Eldar Muhtarovics Azim-Zagye

Eldar Azim-Zagye
Személyes adatok
Teljes névEldar Muhtarovics Azim-Zagye[1]
Születési dátum1934. május 25.[2]
Születési helyBaku,  Szovjetunió
Halálozási dátum2003. január 20. (68 évesen)[2]
Halálozási hely Azerbajdzsán
Egyéb foglalkozásigazgató
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
1967–1983.I. Ligajátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
1975–1982.FIFA-tagjátékvezető
A Wikimédia Commons tartalmaz Eldar Azim-Zagye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eldar Muhtarovics Azim-Zagye (cirill betűkkel Эльдар Мухтарович Азим-Заде, azeri nyelven Eldar Əzimzadə); (Baku, 1939. május 25. – 2003. január 20.) egykori szovjet nemzetközi labdarúgó-játékvezető, edző. Polgári foglalkozása testnevelő tanár, főiskolai igazgató.

Pályafutása

Labdarúgóként

Tizenévesen lakóhelyének csapatában csatárként játszott. 1952-ben ifjúsági válogatott lett.

Nemzeti játékvezetés

Egy felkészülési mérkőzésen nem jelent meg a bíró, nézőként jelen volt, mint testnevelő tanárt felkérték, hogy vezesse le a találkozót. A játékvezetői vizsgát 1957-ben tette le. A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1961-től az azeri nemzeti bajnokság bírója. 1967-ben lett a szovjet I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1983-ban vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 148.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés
1967. szeptember 25. Torpedo Stadion, Moszkva első I. Ligás mérkőzése FK Torpedo MoszkvaFK Zorja Luhanszk
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés
1983. Torpedo Stadion, Moszkva utolsó I. Ligás mérkőzése FK Torpedo Moszkva–FK Jalgiris

Nemzetközi játékvezetés

A Szovjet Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1975-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az szovjet nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 11. helyet foglalja el 4 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1982-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4.

Labdarúgó-világbajnokság

U20-as labdarúgó-világbajnokság

Tunézia rendezte az első, az 1977-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB bíróként foglalkoztatta.

1977-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokság
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1977. július 3. el-Menza Stadion, Tunisz csoportmérkőzés (A. csoport) SpanyolországTunézia 0 : 1

---

A világbajnoki döntőhöz vezető úton Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra és Spanyolországba a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta.

1978-as labdarúgó-világbajnokság
Selejtező mérkőzés
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1977. október 9. Idrætsparken Stadion, Koppenhága előselejtező (1. csoport) DániaPortugália 2 : 4 23 300
1982-es labdarúgó-világbajnokság
Selejtező mérkőzés
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1980. november 19. Heysel Stadion, Brüsszel előselejtező (2. csoport) BelgiumHollandia 1 : 0 57 665

Labdarúgó-Európa-bajnokság

Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Olaszországba a VI., az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta.

1980-as labdarúgó-Európa-bajnokság
Selejtező mérkőzés
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1979. április 18. Központi Stadion, Lipcse előselejtező (4. csoport) NDKLengyelország 2 : 1 55 000
1979. november 21. Heysel Stadion, Bruxelles előselejtező (2. csoport) BelgiumSkócia 2 : 0 14 289

Olimpiai játékok

Az 1980. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a FIFA JB erős sportpolitikai döntéssel játékvezetői szolgálatra alkalmazta. Az olimpiák történetében első szovjetként (azeriként) vezethette a döntő találkozót.

1980. évi nyári olimpiai játékok
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1980. július 24. Dinamo Stadion, Minszk csoportmérkőzés (C. csoport) SpanyolországAlgéria 1 : 1
1980. augusztus 2. Lenin Stadion, Moszkva döntő CsehszlovákiaNDK 1 : 0 70 000

Sportvezetőként

1983-ban a szovjet Testnevelési és Sport Bizottsága labdarúgó szekciójának vezette.

Sikerei, díjai

  • A szovjet JB kilenc alkalommal – 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982 – választotta a legjobb 10 játékvezető közé.
  • A szovjet JB kilenc alkalommal – 1979, 1980, 1982 – megválasztotta az Év játékvezetőjének.
  • A Szovjetunióban elismerésül, a 100 első osztályú bajnoki mérkőzés vezetését követően arany jelvényt kaptak a játékvezetők.
  • Az 1980. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájának végén Juan Antonio Samaranch a NOBg elnöke aranyéremmel és oklevéllel ismerte el szakmai felkészültségét.

Források

  1. Adatlapja Archiválva 2011. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben a klisf.infón (oroszul)
  2. a b Azərbaycan Milli Ensiklopediyası (azeri nyelven). Research Center of "Azerbaijan National Encyclopaedia"
  • Eldar Azim Zade. World Referee. [2012. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
  • Eldar Azim Zade. zerozerofootball.com. (Hozzáférés: 2011. június 26.)[halott link]
  • Eldar Azim Zade. scoreshelf.com. [2015. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
  • Eldar Azim Zade. eu-football.info. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.)
  • Eldar Azim Zade. azerbaijan-news.az. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.)


Sablon:A nyári olimpiai játékok labdarúgódöntőit vezető játékvezetők
  • m
  • v
  • sz
A nyári olimpiai játékok labdarúgódöntőit vezető játékvezetők
Az olimpiai ötkarika
labdarúgás
1900: nem volt döntő • 1908: John Lewis   Anglia • 1912: Christiaan Groothoff   Hollandia • 1920: John Lewis   Anglia  • 1924: Marcel Slawick   Franciaország  • 1928: Johannes Mutters   Hollandia • 1936: Peco Bauwens   Harmadik Birodalom • 1948: William Ling   Anglia • 1952: Arthur Ellis   Anglia • 1956: Ron Wright   Ausztrália • 1960: Concetto Lo Bello   Olaszország • 1964: Menáhém Askenází   Izrael • 1968: Diego de Leo   Mexikó • 1972: Kurt Tschenscher   Németország 1976: Ramón Barreto   Uruguay • 1980: Eldar Muhtarovics Azim-Zagye   Szovjetunió • 1984: Jan Keizer   Hollandia • 1988: Gérard Biguet   Franciaország • 1992: José Torres Cadena   Kolumbia • 1996: Pierluigi Collina   Olaszország  • 2000: Felipe Ramos   Mexikó • 2004: Kírosz Vasszárasz   Görögország • 2008: Kassai Viktor   Magyarország • 2012: Mark Clattenburg   Anglia • 2016: Alirezá Fagáni   Irán • 2020: Chris Beath   Ausztrália
  • labdarúgás Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap