Csire Gabriella

Csire Gabriella

Arcképe 70. születésnapján (2007)
Született	1938. április 21. (86 éves) Marosújvár, Románia
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Csire József
Foglalkozása	magyar író gyermek- és ifjúsági író
A Wikimédia Commons tartalmaz Csire Gabriella témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csire Gabriella (Marosújvár, 1938. április 21. –) bukaresti magyar író, gyermek- és ifjúsági író. Csire József zeneszerző özvegye.

Életpályája

Két éves korában szüleivel együtt Kolozsvárra költözött. Itt érettségizett a (volt református) leánygimnáziumban, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. 1959 őszétől Bukarestben él: az Irodalmi Könyvkiadó, majd az Ifjúsági Kiadó szerkesztőjeként működött. A Tanügyi Újság, az Előre és a Jóbarát újságírója-szerkesztője, 1990–92 között a Cimbora című gyermeklap főszerkesztője volt. Szerkesztői, újságírói tevékenysége mellett karcolatokat, novellákat, meséket és szabad verseket közölt. Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó szerkesztőbizottságának tagja és a 2009-ben indult Erdélyi Toll című irodalmi-művelődési folyóirat társszerkesztője. 1990 óta a Romániai Írószövetség tagja.

Munkássága

Csire Gabriella munkásságát több lexikon méltatja. Az évek során készített, sajtóban közölt, illetőleg tévé- és rádióban elhangzott interjúk, valamint a köteteit bemutató recenziók tanúsága szerint Csire Gabriella a romániai magyar gyermekirodalom egyik jeles képviselője.^[1]

1969-től óta publikál önálló kötetekben és antológiákban. Főbb művei: mese- és karcolatfüzér gyerekeknek (Turpi meséi; Álomhajó; Kaktusztövis; Áprilisi tréfa; Az aranyhal palotája), meseregények (Turpi és Világjáró Kópé; Mókus Pali vándorúton; Álomfestő Bíborka – A Kása-barlang titka; Turpi Lak), tudománynépszerűsítő kötetek a zene, az asztronómia és a biológia területéről (Bűvös dalnok; 9 bolygó meg 1 Nap; Csillagregék; Bambuszka;), valamint különböző mítosz- és eposzfeldolgozások az ifjúság számára (Kalevala messze földjén, Ráma és Szítá csodálatos története; Odüsszeusz, a vándor; Trója; Görög regevilág; Gilgames álmai; Itt járt Mátyás király; Egy magyar kalandor ifjúsága). Két kötete román fordításban is megjelent 2001-ben. Férje, Csire József zeneszerző számára több librettót írt (Liliomhullás – balett; Hajnaltól hajnalig, Válságos órák, Napfia dalia – operák; A varázsló kosara, Szavak Háza – 2 zenés mesejáték stb.).

A gyermek- és ifjúsági irodalomhoz való viszonyáról így beszélt: „A kisfiam kérdezett, s én megpróbáltam kérdéseire válaszolni. Mindenre kíváncsi volt, mert tudni akarta: ki tette oda a hegyeket? Hogyan lehet eljutni a világ végére? És hol lakik s mivel foglalkozik a Semmi? A gyermekek tanítottak mesélni örök nagy kíváncsiságukkal, sajátos bájt és játékosságot ötvöző beszédükkel, érzéseik elemi erejének természetes megnyilvánulásaival. Csak azokat a meséket és karcolatokat tartottam meg, melyeket újra meg újra akartak hallani vagy olvasni...”^[2]

