Labdarúgás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon

Labdarúgó-torna a XV. nyári olimpián
Adatok
Helyszínek	6 stadion (5 városban)
Dátum	július 15. – augusztus 2.
Csapatok	25 (5 kontinensről[1])
Érmesek
Magyarország (HUN)    Jugoszlávia (YUG)    Svédország (SWE)
Torna statisztika
Mérkőzések	26
Gólok	135 (átlag: 5,19)
Nézők	338 253 (átlag: 13 010)
Legtöbb gól	Branko Zebec (YUG) (7 góllal)
← 1948 1956 →

A helsinki olimpián vett részt a legnagyobb mezőny az olimpiai férfi labdarúgás történetében. Eredetileg huszonhét náció nevezett a tornára, azonban Mexikó és Saar-vidék a selejtezők kisorsolása után visszalépett, ezáltal összesen huszonöt nemzet kétszázkilencvennégy versenyzője szállt harcba az aranyéremért. A torna a mai szokásoknak megfelelően már a hivatalos nyitóünnepség előtt megkezdődött a selejtezőkörrel, ennek köszönhetően ez volt a leghosszabb ideig tartó versenyszám ezen az olimpián. Az első mérkőzéseket július 15-én rendezték, a döntő pedig augusztus 2-án volt.

Ezen a tornán érte el a magyar Aranycsapat történetének legnagyobb sikerét; megnyerte a versenyt, elindítva ezzel a magyar csapat sikersorozatát az olimpiákon ebben a versenyszámban.

Éremtáblázat

(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata labdarúgásban
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Magyarország (HUN)	1	0	0	1
2.	Jugoszlávia (YUG)	0	1	0	1
3.	Svédország (SWE)	0	0	1	1
Összesen		1	1	1	3

Érmesek

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok érmesei férfi labdarúgásban
1 Arany	2 Ezüst	3 Bronz
Magyarország (HUN)	Jugoszlávia (YUG)	Svédország (SWE)
Bozsik József Budai II László Buzánszky Jenő Czibor Zoltán Csordás Lajos Dalnoki Jenő Grosics Gyula Hidegkuti Nándor Kocsis Sándor Kovács Imre Lantos Mihály Lóránt Gyula Palotás Péter Puskás Ferenc Zakariás József Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv	Vladimir Beara Stjepan Bobek Vujadin Boškov Zlatko Čajkovski Tomislav Crnković Ivica Horvat Rajko Mitić Tihomir Ognjanov Branislav Stanković Bernard Vukas Branko Zebec	Olle Åhlund Sylve Boris Bengtsson Yngve Brodd Bengt Gustavsson Holger Valdemar Hansson Egon Jönsson Gösta Lennart Lindh Gösta Löfgren Erik Nilsson Ingvar Rydell Lennart Samuelsson Gösta Oskar Leonard Sandberg Kalle Svensson Tore Svensson

Játékvezetők

A labdarúgó tornán 14 játékvezető és 14 partbíró kapott feladatot. A legtöbb mérkőzést Arthur Ellis (5) és Wolf Waldemar Karni (4) vezette. Partbíróként Folke Nyberg (6), Erich Steiner (5) és Szotírisz Aszprojérakasz (4) végzett szolgálatot. Mérkőzésvezetés mellett Johan Aksel Alho 4 találkozóra kapott partbírói küldést. Az európai játékvezetőkön kívül Észak-Amerikából John Best játékvezető, valamint Ázsiából Kim Dokcshon partbíró kapott meghívást.

Ázsiai partbírója Kim Dokcshon Észak-Amerika játékvezetője John Best Európa játékvezetői Nyikolaj Gavrilovics Latisev Johan Aksel Alho Wolf Waldemar Karni Arthur Ellis William Ling Zsolt István Vincenzo Orlandini Giorgio Bernardi Karel van der Meer Carl Jørgensen John Nilsson Folke Bålstad Marijan Matančić

Európa partbírói Nyesztor Joszifovics Cshatarasvili Szotírisz Aszprojérakasz Yrjö Kaivola Folke Nyberg Vainio Niemi Orjo Pättiniemi Toivo Alkio Édouard Harzic Sten Ahlner Erich Steiner Constantin Mitran Helmut Fink Franciszek Fronczyk

Helyszínek

Ezt a versenyszámot a szokásoknak megfelelően nem csak Helsinkiben rendezték. Finnország öt városának összesen hat stadionjában játszottak mérkőzéseket.

