Füzesgyarmat

Füzesgyarmat
Református templom
Füzesgyarmat címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Szeghalmi
Jogállás	város
Polgármester	Koncz Imre (Mindenki Magyarországa Mozgalom)[1]
Irányítószám	5525
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	4959 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	45,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	127,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 21″, k. h. 21° 12′ 43″47.105833333333, 21.21194444444447.105833°N 21.211944°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 21″, k. h. 21° 12′ 43″47.105833333333, 21.21194444444447.105833°N 21.211944°E
Füzesgyarmat Pozíció Békés vármegye térképén
Füzesgyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesgyarmat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Békés vármegyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hontfüzesgyarmat.

Füzesgyarmat város Békés vármegye északi részén, a Szeghalmi járásban. A város szénhidrogén-kutatásáról és a termálvizéről nevezetes.

Fekvése

Füzesgyarmat a Dévaványai-sík északkeleti, a Nagy-Sárréttel határos peremén,^[3] Békés vármegye legészakabbi városaként, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A megye hozzá legközelebb fekvő városa Szeghalom. Biharnagybajom és Szeghalom között Békéscsabától 60 km-re északra fekszik.

Megközelítése

Közút

A településen észak-déli irányban végighúzódik a Püspökladánytól Szeghalomig vezető 4212-es út, ezen érhető el a két végponti település és a 42-es és (Szeged-Békéscsaba irányából) a 47-es főutak felől is. A 4-es főútról Karcagnál letérve érhető el a 4206-os úton, a 47-esen Debrecen-Berettyóújfalu irányából pedig Darvasnál letérve a 4225-ös úton.

A Szeghalom felől érkező út jó minőségű, majd tovább Püspökladány irányában a megyehatárig még elfogadható, de onnantól Hajdú-Bihar vármegyében már rossz minőségű. A karcagi útvonal, a Karcag - Bucsa közötti útszakasz közelmúltban történt felújítása óta ugyancsak elfogadható minőségű.

Vasút

Vasúton a város a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán érhető el, amelynek három megállási pontja is létesült itt: Békéscsaba vasútállomás felől sorrendben előbb Füzesgyarmati téglagyár vasútállomás, majd Füzesgyarmatfürdő megállóhely, végül Füzesgyarmat vasútállomás. A téglagyári állomás a belterület déli határszélénél volt, közvetlenül a 4212-es út mellett (már megszűnt); Füzesgyarmatfürdő a településközpont délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését egy önkormányzati út biztosítja, a "nagyállomás" pedig nyugat-északnyugati irányban helyezkedik el a központtól, ahonnan a 42 333-as számú mellékúton érhető el.

Nevének eredete

A Füzesgyarmat név utótagja a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes előtag pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Az oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormothnak, 1321-ben Gyarmathnak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmatnak, 1564-ben pedig Giarmatnak írták. Egy 1776. január 1-jén keltezett, Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.^[4]

Története

A honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. A város első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven. A középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból – főleg állattenyésztésből élt.

A 19. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az első iparos céh (mint mezővárosi iparosodás első intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezővárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megőrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról.

Füzesgyarmati uradalom tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dragonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen (a volt kastély területén található: Kastélypark Strandfürdő, Római katolikus kápolna és a városi sporttelep).

Az első és második világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távírda, egészségház, új iskola stb.) Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Nyrt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A szellemi és művelődési életet a kultúrházban a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése – hogy a nagyközség várossá váljon – sikerrel járt: 2000. július 1-jétől városi rangot kapott a település.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bökfi János (MDF-FKgP)^[5]
• 1994–1998: Dr. Szentesi Károly (független)^[6]
• 1998–2002: Dr. Szentesi Károly (független)^[7]
• 2002–2006: Várkonyi Imre (MSZP)^[8]
• 2006–2010: Várkonyi Imre (MSZP)^[9]
• 2010–2014: Bere Károly (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2014–2019: Bere Károly (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019-től: Koncz Imre (Mindenki Magyarországa Mozgalom)^[1]

Népessége

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége eléggé homogén, döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. A reformátusok majdnem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7%, református 25,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 43,2% (22,5% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% örménynek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,7% volt református, 3,8% római katolikus, 1,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 35,9% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).^[14]

Népességének változása az elmúlt években:

A város címere

Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalpban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a bal oldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobb oldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.

Nevezetességek, turistalátványosságok

• Városháza
• Wenckheim-kastély – Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével – öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett – várják a látogatókat. Mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati, urológiai, valamint emésztőrendszeri- és anyagcsere-betegségben szenvedőknek ajánlják. A strandon gyógy- és wellness szolgáltatások üzemelnek.
• Castrum termál kemping
• A Szent Borbála, a bányászok védőszentje
• Tájház
• Szitás Erzsébet Képtár
• Egykori zsinagóga épülete (1929) jelenleg iskola, Jókai utca
• Zsidó temető, Északi temetőn túl, helyi értékű síremlékekkel
• Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület

Testvérvárosai

• Ozsdola, Kovászna megye, Erdély, Románia
• Zimándújfalu, Arad megye, Románia

Neves személyek

• Gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás, a 7. dragonyosezred hadnagya
• Bonyhay Benjamin (1805–1885) ügyvéd és megyei hivatalnok
• Csánki Benjámin (Füzesgyarmat, 1868. január 3. – Debrecen, 1943. július 5.): református lelkész, egyetemi tanár^[15]
• Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros, az MTA tagja
• Doma-Mikó István (sz. név: Mikó István) (Füzesgyarmat 1951.január 16. –) festő, udvari festő Japán)
• Gacsári István (1791–1847) református lelkész, költő
• Galambos Sándor (?–2018) hintókészítő, kovácsmester^[16]
• Hegyesi János(1899–1992) autodidakta költő, a Nemzeti Parasztpárt tagja és országgyűlési képviselője
• Lázár Gyula (1911–1983) világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, magyar bajnok, az FTC egykori játékosa
• Márky Barna [vitéz sarkadi Márky Barnabás] (Orosháza, 1884. október 4. – Füzesgyarmat, 1966. április 10.) jogász, járási szolgabíró, Békés vármegye főjegyzője, majd alispánja 1930–1944 között, Márki János közjegyző fia^[17]
• Nagy Lajos (1870-1961) református gimnáziumi tanár
• Rákos Ferenc (1893–1963) magyar jogász, újságíró, műfordító, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrség országos parancsnoka
• Szilágyi Márton (1842–1900) református lelkész

Jegyzetek

További információk

• Füzesgyarmat önkormányzatának honlapja
• Térkép Kalauz – Füzesgyarmat
• a város nem hivatalos oldala
• Hálógyártás
• A füzesgyarmati dohánybeváltó