Kötetei

Pandóra szelencéi. Ismerkedés a szépirodalmi műfajokkal; ill. V. Socolnic; Ifjúsági, Bukarest, 1969
Turpi meséi; ill. Labancz László; Creanga, Bukarest, 1971
Turpi és Világjáró Kópé. Meseregény; ill. Karancsi Sándor; Creanga, Bukarest, 1976
Csire Gabriella–Csire József: Bűvös dalnok. Mesélő hangszerek; ill. Balogh Lajos; Albatrosz, Bukarest, 1978
Álomhajó. Novellák, karcolatok; ill. Balogh Lajos; Creanga Kiadó, Bukarest, 1980 (Beszélő tükör)
Az anyám és én. Versek, novellák, regényrészletek az anyáról; összeáll., bev., jegyz. Csire Gabriella; ill. Plugor Sándor; Creanga, Bukarest, 1982
Mókus Pali vándorúton; ill. Keller Emese; Creanga, Bukarest, 1983
A forrás titka. Mesékbe ültetett eposzok és széphistóriák; ill. Damó István; Creanga, Bukarest, 1985
Álomfestő Bíborka / A Kása-barlang titka; ill. Damó István; Creanga, Bukarest, 1988
Kaktusztövis. Karcolatfüzér; ill. Keller Emese; Creanga, Bukarest, 1991
Elek apó Cimborája. Antológia. Válogatás a "Cimbora" 1922–29 évfolyamaiból; vál., utószó, jegyz. Csire Gabriella, ill. Csutak Levente; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1994.
Csire Gabriella–Csire Gábor: Csillagregék; Publistar, Bukarest, 1995
Kalevala messze földjén; ill. Vándor-Várhegyi Ibolya; Corvin, Déva, 1995
Áprilisi tréfa. Gyermektörténetek; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996
Csire Gabriella–Csire Gábor: 9 bolygó meg 1 Nap; Publistar, Bukarest, 1996
Ráma és Szítá csodálatos története; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1997
Csire Gabriella–Csire Gábor: Bambuszka. Állatregék; Publistar, Bukarest, 1997
Odüsszeusz, a vándor. Eposz-átdolgozás; ill. Damó István; Corvin, Déva, 2000
Itt járt Mátyás király. Kis történetek a nagy királyról; ill. Felszegi Stefánia; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2001
Münchhausen báró barangolásai a nagyvilágban. Átdolgozás G. A. Bürger műve, a Münchhausen báró kalandjai (1786) nyomán; ill. Felszegi Stefánia; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2001
Legendele constelațiilor (ill. Marian Voinea), románra fordította Szonda Szabolcs, Cornelia Moldovan, 2001
Kalevala, țara îndepărtată (ill. Marian Voinea), románra fordította Lendvay Éva, 2001
Turpi lak. Meseregény; A varázsló kosara. Mese; ill. Felszegi M. Stefánia; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2002
Bűvös dalnok (Csire Józseffel), 2003
Az aranyhal palotája. Tarka történetek; ill. Felszegi Stefánia; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2004
Görög regevilág. Istenek; Égisz, Bukarest, 2004
Görög regevilág. Héroszok; Égisz, Bukarest, 2005
Gilgames álmai. Eposz-átdolgozás; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2005
Trója. A trójai mondakör; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2006
Csire Gabriella–Csire József: A varázsló kosara / Szavak Háza; Égisz, Bukarest, 2007
Csillagregék (Csire Gáborral) (ill. vázarajzok alapján) 2007
Az Ótestamentum igazgyöngyei; ill. Keller Emese; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2008
Egy magyar kalandor ifjúsága. Gvadányi József Rontó Pál című elbeszélő költeménye nyomán; ill. Felszegi Stefánia; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2008
Vitéz Háry János. Garay János Az obsitos című elbeszélő költeménye nyomán; ill. Keller Emese; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
Árgirus királyfi és az aranyalmák. Gergei Albert Árgirus históriája nyomán; ill. Keller Emese; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
A párjanincs János Vitéz. Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye nyomán; ill. Keller Emese; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
Szuhay Mátyás tréfája. Tompa Mihály Szuhay Mátyás című elbeszélő költeménye nyomán; ill. Keller Emese; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
Csaba és a Nap fia. Vörösmarty Mihály Tündérvölgy című elbeszélő költeménye nyomán; ill. Keller Emese; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
Lúdas Matyi három arca. Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeménye nyomán; ill. Keller Emese; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
A magyarság mondáiból; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010
A nagy erejű Toldi. Arany János Toldi című elbeszélő költeménye nyomán; ill. Péter Katalin; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
Tündér Ibolya. Arany János Rózsa és Ibolya című verses meséje nyomán; ill. Péter Katalin; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2011 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
Észak ékes csillaga. Mesék finn, lapp és vogul epikus énekek nyomán; ill. Péter Katalin; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2011 (Erdélyi Gondolat gyermekkönyvtár)
Erdélyi mondák és históriák; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2012
Görög regevilág; Corvin, Déva, 2014
Pikk-pakk lámpa. Turpi meséi; ill. Szabó Erzsébet; Corvin, Déva, 2015 + CD-ROM
Kínai regevilág; Corvin, Déva, 2017
Hindu regevilág; Corvin, Déva, 2019
Perzsa regevilág; Corvin, Déva, 2022

Díjai, kitüntetései

A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium irodalmi díja (2004)
A Romániai Írószövetség által kibocsájtott diploma: Diplomă de excelenţă (2014)
Bercsényi Miklós-díj, A bukaresti Ady Endre Líceum és a brassói Wilde József Társaság díja (2018)

Jegyzetek

↑ Kötetei a Magyar Országos Közös Katalógusban^{[halott link]}
↑ Csire Gabriella, magyarvagyok.hu

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Csire Gabriella témájú médiaállományokat.

