Falcon Heavy

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Falcon Heavy
Falcon Heavy
Falcon Heavy

GyártóSpaceX
Szolgálatba állítás2018
Ár80–125M  USD
Méret- és tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz70 m
Törzsátmérő3,66 m
Indulótömeg1 420 788 kg kg
Hasznos teher tömege53 000 kg Alacsony Föld körüli pályára,
Geostacionárius pályára 12 000 kg
Fokozatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Fokozatok száma2+
Első fokozat
Égésideje187 másodperc
Második fokozat
Égésideje397 másodperc
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz Falcon Heavy témájú médiaállományokat.

A Falcon Heavy a Space Exploration Technologies (SpaceX) nagy teherbírású űrhajózási hordozórakétája. A cég tulajdonosának, Elon Musknak az volt a célja, hogy olyan rakétát fejlesszenek ki, amely forradalmasítja az űrhajók pályára állítását és a teherszállítást az űrben. A rakéta mindkét fokozata folyékony oxigént és RP–1 kerozint használ üzemanyagként. A rakéta 63,8 tonnányi terhet tud alacsony Föld körüli pályára, vagy 26,7 tonnányi terhet geostacionárius transzferpályára állítani. Első útján a tesztrepüléseken szokásos ballasztsúlyokat egy meggypiros Tesla Roadster helyettesítette a fedélzeten.[1][2] A Falcon Heavy első indítása a Kennedy Űrközpont 39A jelű indítóállásából történt , ahonnan korábban az Apollo-program hordozórakétái is startoltak. Az indításnál jelen volt Edwin „Buzz” Aldrin, az Apollo–11 pilótája is.

Első fokozat

Az első fokozat három Falcon 9 rakétatestből áll, mindegyik kilenc darab Merlin 1D rakétahajtóművel rendelkezik. A Merlin 1D a Merlin hajtómű egy módosított verziója, amely tengerszinten 420 kN, légüres térben pedig 480 kN tolóerőt fejt ki. A középső rakétatest az extra megterhelés miatt szerkezetileg erősebb, és csak a Falcon Heavy konfigurációban repül. A két oldalsó rakéta képes egyedül, Falcon 9 módban is küldetéseket végrehajtani. Mindhárom eszköz képes visszatérésre és újrafelhasználható.

Indításkor mindhárom rakétatesten begyújtják a hajtóműveket. A középső rakéta üzemanyaga később fogy el, mint a két szélsőé, így két leválasztás történik egy indítás során: a gyorsítórakéták leválasztása, majd a központi mag leválasztása.

Második fokozat

A második fokozatot egy darab Merlin 1D Vacuum motor hajtja, amelyet módosítottak vákuumban való működésre. A hajtómű ezen változatának fajlagos impulzusa 348 másodperc. A megbízhatóbb újragyújtás érdekében ezt a hajtóművet redundáns gyújtóval szerelik fel.

A második fokozat üzemanyagtartálya egyszerűen az első fokozat egy rövidebb verziója, nagyjából ugyanazokat az eszközöket és a gyártási technikákat igényli, ezzel csökkentik a gyártási költségeket.

Története

Red Dragon Mars-küldetés

Bővebben: Red Dragon

2011-ben a NASA Ames Kutatóközpontja dolgozott egy kis költségvetésű Mars-küldetésen, amely Falcon Heavy rakétát használna az indításhoz és a Mars-pályára állításhoz, valamint Dragon űrhajót a légkörbe lépéshez.

Ehhez a Mars légköre azonban nem elég sűrű, így csak a Földön vagy óceánba való zuhanással lehet használni a Dragont. A Red Dragon további felesleges fejlesztése helyett a vállalat átfordította a figyelmét a BFR (Big Falcon Rocket)-re. Ennek első indulása leghamarabb 2022-ben várható, de ez a dátum még Elon Musk szerint is nagyon szoros.

Első repülése – tesztrepülés

A Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) 2018. február 2-án hagyta jóvá a SpaceX startját. A különleges startengedély lehetővé tette, hogy az űripari magáncég tulajdonosa, Elon Musk tömegszimulátorként hiperbolikus pályára állítsa az átalakított meggypiros színű Tesla Roadsterét.[3]

A Falcon Heavy első indítására – többszöri halasztás után – helyi idő szerint 2018. február 6-án, két órával a tervezett start után került sor a floridai Cape Canaveralon található Kennedy Űrközpont 39. indítóállásáról (annak idején az Apollo-program űrhajói is innen startoltak). A Falcon Heavy indítása sikeres volt, az első fokozat két újrahasználható rakétateste pedig épségben visszatért az űrközpontba. A harmadik rakétatest, melynek az Atlanti-óceán egy úszó platformjára kellett volna érkeznie, az eredeti helyszíntől pár méterre csapódott az óceánba. Nem tudott eléggé lelassulni és irányba állni, mert nem maradt elég gyújtófolyadék ahhoz, hogy a rakéta két külső hajtóműve újrainduljon.[4]

Eredetileg úgy tervezték hogy az űrruhába öltöztetett Starman nevű bábuval együtt felbocsátott kabrió heliocentrikus pályára áll, és a Mars pályájának vonaláig távolodik – nem megy a Marsra –, de elvétette ezt a pályát, így a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövig távolodott, ami a pálya Naptól legmesszebbi pontja.[5] A NASA hivatalosan felvette a földönkívüli objektumok listájára a Teslát, amelynek bolygóközi azonosítója: 2018-017A, az obszervatóriumok pedig figyelemmel kísérik pályáját.[6]