Város	Stadion	Mérkőzések száma
Helsinki	Olimpiai stadion	5
	Pallokenttä stadion	5
Kotka	Kotka stadion	4
Lahti	Lahti stadion	3
Tampere	Ratina stadion	5
Turku	Kupittaa stadion	4

Részt vevő nemzetek

Az olimpián részt vevő labdarúgó-válogatott játékosok teljes listáját lásd itt: Labdarúgó-válogatottak az 1952. évi nyári olimpiai játékokon

Mérkőzések

Selejtezők

A selejtezőkben tizennyolc nemzet mérte össze erejét. A 18 csapatot 9 párba sorolták és egy meccsen dőlt el a továbbjutás. Ha a rendes játékidőben döntetlennel végződött a mérkőzés, következett a hosszabbítás. Az ilyen mérkőzések "(h.u.)" rövidítéssel lettek megjelölve.

7 csapatnak nem kellett selejtezőt játszania, a nyolcaddöntőben kezdte el a versenyt ( Ausztria,  Finnország,  Holland Antillák,  Norvégia,  NSZK,  Svédország és  Törökország).

---

---

---

---

---

---

---

---

Nyolcaddöntők

A selejtezőkből továbbjutó kilenc csapat mellé csatlakozott a hét erőnyerő nemzeti tizenegy. Ezt a tizenhat csapatot ismét párokba sorsolták, és hasonlóan az előző körhöz, a győztesek jutottak be a legjobb nyolc közé. Ha a rendes játékidőben döntetlennel végződött a mérkőzés, következett a hosszabbítás. Az ilyen mérkőzések "(h.u.)" rövidítéssel lettek megjelölve. Ha a hosszabbítás után is döntetlenállás volt, a mérkőzést újrajátszották egy későbbi időpontban.

---

---

---

---

---

---

---

Újrajátszott mérkőzés

Negyeddöntők

A továbbjutó nyolc csapatot ismét párokba sorsolták, és hasonlóan az előző körökhöz, a győztesek továbbjutottak az elődöntőkbe. Ha a rendes játékidőben döntetlennel végződött a mérkőzés, következett a hosszabbítás. Az ilyen mérkőzések "(h.u.)" rövidítéssel lettek megjelölve.

---

---

---

Elődöntők

A továbbjutó négy csapatot ismét párokba sorsolták. A győztesek bejutottak a döntőbe, a vesztesek pedig megmérkőztek a bronzéremért.

---

Bronzmérkőzés

Döntő

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok férfi labdarúgótornájának olimpiai bajnoka
MAGYARORSZÁG 1. cím

Végeredmény

Kizárólag az első négy helyezett sorrendje számít hivatalosnak, ugyanis csak ezekért a pozíciókért játszottak helyosztókat. A további sorrend meghatározásához az alábbiak lettek figyelembe véve:

• hanyadik körig jutott az adott csapat (negyeddöntő, nyolcaddöntő, selejtezőkör)
• az adott körben a vele együtt kieső csapatokkal összevetve sorrendben a több pont, majd a jobb gólátlag rangsorolt (a pont és a gólátlag számítását lásd a táblázat alatt)

Helyezés	Csapat	M	Gy	D	V	G+	G–	Gk	P
1 Arany	Magyarország (HUN)	5	5	0	0	20	2	+18	10
2 Ezüst	Jugoszlávia (YUG)	6	4	1	1	26	13	+13	9
3 Bronz	Svédország (SWE)	4	3	0	1	9	8	+1	6
4.	NSZK (FRG)	4	2	0	2	8	8	0	4
5.	Brazília (BRA)	3	2	0	1	9	6	+3	4
6.	Dánia (DEN)	3	2	0	1	7	6	+1	4
7.	Ausztria (AUT)	2	1	0	1	5	6	-1	2
8.	Törökország (TUR)	2	1	0	1	3	8	-5	2
9.	Szovjetunió (URS)	3	1	1	1	8	9	-1	3
10.	Olaszország (ITA)	2	1	0	1	8	3	+5	2
11.	Luxemburg (LUX)	2	1	0	1	6	5	+1	2
12.	Egyiptom (EGY)	2	1	0	1	6	7	-1	2
13.	Lengyelország (POL)	2	1	0	1	2	3	-1	2
14.	Finnország (FIN)	1	0	0	1	3	4	-1	0
15.	Holland Antillák (AHO)[2]	1	0	0	1	1	2	-1	0
16.	Norvégia (NOR)	1	0	0	1	1	4	-3	0
17.	Chile (CHI)	1	0	0	1	4	5	-1	0
18.	Nagy-Britannia (GBR)	1	0	0	1	3	5	-2	0
19.	Bulgária (BUL)	1	0	0	1	1	2	-1	0
	Franciaország (FRA)	1	0	0	1	1	2	-1	0
	Görögország (GRE)	1	0	0	1	1	2	-1	0
	Románia (ROU)	1	0	0	1	1	2	-1	0
23.	Hollandia (HOL)	1	0	0	1	1	5	-4	0
24.	India (IND)	1	0	0	1	1	10	-9	0
25.	Egyesült Államok (USA)	1	0	0	1	0	8	-8	0
-	Mexikó (MEX)	visszalépett[3]
	Saar-vidék (SAA)	visszalépett[3]