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 373. o. ISBN 963-05-6805-5
Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996
Romániai magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 1997
Kortárs Magyar Írók 1945–1997
Erdélyi magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 2000, 2010
Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Biográf, Budapest, 1994, 1996
Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Greger-Biográf, Budapest, 1999, 2002, 2006, 2009

További információk

Beke György: Eligazító egy hasznos kalauzhoz. Hargita 1970. március 8.
A Brassói Lapok Írói Albuma: Csire Gabriella. Brassói Lapok, 1970. december 24.
Bartis Ferenc: Turpi meséi. Vörös Zászló, Figyelő c. melléklet, 1971. szeptember 5.
Barabás István: Csire Gabriella Turpi és Világjáró Kópé. Előre, 1976. július 7.
Lakatos István: Mesélő hangszerek. Előre, 1979. január 17.
Tóth Mária: Álomhajó. Jóbarát, 1981. február 5.
Balogh Irma: Álomhajó. Előre, 1981. március 4.
Benamy Sándor: Csire Gabriella Pandóra szelencéje. Új Kelet (Tel-Aviv), 1981. november 13.
Márki Zoltán: A legszebb asszony. Előre, 1983. február 17.
Kozma Mária: Csire Gabriella: Mókus Pali vándorúton. Hargita, 1984. január 18.
Szávai Géza: Irodalmi irodalomterjesztés. A Hét, 1986. május 29.
Benkő Judit: Rajzálmok muzsikája. Igazság, 1988. augusztus 30.
Marton Lili: Mese és valóság. Utunk, 1988. október 28.
Barabás István: Álomhajón meseországba. Írók műhelyében (interjú), A Hét, 1988. nov. 17.
Bölöni Domokos: Cimbora – remény és rettenet. Beszélgetés Cs. G. főszerkesztővel. Hargita Népe, 1991. augusztus 24.
Marton Lili: Kaktusztövis. Csire Gabriella új kötete. Helikon, 1992. április 24.
Barabás István: A Cimbora feltámadása. Orient Expressz, 1994. szeptember 21-27.
Ráduly János: Elek Apó Cimborája. Antológia. Székely Útkereső, 1994. 1-2-3. szám.
Indig Ottó: Elek Apó Cimborája. Erdélyi Napló, 1995. január 18.
Györfi Jenő: Csillagnéző kalauz. Romániai Magyar Szó, 1996. január 30.
Éltes Enikő: Kalevala – Erdély földjén. Romániai Magyar Szó, 1996. február 16.
Simon Attila: Csillagok, bolygók, mitológia. Könyvesház. 1996. október, VI. évf., 3. sz.
Ráduly János: Történetek gyermekeknek. Romániai Magyar Szó, 1996. december 21-22., melléklet
Pomjánek Béla: Milyen állat a kutyamacska? Hargita Népe, 1997. október 29.
Marton Lili: Ráma és Szítá csodálatos története. Csire Gabriella új könyve. Szabadság, 1997. november 26.
Zsidó Ferenc: Csire Gabriella: Ráma és Szítá csodálatos története. Udvarhely-Szék, 2000.
Tüzes Bálint: Örök vándor – kortalan mese. Bihari Napló, 2000. november 21.
Németh Júlia: Hangszermitológia. Szabadság, 2003. július 18.
Nagy-Hintós Diana: Gilgames álmai. Szabadság, 2005. október 3.
Sándor Boglárka Ágnes: Trója – ahogy még nem ismertük. Szabadság, 2006. június 29.
Két zenés mesejáték. Közoktatás, 2007. április
Csire Gabriella írói vallomása. In: Hetvenöt jeles hetvenes. Napkút Kiadó, Bp., 2007. december
Cseke Gábor: Egy magyar kalandor ifjúsága. Új Magyar Szó, 2008. október 25-26.
Beke Sándor: "Nem szeretnék olyan világban élni, amely nem ismeri az olvasás örömét". Erdélyi Toll, 2009. I. évf., 1. szám.
Brauch Magda: Csire Gabriella gyermekirodalmi kötetei. Erdélyi Toll, 2010. II. évf., 3. sz.
Barabás István: Tündérek és boszorkányok krónikása – Csire Gabriella születésnapjára. Erdélyi Toll, 2013/1.
Székely Ferenc: Aranykapcsos szeretet – Beszélgetés a 75 éves Csire Gabriella írónővel. Helikon, 2013. augusztus 10.
Németh Júlia: Kultúrtörténeti barangolások. Szabadság, 2015. jan. 13 (XVII. évf., 8. sz.)
Dr. Bencze Mihály: Csire Gabriella írói műhelye. Bukaresti Magyar Élet (in: Brassói Lapok), 2016. jan. 14 (IV. évf. 1. szám)
A 2018-as Bercsényi Miklós-díjak. Bukaresti Magyar Élet (in: Brassói Lapok), 2018. júl. 12. (VI. évf., 7.sz.)