Mezőkeresztes

Mezőkeresztes
Városháza
Mezőkeresztes címere Mezőkeresztes zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	város
Polgármester	Majoros János (független)[1]
Irányítószám	3441
Körzethívószám	49
Népesség
Teljes népesség	3545 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	50,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	74,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 49′ 31″, k. h. 20° 41′ 17″47.825369444444, 20.68808055555647.825369°N 20.688081°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 31″, k. h. 20° 41′ 17″47.825369444444, 20.68808055555647.825369°N 20.688081°E
Mezőkeresztes Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mezőkeresztes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeresztes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

A vármegye déli részén fekszik, Mezőkövesdtől 11, Miskolctól közúton 35 kilométerre délre. A környező települések: Mezőnagymihály kb. 4, Mezőnyárád 4, Szentistván kb. 8 km-re. A legközelebbi nagyobb város, Mezőkövesd 11 km-re található.

Megközelítése

Központja a Mezőnyárádtól Szentistvánig húzódó 3304-es, az abból Mezőcsát felé kiágazó 3305-ös és a Vattától Csincsén át idáig vezető 3306-os utakon közelíthető meg.

Érinti a város közigazgatási területét, annak északi szélén a 3-as főút, illetve a belterülettől délre az M3-as autópálya is, de a lakott területeket mindkettő elkerüli. Előbbiből a város északi határszélének közvetlen közelében indul a 25 113-as számú mellékút, mely Tardon át Cserépváralja központjáig vezet.

Ugyancsak érinti a város területét a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal is, de vasúti megállási pont nincs a településen; a legközelebbi vasútállomás (Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás) Mezőnyárád területének déli részén található, a 3304-es út közelében.

Nevének eredete

IV. Béla magyar király a Nyárádhoz tartozó és besenyők lakta földet 1238-ban a jeruzsálemi johannita kereszteslovagoknak ajándékozta. A középkori falu ezekről kapta a nevét.

Története

A terület az őskor óta lakott. A szkíta korból rendkívül értékes leletek kerültek elő a településhez tartozó Zöldhalompusztán, köztük a híres aranyszarvas. A „Csörsz árka” is a közelben húzódott.

A 14. században Mezőkeresztes a diósgyőri uradalom része volt. V. László 1456-ban városi rangra emelte a települést. A török uralom idején, 1596-ban itt zajlott a mezőkeresztesi csata. A török uralom után a település fejlődésnek indult, de a 19. században veszített jelentőségéből.

Mezőkeresztes város a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod vármegye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Lator-patak között. A belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükk-vidéki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulása után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalhatták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban (Zöldhalompuszta 1995. január 1. óta Csincse része). A 3. században a kelták, az 5. században a jazigok és a szarmaták telepedtek le itt, őket követték az avarok és a hunok.

A 14. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Eger ostroma (1552) után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökkel, a sokszoros túlerő miatt azonban csúfos vereséget szenvedett. A törökök őt magát is elfogták, rabláncra fűzve Sztambulba vitték, ahol felakasztották. 1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a „borsodi Mohács”. Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer holttest maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogába visszahelyezte a várost, amely azonban a 19. század végére egyre inkább háttérbe szorult. 1950-ben Mezőkeresztes és Keresztespüspöki Mezőkeresztes néven nagyközséggé egyesültek.

2009. július 1-je óta város.^[3]

Vályi András szerint „Püspöki. Keresztes Püspöki. Magyar falu Borsod Vármegyében , földes Ura az Egri Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kereszteshez nem meszsze, határja jól termő, vagyonnyai jelesek, első osztálybéli.”^[4]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kalivoda András (SZDSZ)^[5]
• 1994–1998: Kalivoda András (független)^[6]
• 1998–2002: Kalivoda András (független)^[7]
• 2002–2006: Dr. Dózsa György (független)^[8]
• 2006–2010: Dr. Dózsa György Béla (független)^[9]
• 2010–2014: Dr. Dózsa György Béla (független)^[10]
• 2014–2019: Majoros János (független)^[11]
• 2019-től: Majoros János (független)^[1]

Lakosság

A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[12]

Nevezetességek

• Mezőkeresztes egyik nevezetessége a Hoffmann-kastély, ahol Hoffmann Julianna (Munkácsy Emilné) élt. A szájhagyomány szerint járt náluk Munkácsy Mihály, aki Mezőkeresztesen és Tardon találta meg az "ősmagyar typusokat" a készülő Honfoglalás (1895) c. munkájához, amely ma is az Országház ékessége.
• Református templom
• Római katolikus templom
• A Mezőkeresztesi csónakázótó és szabadidőpark a város déli határánál található.További információ és aktuális hírek a tóról
• Tájház. További információ a tájházról

• 
  Magyarok Nagyasszonya katolikus templom
• 
  Református templom
• 
  A keresztespüspöki Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom
• 
  Dózsa György utca
• 
  Hoffmann-kastély

Gazdaság

1950-ben kőolajat találtak a falu határában, amit az 1980-as évekig kitermeltek.

Híres emberek

• Őcsényi Baranyay Pál (?–1596) pannonhalmi apát.
• Jakab István (1798–1876) drámaíró, műfordító, zeneszerző, publicista, az MTA tagja itt született.
• Gomba Károly botanikus itt született 1889. június 11-én.
• Fekete Gyula író született 1922-ben.
• Koncz Gábor Kossuth-díjas színész született 1938-ban.
• Filep Tibor újságíró, történész, nemzetközi sakkmester született 1935-ben.
• Ádám Zoltán NB I-es labdarúgó.
• Kudász József szívsebész született 1904-ben az egykori Keresztespüspökin.
• Nagy László történész, egyetemi tanár (1927 június)
• Dobrosi István ügyvéd, Kossuth Lajos titkára (1810. november 12.–?)
• Kozma Károly templomépítő, egri püspök (1824. március 12.–?)
• Berecz György parasztköltő, Kossuth Lajos barátja, nótaszerző (szül: 1842)
• Berecz Bertalan (B. György fia) parasztköltő (1884. június 13.)

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeresztes témájú médiaállományokat.

• Mezőkeresztes város honlapja
• Mezőkeresztes az utazom.com honlapján
• Mezőkeresztes műemlékei a Műemlékem.hu-n