Cseh–Morva Protektorátus
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Cseh–Morva Protektorátus | |||
| Protektorát Čechy a Morava | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Prága | ||
 é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 14° 28′ 00″50.0833, 14.466750.083300°N 14.466700°EKoordináták: é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 14° 28′ 00″50.0833, 14.466750.083300°N 14.466700°E | |||
| Legnagyobb város | Prága | ||
| Államforma | protektorátus | ||
| Vezetők | |||
| Köztársasági elnök | Emil Hácha | ||
| Helytartó | Konstantin von Neurath | ||
| Helytartó | Reinhard Heydrich | ||
| Helytartó | Kurt Daluege | ||
| Helytartó | Wilhelm Frick | ||
| Hivatalos nyelv | cseh, német | ||
| függőség | a Harmadik Birodalomtól | ||
| Müncheni egyezmény | 1938. szeptember 29. | ||
| Megalakulása | 1939. március 15. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 7 380 000 fő (1939) | ||
| Becsült | 7 380 000 fő (1939) | ||
| Népsűrűség | 150 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 49 363 km² | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| Pénznem | protektorátusi korona | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh–Morva Protektorátus témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
A Cseh–Morva Protektorátus, korabeli megnevezéssel Cseh-Morva Védnökség[1] (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939. március 15-én létrehozott protektorátus. A protektorátus félgyarmati helyzetbe süllyesztette Csehországot. A volt köztársasági elnök, Emil Hácha ugyan a helyén maradt, de az igazi hatalmat a Führer által kinevezett kormányzók (helytartók) gyakorolták.
1939–1945 között a következő kormányzók voltak hivatalban:
- Konstantin von Neurath (1939–1941)
- Reinhard Heydrich (1942)
- Kurt Daluege (1942–1943)
- Wilhelm Frick (1943–1945)
A német kormányzat betiltott minden náciellenes sajtót és szervezetet. A németekkel szimpatizáló csehek a Vlajka nevű szervezetbe tömörültek. Mindennapossá vált a rendőri és politikai terror. Munkatáborok jöttek létre, pl. Theresienstadt. A cseh gazdaságot a német hadiipar számára alakították át. Üldözték a nemzeti érzelmű értelmiséget: 1939. november 17-én bezárták az összes cseh egyetemet és főiskolát. A leghírhedtebb kormányzó Reinhard Heydrich volt (SS-helyettes), aki 1942-ben az Antropoid hadművelet során merénylet áldozata lett. A németek bosszúból két cseh falut kiirtottak (Ležáky, Lidice). A cseh és morva területeket 1945-ben délről az angolszász erők, keletről és északról pedig a román és szovjet hadsereg szabadította föl. Prága 1945. május 9-én szabadult föl.
Jegyzetek
- ↑ 1942. évi XIX. törvénycikk indokolása a személyállapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában Budapesten, 1941. évi szeptember hó 1. napján kelt magyar-német egyezmény becikkelyezésére
További információk
- Amtliches Deutsches Ortsbuch für das Protektorat Böhmen und Mähren
Kapcsolódó szócikkek
Csehország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
