Celldömölk

A Kiscell szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Kiscelli kastély és parkerdő.

Celldömölk
A Szűz Mária-templom
Celldömölk címere Celldömölk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Celldömölki
Jogállás	város
Polgármester	Fehér László (CSÖCE-ECVE)[1]
Irányítószám	9500
Körzethívószám	95
Testvértelepülései	Lista Erdőszentgyörgy Pagnacco Serramazzoni Neudau Munkács
Népesség
Teljes népesség	9860 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	206,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	52,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 17° 09′ 09″47.2575, 17.152547.257500°N 17.152500°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 17° 09′ 09″47.2575, 17.152547.257500°N 17.152500°E
Celldömölk Pozíció Vas vármegye térképén
Celldömölk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Celldömölk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Celldömölk (németül Kleinmariazell) város Vas vármegyében, a Celldömölki járás székhelye.

Fekvése

A város a 8-as főút jánosházi leágazásától északra, a megyeszékhely Szombathelytől 42 kilométerre keletre, a Marcal-medencében fekszik.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pápa térségétől egészen Sárvárig húzódó 834-es főút, amely nagyjából kelet-nyugati irányban húzódik végig a központján. A 8-as főúttal a 8429-es út köti össze.

A környező kisebb települések közül Mesteri a 8432-es, Kemeneskápolna–Vásárosmiske a 8433-as, Kemenesmihályfa a 8452-es, Nemeskocs a 8459-es, Kemenesszentmárton–Vönöck a 8611-es úton, Köcsk pedig a 84 137-es számú mellékúton érhető el a város irányából.

Vonattal a Székesfehérvár–Szombathely- és a Győr–Celldömölk-vasútvonalon érhető el; Celldömölk vasútállomás a belvárostól északkeletre helyezkedik el, a 834-es főút és az állomást közvetlenül kiszolgáló 84 315-ös számú mellékút között. Innen indult a Celldömölk–Répcelak–Fertőszentmiklós-vasútvonal is, de ezt 1979-ben megszüntették.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kiscell és Nemesdömölk 1903-ban egyesült Celldömölk néven, Alsóságot 1950-ben, Izsákfát pedig Celldömölk várossá nyilvánításakor (1978. december 31-én) csatolták Celldömölkhöz.^[3] A mai település területén egy ötödik település, Pórdömölk is volt a középkorban, ez azonban a 20. század elején már nem volt önálló.

A 18. század elején Koptik Odó bencés szerzetes nevéhez fűződik a dömölki apátság újjáélesztése, avagy inkább a kis-máriacelli búcsújáróhely megalapozása. Az apát nevét ma is utca viseli a településen. Koptik Odó 1739. július 9-én érkezett Dömölkre, ahol három szerzetest és nyomorúságos körülményeket talált. Az ausztriai Máriacellből magával hozta az ottani kegyszobor hiteles másolatát, amelynek a Ság hegyen próbált hajlékot biztosítani. Végül is az ősi monostor-templomtól keletre, a régi pápai országút mellett épített fel egy fakápolnát és abban helyezte el a kegyszobrot. A kápolna mellett egy kutat is ásatott Odó apát. A munka közben a kút szájából egy nagy kő esett a mélyben dolgozó kőműves fejére, ami megsértette a "nyakán a gerincvelőnek kemény és puha hártyáját, és a kőműves mégis meggyógyult." A következő években - tagadhatatlanul a kútásó csodás gyógyulásának hírére - zarándokok ezrei érkeztek a kegyszobornak otthont adó fakápolnához, ahol - a feljegyzések szerint - további gyógyulások és imameghallgatások történtek. A zarándokok számának folytonos növekedése és a kápolna kicsinysége arra ösztökélte Koptikot, hogy új templomot építsen. Az új búcsújáróhely kegytemplomának építését 1747 tavaszán kezdték el. A következő év őszén pedig már állt az új templom, s benne a kápolna a kegyszobor számára.1748. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között ezrek kíséretével vitték át a kegyszobrot a végleges helyére.^[4] A kegyszobornak otthont adó kápolnáról kapta a település német mintára a 'Cell' ("Zell") előtagot, amely németül Kleinmariazell, vagyis Kismáriacell.

• 
  Evangélikus templom
• 
  A Szűz Mária-templom légi felvétele
• 
  A celldömölki kegytemplom Mária-szobra
• 
  A celldömölki kegytemplom (Szűz Mária-templom)
• 
  A kegytemplom mennyezeti freskója
• 
  A Ság hegy
• 
  Sághegyi Múzeum
• 
  Eötvös-inga a Sághegyi Múzeumban
• 
  Kemenes Vulkán Park a Ság-hegy lábánál

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Makkos István (nem ismert)^[5]
• 1994–1998: Makkos István (KDNP)^[6]
• 1998–2002: Makkos István (Celldömölkért Egyesület)^[7]
• 2002–2006: Fehér László (MSZP)^[8]
• 2006–2010: Fehér László (MSZP)^[9]
• 2010–2014: Fehér László (Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület)^[10]
• 2014–2019: Fehér László (Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület)^[11]
• 2019-től: Fehér László (Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület-Együtt Celldömölk Városért Egyesület)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, evangélikus 19,9%, református 3%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 4,6% (25,1% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességek

