Nagyvisnyó

Nagyvisnyó
Népi lakóházak a Dózsa György utcában
Nagyvisnyó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Bélapátfalvai
Jogállás	község
Polgármester	Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3349
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	825 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	43,02 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Északi-Bükk[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 20° 25′ 44″48.138, 20.42948.138000°N 20.429000°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 20° 25′ 44″48.138, 20.42948.138000°N 20.429000°E
Nagyvisnyó Pozíció Heves vármegye térképén
Nagyvisnyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvisnyó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyvisnyó község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában.

Fekvése

Szilvásváradtól 5 kilométerre, hegyekkel ölelt helyen, a Bükki Nemzeti Park területén, a Szilvás-patak mellett fekszik. Az 1950-es megyerendezés előtt Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

A település főútja az Eger és Kazincbarcika térsége (Mónosbél és Vadna) között húzódó 2506-os út. Határában helyezkedik el a főként síelők körében népszerű Bánkút turistaközpont, mely a 2513-as útból kiágazó 25 139-es úton közelíthető meg.

Korábban vasútvonal (Eger–Putnok-vasútvonal) is érintette a községet, megállóhelyéhez a 25 312-es út biztosított közúti kapcsolatokat. [A vonatforgalom ezen a szakaszon 2009-ben szűnt meg.]^[4]

Története

Az ősrégi kis település nevét a 12. században említették először Vyznyo néven, ekkor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Idővel itt két Visnyó: Kis- és Nagyvisnyó alakult ki.

1407-ben Lastóczi Sebestyént iktatták be a település birtokába, majd utánuk a Csapi családé, 1460-ban Krucsai Tamás, Agócz Péter birtoka lett, 1473-ban Kozma Istváné, és a század végén, 1492-ben Ujfalussi Miklósé és Pálé volt.

1569-ben Kisvisnyó pusztára I. Rákóczi György, Kálnássy Ferenc és Deregnyei Pál kapott János Zsigmond királytól királyi adományt.

1598-as összeíráskor Nagy-Visnyó a varannai plébániáé volt.

1663-ban Bocskai István, Soós György és a Drugeth család birtoka volt.

1672-ben Drugeth Györgyné a maga részét a varannai pálosoknak adományozta. A pálos rend megszűntével később az eperjesi görögkatolikus püspökségé lett.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Likai Jánosné (független)^[5]
• 1994–1998: Molnár Albertné Sebők Ilona (független)^[6]
• 1998–2002: Molnár Albertné (független)^[7]
• 2002–2006: Molnár Albertné (független)^[8]
• 2006–2010: Csőgér Bálint (független)^[9]
• 2010–2014: Csőgér Bálint (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2014–2019: Csőgér Bálint (Fidesz–KDNP)^[11]
• 2019-től: Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,5%, református 52,6%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 9% (19,7% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,1% románnak, 0,6% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,6% volt református, 10,6% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

• Református temploma 1800 körül épült késő barokk stílusban. A népi barokk stílusú templombelső festett fakazettás mennyezete az ország második legnagyobb méretű ilyen mennyezete. 1805-ben Rezbár Szügényi Antal várkonyi képfaragó mester készítette.^[15]
• A Faluházban a palóc nagyvisnyóiak életét, a kenderfonás kellékeit és az 1930-as évek paraszti kultúráját bemutató állandó kiállítás látható.^[16]
• A községben található az 1982-ben védetté nyilvánított Mihalovics-kőfejtő. A vékonypados kifejlődésű fekete mészkőben a padok közé fekete márga, mészmárga települ. A kőzet rendkívül gazdag ősmaradványokban.^[17]
• A Nagyvölgy még érintetlen környezetben fekvő turistaútvonal. A faluból gyalog fel lehet jutni Bánkútra.
• A település határában (Dédestapolcsány és Nagyvisnyó között) több ifjúsági tábor található, így például a Bánvölgye Erdei Tábor, a Boróka Tábor, valamint a 2020-ban felújított Vásárhelyi István Üdülőtábor.^[18]

Ismert emberek

• Itt született 1944. június 3-án Oláh Aranka festőművész.
• Itt élt házasságkötése után és nagyvisnyói lakosként ismertté Idős Sütő Gyula furulyaművész. Saját maga készítette bodzafából a 6 lyukú furulyát. Részt vett a Ki Mit Tud?-on, a tévés elődöntőig jutott. Az akkori két műsorvezető, Antal Imre és Kudlik Júlia később többször meglátogatták nagyvisnyói otthonában. Életéről és művészetéről portréfilm készült, amit az MTV1 többször is megismételt. Tagja volt a Kodály-évforduló olaszországi delegációjának. Ortutay Gyula néprajzkutató több ízben is meglátogatta gyűjtőmunkája során. Halála után a falu úgynevezett régi temetőjében helyezték végső nyugalomra, felesége, Klára mellé. Gyermekei Jolánka és Gyula, unokái Mária, József, Éva és Gyula – sajnos a művészeti tevékenységet a családban senki nem folytatta.

Források

• Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
• A. Gergely András - Cséfalvay Zoltán - Lichtenstein József: Nagyvisnyó. Kontinuitás és változás az életmódban, a gazdaságban és a tradíciókban. Budapest: MTA Néprajzi Kutatócsoport, 1990.

Jegyzetek

További információk

• Nagyvisnyó weboldala
• Nagyvisnyó a szeporszag.hu -n