Erdőszentgyörgy

Erdőszentgyörgy (Sângeorgiu de Pădure, Sankt Georgen auf der Heide)
Erdőszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	város
Községközpont	Sângeorgiu de Pădure
Beosztott falvak	Bözöd Bözödújfalu Lóc
Polgármester	Csibi Attila (RMDSZ)
Irányítószám	547535
Körzethívószám	+40-265
SIRUTA-kód	119331
Népesség
Népesség	4509 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság	3626 (74%, 2021)[3]
Község népessége	4875 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	0,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7142 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 24° 50′ 30″46.430277777778, 24.84166666666746.430278°N 24.841667°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 24° 50′ 30″46.430277777778, 24.84166666666746.430278°N 24.841667°E
Erdőszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszentgyörgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Pădure, németül Sankt Georgen auf der Heide) város Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely.

Fekvése

Marosvásárhelytől 37 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb és bal partján, a Küsmöd-patakának torkolatánál, az Erdőszengyörgyi-medencében fekszik, Szovátától 26 km-re.

Nevének eredete

Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Egy másik, manapság egyre erőteljesebb teret nyerő kutatás során nevének eredete az „Erdő” családnévből származik. A tézis szerint a Felső Kis Küküllő mentén minden települést anno egy család birtokolt, ez nem volt másképp Erdőszentgyörgy esetében sem.

Története

Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először, a pápai tizedjegyzékben, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a 16. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. 1640. július 30-án Tholdalagi Mihály itt tartotta lakodalmát második feleségével, Petki Erzsével. A lakodalmon részt vett I. Rákóczi György, Erdély fejedelme, a moldvai és a havasalföldi vajda is. ^{[4] [5]} 1910-ben 2571 lakosából 2179 magyar, 351 román, 20 német volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

2003-ban nyilvánították várossá.^[6]

1992-ben 4794 lakosából 3322 magyar, 1163 román, 199 cigány, 4 német.

2002-ben 5492 lakosából 4247 magyar, 1097 román, 145 cigány.

2011-ben 5166 lakosából 3969 magyar, 916 román, 63 cigány anyanyelvű.^[7]

Látnivalók

• Nevezetessége a 18. század végi, volt Rhédey-kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759-ben, 1808-ban újjáépítették. Ez az a kastély, amelyben Rhédey Klaudia, Teck Mária brit királyné nagyanyja, II. Erzsébet brit királynő ükanyja felnőtt.
• Református temploma gótikus, a 13. – 14. század fordulóján épült. Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. 1935-ben Debreczeni László a templom külső falán székely írásos feliratot talált, melyet az 1730-as évekre datálnak. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyura a Rhédey- és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária brit királynénak az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is.
• Ortodox temploma 1838-ban a régi fatemplom helyett épült. Zsinagógája is van.
• A Zeyk család udvarháza 16. századi.
• Az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állott, de annak semmilyen nyoma nem látható.

Híres emberek

• Itt született 1883. március 24-én Kiss János altábornagy, a magyar ellenállási mozgalom mártírja.
• Itt született 1788-ban Bodor Péter a marosvásárhelyi híres zenélő kút és sok más alkotás létrehozója.
• Itt született 1812 szeptemberében Rhédey Klaudia, II. Erzsébet brit királynő ükanyja.
• Itt született 1929. február 8-án Székely József szobrászművész.
• Itt született 1947. március 21-én Miklóssy-Vári Vilmos biológus, természettudományi író, szerkesztő.

Testvértelepülések

• Baja, Magyarország
• Celldömölk, Magyarország
• Plan-Les-Ouates, Svájc
• Varades, Franciaország
• Bélapátfalva,Magyarország
• Nagymegyer,Szlovákia

Hivatkozások

További információk

• Erdőszentgyörgy adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
• A református templom leírása
• Erdőszentgyörgy, Rhédey-kastély