• Szűz Mária római katolikus plébániatemplom
• Szentháromság-szobor
• Első világháborús hősi emlékmű
• Hunyadi János-emlékoszlop
• A copf stílusban épült egykori Sóhivatal, a helyi rendőrség épülete
• Sághegyi Múzeum
• Kálvária
• Vulkán Gyógy- és Élményfürdő: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán-gyógyvíz, amely nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, vize főképpen mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál.
• Városháza (2010)^[13]

Képek

• 
  Baross Gábor szobra Celldömölkön
• 
  Celldömölk belvárosa
• 
  Celldömölk belvárosa
• 
  Celldömölk belvárosa
• 
  Celldömölk belvárosa
• 
  Celldömölk belvárosa
• 
  Celldömölk belvárosa
• 
  Celldömölk belvárosa
• 
  Szoborpár
• 
  Celldömölk belvárosa
• 
  Celldömölk belvárosa
• 
  Evangélikus templom
• 
  A celldömölki kegytemplom
• 
  A kegytemplom múzeuma
• 
  A katolikus plebánia épülete
• 
  A város központja
• 

Testvérvárosai

• Pagnacco, Olaszország
• Serramazzoni, Olaszország
• Neudau, Ausztria
• Erdőszentgyörgy, Székelyföld
• Munkács, Kárpátalja

Sport

• Alsóság SE (labdarúgás - 2010/2011-ben nem indult)
• Alsósági Tigrisek (labdarúgás)
• Celldömölki VSE (asztalitenisz, kézilabda, labdarúgás)
• Celldömölk UFC (labdarúgás)
• CVVSE (úszás)
• KEMKO Celldömölk^[14] (kosárlabda)
• Izsákfa SE (labdarúgás)

Rendezvények, fesztiválok

• Sághegyi Szüreti Napok (szeptember utolsó hétvégéje)
• Vulkán Labdarúgó Fesztivál
• Tulipán Fesztivál (április/május)

Színház

• Soltis Lajos Színház

Ismert személyek

• Császár Gábor (1984–) válogatott kézilabdázó
• Egerszegi Judit (1953, Celldömölk – 2020, Budapest) színésznő
• Fodor Lajos (1930, Celldömölk -1993, Budapest) állami díjas vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, az MTA doktora
• Gáyer Gyula (1883, Kiscell - 1932, Szombathely) botanikus, jogász
• Géfin Gyula (1889, Kiscell - 1973, Szombathely) teológiai tanár, katolikus pap, egyháztörténész
• Gosztola Adél (1972, Celldömölk –) színésznő
• Grebenár Gábor (1984–) válogatott kézilabdázó
• Grebenár Péter (1981–) válogatott kosárlabdázó
• Györke József (1906, Celldömölk - 1946, Budapest) nyelvész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
• Hollósy Jusztinián (1819, Nagyszombat - 1900, Kiscell) bencés szerzetes, csillagász
• Kazári András (1991–) színész
• Kemenes Lajos ( 1888, Kiscell - 1925, Budapest) színész, újságíró
• Kiss Péter (1959– 2014) MSZP-s politikus, miniszter
• Kresznerics Ferenc (1766, Ivánc - 1832, Alsóság) katolikus pap, nyelvész
• Lancsics Bonifác (1674, Szombathely - 1735, Dömölk) bencés szerzetes, a Boldogasszony anyánk kezdetű egyházi ének szerzője
• Mikus Gyula (1905, Celldömölk - 1996, Keszthely) festő
• Nagy Méda (1899, Kiscell - 1984, Budapest) író, költő
• Németh Andor (1891 – 1953, Budapest), író, költő
• Pacskovszky József (1961–) filmrendező
• Pacskovszky Zsolt (1968–) író, műfordító, forgatókönyvíró
• Portik Tamás (1967–), magyar vállalkozó, a 90-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplője.
• Rosta Sándor (1956–) színész
• Savanyú Jóska (1841–1907) betyár
• Sipos László Márk (1995–) színész
• Sík Csaba 1934. – Budapest, 1997. József Attila-díjas művészeti író, kritikus, művészettörténész
• Szekér Gyula (1925, Celldömölk - 2015, Budapest) vegyész, iparpolitikus
• Szabó Ferenc (1956–) labdarúgó
• Szabó Károly (1901–?) gazdálkodó, gőzmalom-tulajdonos, országgyűlési képviselő
• Vida Tivadar (1962-) régész, tanszékvezető egyetemi docens

Díszpolgárok

• Dala József helytörténeti és néprajzi kutató
• Göttman Bódog Félix csendőr alezredes
• Gáyer Gyula jogász, botanikus
• Habsburg Ottó politikus, közíró, az utolsó magyar trónörökös
• Hollósy Jusztinián csillagász, dömölki bencés apát
• Horváth Lajos tanár, újságíró
• Kiss Péter politikus, miniszter
• Dr. Kósa András, matematikus
• Dr. Szekér Gyula vegyész, politikus
• Takách-Tolvay József politikus, katonatiszt, diplomata

A település az irodalomban

• Érintőlegesen szerepel a város Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 23. fejezetben).

Jegyzetek

Források és szakirodalom

• Celldömölk honlapja - Díszpolgárok
• Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2

További információk

• a Vas Népe napilap hírei Celldömölkről^{[halott link]}
• Térkép Kalauz – Celldömölk
• Celldömölk honlapja
• Fényképek a Panoramio-n
• További képek a Sághegyi Múzeumról és az Eötvös-emlékoszlopról FizKapu honlapon itt találhatók.
• Celldömölki Soltis Lajos Színház honlapja

Kapcsolódó szócikkek