Góllövőlista

A tornán összesen százharmincöt gól született, ami a huszonhat mérkőzésre leosztva 5,19-es gólátlagot jelent.
A legtöbb gólt Jugoszlávia nemzeti válogatottja lőtte, szám szerint huszonhatot. Ezeken összesen hat játékos osztozott.
A húsz magyar gólt összesen hét játékos rúgta.
Az USA válogatottja egyedüliként nem tudott gólt szerezni a tornán.

A góllövőlista élén a jugoszláv Branko Zebec végzett hét góllal. Őt hat góllal holtversenyben követte Kocsis Sándor és a szintén jugoszláv Rajko Mitić.

Gólok száma	Nemzet	Név (nevek)
7	Jugoszlávia	Branko Zebec
6	Jugoszlávia	Rajko Mitić
	Magyarország	Kocsis Sándor
5	Szovjetunió	Vszevolod Bobrov
4	Brazília	Larry Pinto de Faria
	Egyiptom	Elsayed E. M. Eldizwi
	Jugoszlávia	Tihomir Ognjanov
	Magyarország	Palotás Péter, Puskás Ferenc
	NSZK	Willi Schröder
3	Jugoszlávia	Stjepan Bobek, Zlatko Čajkovski, Bernard Vukas
	Luxemburg	Joseph Roller
	Olaszország	Aredio Gimona
	Svédország	Yngve Brodd, Gustav Ingvar Rydell
2	Ausztria	Otto Gollnhuber, Herbert Grohs
	Brazília	Humberto Barbosa Tozzi
	Chile	Irenio Jara Constanzo, Julio Vial Blanco
	Dánia	Poul Erik Petersen, Holger Seebach
	Finnország	Olof Ossian Hugo Stolpe
	Luxemburg	Julien Gales
	Magyarország	Czibor Zoltán
	NSZK	Karl Klug
	Olaszország	Egisto Pandolfini
	Szovjetunió	Vaszilij Trofimov
1	Ausztria	Erich Stumpf
	Brazília	Jansen José Moreira, Vava, Zozimo Alves Calazans
	Bulgária	Ivan Petkoff Koleff
	Dánia	Jens Peder Hansen, Knuo Lundberg, Svend Nielsen
	Egyiptom	Kamal Ahmed H. Elfar, Ahmed Mohamed Elmeckawi
	Finnország	Taavi Aulis Rytkönen
	Franciaország	Michel Laurent Leblond
	Görögország	Paul Emmanouilides
	Antigua és Barbuda	Jan Briezen
	Hollandia	Joannes Cornelis Christianus van Roessel
	India	Mohamed Ahmed Khan
	Lengyelország	Jerzy Krasówka, Kazimierz Trampisz
	Luxemburg	Léon Letsch
	Magyarország	Bozsik József, Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály
	Nagy-Britannia	James Leonard Lewis, George Robb, William John Slater
	NSZK	Georg Stollenwerk, Johann Zeitler
	Norvégia	Odd Wang Sörensen
	Olaszország	Alberto Fontanesi, Amos Mariani, Arcadio Venturi
	Románia	Ion Suru
	Svédország	Sylve Boris Bengtsson, Karl Gösta Herbert Löfgren, Gösta Oskar Leonard Sandberg
	Szovjetunió	Alekszandr Petrov
	Törökország	Ercüment Güder, Muzaffer Tokaç, Tekin Bilge

Öngólszerzők

Gólok száma	Nemzet	Név (nevek)
1	Svédország	Gösta Lennart Lindh

Jegyzetek

Források

• Helsinki 1952 Football Results (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Football at the 1952 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 30.)^{[halott link]}
• A FIFA honlapjának 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgásával foglalkozó része (angol nyelven). [2008. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 4.)
• Aarhus, Lars: Az RSSSF honlapjának 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgásával foglalkozó része (alapadatok) (angol nyelven), 1997. (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
• Reyes, Macario; Pietarinen, Heikki: Az RSSSF honlapjának 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgásával foglalkozó része (bővített adatok) (angol nyelven), 1999. (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)