette a színművek karmesteri vezetését és az énektanítást. 1856. május havában énekiskolára kapott engedélyt. 1862-ben nyugdíjba ment. Kora egyik népszerű zeneszerzője volt. Kisebb operákat, dalműveket, illetve rövid, egyszerűbb dalokat komponált.

Emlékezete

Szülőhelyén, Csepregen 1993. október 15-én helyezték el emléktábláját a Szent Miklós plébániával szemben, melynek tartalma: "Ezen a helyen állt Bognár Ignác 1810-1883 zeneszerző szülőháza."

Munkái

  1. 50 eredeti nép- és magyar dal. Pest, 1857.
  2. Szentegyházi karének. Gymnasiumok számára. Pest, 1860.

A Kovács Károly által szerkesztett Dalkoszorút (Pest, 1855.) hangjegyre tette. 1882-ben egy nagy Albumba összeírta dalait és önéletrajzzal ellátva az írói- és művészeti körnek ajándékozta.

Megírta a Tudor Mária című operát és a Fogadott leány című egyfelvonásos vígoperát; 32 népszínműhöz írt zenét; sok dalt (melyek szövegét is nagyrészt maga írta) és Petőfinek 36 költeményét zenésítette meg.

Jegyzetek

  1. Csepregi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 1810. év.
  2. Budapest-Kálvin téri református egyházközség halotti anyakönyve 537/1883.

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 130. o.  Online elérés (Tévesen Bogár Ignác címszó alatt)
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Zeneműkiadó Vállalat, 1965. I. kötet, 265. old.
  • Bognár Ignác. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 215. o.  
  • Bognár Ignác emléktábla

Kapcsolódó szócikkek

Bognár Ignác dalai a magyar Wikipédián
Szócikk Dallam Szöveg
Fürdik a holdvilág Bognár Ignác Petőfi Sándor
Jó estét kívánok, megjöttek a fehérvári huszárok Bognár Ignác Nádor József
Távolból Bognár Ignác Petőfi Sándor
Nemzetközi katalógusok
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap