Füzesabony

Füzesabony
Római katolikus plébániatemplom
Füzesabony címere Füzesabony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Füzesabonyi
Jogállás	város
Polgármester	Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3390
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	7170 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	162,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	46,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 45′ 04″, k. h. 20° 24′ 32″47.751, 20.40947.751000°N 20.409000°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 04″, k. h. 20° 24′ 32″47.751, 20.40947.751000°N 20.409000°E
Füzesabony Pozíció Heves vármegye térképén
Füzesabony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesabony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Füzesabony város Heves vármegye keleti részén, az Alföld északi peremvidékén. A Füzesabonyi járás központja. A megyeszékhely után a vármegye ötödik legnépesebb települése. Közlekedési csomópont mind közúton, mind vasúton.

Fekvése

Közlekedési csomópont, itt találkozik a 3-as, a 33-as főút és az M3-as autópálya. A füzesabonyi vasútállomás összeköti a 80-as (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely), a 108-as (Füzesabony–Debrecen) és a 87a-s (Füzesabony–Eger) vasútvonalat.

Története

A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Füzesabony-Gubakút és a Pusztaszikszó mellett fekvő Szikszói berek elnevezésű részén, illetve a szennyvíztelep közelében neolit településeket tártak fel a régészek 1995–96 közt, illetve 1997-ben és 2005–2006 közt.^[3] Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A törökök Eger első ostromának évében (1552) elpusztították, de gyorsan benépesült újra. 1945-ig az egri püspökség, majd érsekség birtoka volt.

1869-ben kezdődött a vasútvonal kiépítése Miskolc és Hatvan között. 1872-ben már Egerrel, 1891-ben Debrecennel is vasútvonal kötötte össze a települést, mely így a térség fontos vasúti csomópontjává fejlődött.

1989-ben kapott városi rangot. Ma Heves vármegye ötödik legnépesebb települése.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Pásztor József (KDNP-MDF-FKgP)^[4]
• 1994–1998: Dr. Pásztor József (KDNP-Fidesz-MDF-FKgP)^[5]
• 1998–2002: Gulyás László (Baloldali Ifjúsági Társulás-MSZP-MP-SZDSZ)^[6]
• 2002–2006: Gulyás László (MSZP-MP-SZDSZ)^[7]
• 2006–2010: Laminé Antal Éva (Fidesz-KDNP-MIÉP-MDF-Fidelitas)^[8]
• 2010–2014: Gulyás László (Összefogás Füzesabonyért Egyesület)^[9]
• 2014–2019: Nagy Csaba (független)^[10]
• 2019-től: Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 3,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,6% (31% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt római katolikus, 3,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).^[13]

Látnivalók

A város főbb látnivalói a következők:

• Keresztelő Szent János-templom
• I. világháborús emlékmű
• Helytörténeti gyűjtemény
• Trianon-emlékmű
• Vasútállomás, Pfaff Ferenc tervezte
• Pusztaszikszó, Szent Vendel-kápolna.

Híres emberek

• Itt született 1911. augusztus 9-én Bíró Sándor válogatott labdarúgó
• Itt született 1911. szeptember 24-én Belon Gellért pécsi segédpüspök.
• Itt született 1913. február 8-án Dr. Gál István piarista szerzetespap, tanár.
• Itt született 1941. június 1-én, Szabó János honvédelmi miniszter.
• Itt született 1946. július 18-án Holczreiter Sándor olimpiai bronzérmes, háromszoros világbajnok súlyemelő.
• Itt töltötte kora gyermekkorát Koncz Zsuzsa énekesnő.

Források

• Belon Gellért emlékkönyv
• Piarista Gimnázium honlapja

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Füzesabony honlapja
• Városi Televízió Füzesabony
• Remenyik Zsigmond Gimnázium Archiválva 2006. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Rádió Füzes A Város hangja
• Magda Henrietta:Füzesabony története a régészeti leletek tükrében, 1998, Budapest