Nicolas Charles Oudinot
| Nicolas Charles Oudinot | |
 | |
| Született | 1767. április 25. Bar-le-Duc, Franciaország (Lotaringia) |
| Meghalt | 1847. szeptember 13. (80 évesen) Párizs |
| Sírhely | Invalidusok háza |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége |  francia |
| Fegyvernem | gyalogság, lovasság |
| Szolgálati ideje | 1784 - 1830 |
| Rendfokozata | birodalmi marsall |
| Csatái | első koalíciós háború napóleoni háborúk |
| Kitüntetései | Reggio Calabria első hercege |
| Házastársa | Eugénie de Coucy[1] |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolas Charles Oudinot témájú médiaállományokat. | |
Nicolas Charles Marie Oudinot, (Bar-le-Duc, 1767. április 25. – Párizs 1847. szeptember 13.) francia tábornok a forradalmi és a napóleoni háborúk idején (1809), Franciaország marsallja, Reggio Calabria első hercege, Nicolas Charles Victor Oudinot apja.
Ő volt a legtöbbször megsebesült francia tábornok az első koalíciós háború idején, 24 alkalommal szerzett sebesülést (1,14 sérülés évente!). 1795-96 között 11 alkalommal sebesült meg, kétszer ágyúgolyótól, kilencszer kardvágástól.
Életének korai szakasza
Nicolas Oudinot és Marie Anne Adam gyermekeként született, a kilenc gyermekük közül egyedül ő érte meg a felnőttkort. A szeszfőző, sörfőző apa katonai pályára szánta fiát, aki Medoc regimentben kezdte meg katonai szolgálatát, 1784 és 1787 között, azt remélve, hogy már nem számít a nem nemesi származás, őrmesterként szerelt le. Visszatért szülővárosába, megnősült, feleségétől, Charlotte Françoise Derlin-től hét gyermeke született.
A forradalmi háborúk idején
A fiatal őrmester számára a forradalom hozta meg a katonai ranglétrán a továbblépés lehetőségét. 1792-ben, amikor a háború kitört, a Meuse megyei harmadik önkéntes ezred alezredesének választották meg. Bitche kis erődjének bátor védelmével hívta fel magára a figyelmet a Vogézekben 1792-ben (itt szerezte első sebesülését). 1793 novemberében átirányították a reguláris hadseregbe, a belga frontra került, ahol előléptették dandár-tábornokká, s így harcolt parancsnokként 1794 júniusában a kaiserslauterni csatában. A szolgálatát Hoche, Pichegru és Moreau tábornok alatt folytatta a német fronton, itt 1795-ben fogságba esett. Masséna tábornok jobbkezeként végigharcolta a svájci hadjáratot 1799-ben, bekerült a hadsereg irányítói közé, vezérkari főnök lett, különösen a zürichi csatában tüntette ki magát. Genova ostrománál (1800) és a monzambanoi csatában nyújtott teljesítményét Napóleon díszkarddal jutalmazta. gyalogsági felügyelő tábornokká léptették elő, amikor a birodalom létrejött, megkapta a Légion d'honneur nagykeresztje kitüntetést is.
A napóleoni háborúk idején
A képviselőházba került, de politikával nem sokáig foglalkozott. Vezető szerepet játszott a csatákban, 1805-ben hozta létre a „saját nevelésű” egységét: a híres „Oudinot gránátosait”. 1807-ben a friedlandi csatában tűnt ki. Napóleontól grófi címet és óriási birtokot kapott. Az 1809-es hadjáratban Aspern és Wagram mellett oly vitézül harcolt, hogy Napóleon marsallá és Reggio hercegévé nevezte ki. 1810-1812-ben Hollandia katonai kormányzója volt. Az 1812-es orosz hadjáratban is kitűnt ahol francia erők mellett a Napóleon mellett kitartó holland segédcsapatokat parancsnokolta s Ney-vel együtt fedezte a francia sereg visszavonulását. 1813 augusztusában mint önálló hadvezér nyomult 65 000 főnyi seregével Berlin ellen, de Bülowtól Grossbeeren mellett augusztus 25-én vereséget szenvedett. A lipcsei csatában a fiatal gárda két hadosztályát vezette s a visszavonulásnál a hátvéd parancsnoka volt. 1814-ben a fiatal gárda élén harcolt az összes csatában s ekkor sebesült meg huszonharmadszor. Napóleon császár lemondása után meghódolt XVIII. Lajos királynak, aki őt Franciaország pairjévé és államminiszterré nevezte ki.
A napóleoni háborúk után
Az 1823-as spanyolországi hadjáratban egyik hadtest vezére volt. Lajos Fülöp király 1839-ben a Becsületrend nagykancellárjává, 1842-ben pedig az Invalidusok házának kormányzójává nevezte ki.
Emlékezete
- Két festményen is látható a versailles-i kastélyban a Csaták galériájában: a friedlandi és zürichi csatáról készült képen.
- A neve olvasható a Diadalíven Párizsban és egy utcanévtáblán (Oudinot utca)
- egy kaszárnya kaput neveztek el róla szülővárosában
Lásd még
További információk
- napoleon.lap.hu
- Napóleon marsalljai (francia nyelven)
Sablon:Napóleon
| ||
|---|---|---|
| A forradalomtól a konzulátusig (1795–1804) | Toulon ostroma (1793)(wd) · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd) · Első itáliai hadjárat (1796–1797) · Direktórium (1795–1799) · Egyiptomi hadjárat (1798–1801) · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799) · Második itáliai hadjárat (1799–1800) · Konzulátus (1799–1804)(wd) · Code Napoléon |   |
| A Császárság (1804–1814) | Napóleon koronázása (1804)(wd) · Első Francia Császárság (1804–1814) · Németországi hadjárat (1805)(wd) · Rajnai Szövetség (1806) · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd) · Félszigeti háború (1808–1814) · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd) · Orosz–török háború (1806–12) · Ágyúnaszád-háború (1807–14) · Finn háború (1808–1809) · Oroszországi hadjárat (1812) · Németországi hadjárat (1813)(wd) · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd) | |
| Hanyatlás és bukás (1814–1815) | Bécsi kongresszus · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd) · Száz nap (1815) · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd) · Waterloo (1815) · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd) · Halála (1821)(wd) | |
| Koalíciós háborúk (1792–1815) | ||
Bonaparte-ház · Code Napoléon · Napóleoni heraldika · Napóleon-tételek · Napóleoni háborúk · Bonapartizmus | ||
Napóleon-portál
A francia forradalom portálja
- ↑ https://books.google.es/books?id=KQucWQsPGegC&dq=liesse%20duchesse%20de%20berry%201822&hl=es&pg=PA128#v=onepage&q=liesse%20duchesse%20de%20berry%201822&f=true