  • Az első repülés
  • A Falcon Heavy startja 2018. február 6-án, néhány tizedmásodperccel az indítást követően[7]
    A Falcon Heavy startja 2018. február 6-án, néhány tizedmásodperccel az indítást követően[7]
  • A két újrahasználható rakétatest landolása (2018. február 6.)
    A két újrahasználható rakétatest landolása (2018. február 6.)
  • A Tesla Roadster és Starman az űrben[8]
    A Tesla Roadster és Starman az űrben[8]

Második repülése – első éles küldetés

A Falcon Heavy második repülése 2019. április 11-én történt,[9] ez egyben az első éles küldetés volt, és nagy jelentőséggel bírt a SpaceX számára, mivel a kereskedelmi jellegű küldetés sikertelensége esetén az egész program további léte megkérdőjeleződhetett volna. A Falcon Heavy 2 az Arabsat 6A 6 tonnás távközlési műholdat szállította, majd sikeresen Föld körüli pályára állította. A műhold Közel-Kelet, Afrika, Európa térségeiben fog tévé, rádió, mobiltelefon, internet jeleket közvetíteni. Az esemény sikerrel zárult, mivel mindhárom rakétatest épségben és pontosan a kijelölt helyszínen – a középső hajtómű a tengeren várakozó Of Course I Still Love You (Persze, még mindig szeretlek) nevű platformon – célba ért.[10]

Indítások

Küldetés Indítás időpontja (UTC) Indítás helye Szállított teher Pálya Gyorsító rakéták Központi rakéta Kilövés
eredménye
Tesztrepülés Február 6, 2018, 20:45 KSC, LC-39A Tesla Roadster Heliocentrikus Sikeres landolás (LZ-1, LZ-2) Sikertelen landolás (OCISLY) Sikeres
Arabsat-6A Április 11, 2019, 22:35 KSC, LC-39A Arabsat–6A Geostacionárius Sikeres landolás (LZ-1, LZ-2) Sikeres landolás (OCISLY) Sikeres
STP-2 Június 25, 2019, 6:30 KSC, LC-39A USAF STP-2 N/A Sikeres landolás (LZ-1, LZ-2) Sikertelen landolás (OCISLY) Sikeres
USSF-44 November 1, 2022 KSC, LC-39A USSF-44 Geostacionárius Sikeres landolás (OCISLY, JRTI) Nem visszatérő Sikeres
USSF-67 Január 15, 2023 KSC, LC-39A USSF-52 N/A Sikeres landolás (LZ-1, LZ-2) Nem visszatérő Sikeres
ViaSat-3 Americas Április 8, 2023 KSC, LC-39A ViaSat-3 műhold Közel-Geostacionárius Tervezett landolás (LZ-1, LZ-2) Tervezett landolás (N/A) Tervezett

Jegyzetek

  1. Kilőttek egy Teslát az űrbe”, Világgazdaság, 2018. február 6.. [2018. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. február 10.) (magyar nyelvű) 
  2. DON’T PANIC: Falcon Heavy and Starman are officially in orbit”, the Hustle, 2018. február 7. (Hozzáférés: 2018. február 11.) (angol nyelvű) 
  3. Zöld lámpát kapott Musk Teslája az űrbe”, 2018. február 5. (Hozzáférés: 2018. február 11.) (magyar nyelvű) 
  4. Mint a szög, úgy csapódott a tengerbe a Falcon Heavy középső része” (Hozzáférés: 2018. március 24.) (magyar nyelvű) 
  5. Chang, Kenneth. „Falcon Heavy, in a Roar of Thunder, Carries SpaceX’s Ambition Into Orbit”, The New York Times, 2018. február 6. (Hozzáférés: 2018. február 7.) (angol nyelvű) 
  6. Paleta, Steve. „Observatory Spots Elon Musk's Tesla Roadster Zooming Through Space (Video)”, Space.com, 2018. február 9. (Hozzáférés: 2018. február 11.) (angol nyelvű) 
  7. Falcon Heavy Test Flight, youtube
  8. Here’s Elon Musk’s Tesla Roadster ready for its Mars-bound voyage
  9. SpaceX Falcon Heavy launch with Arabsat reset for Tuesday. UPI
  10. Útnak indult a második SpaceX Falcon Heavy (magyar nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2019. április 12.)

Források

  • Falcon Heavy: majdnem tökéletes bemutatkozás!
  • Here's why it says 'Don't Panic' on the dashboard of the car Elon Musk just shot toward Mars
  • Menő egy Tesla az űrben, de ennél fontosabb, ami most történt

További információk

Commons:Category:Falcon Heavy
A Wikimédia Commons tartalmaz Falcon Heavy témájú médiaállományokat.
  • A Falcon Heavy weboldala
  • Animáció a Falcon Heavy tervezett küldetéséről.

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Artemis-program
  • m
  • v
  • sz
Küldetések
Személyzet nélküli repülések
  • Artemis–1 (2022)
  • Peregrine Mission One (2023)
  • IM-1 (2023)
Személyzetes repülések
Infrastruktúra
Űrügynökségek
Létesítmények
Hordozórakéták
Űreszközök
  • CAPSTONE
  • HERACLES
  • Human Landing System
    • Starship
  • Lunar Gateway (űrállomás)
  • Lunar Terrain Vehicle
  • Nova-C
  • Orion
  • Peregrine
  • VIPER
Űrhajósok
Egyéb
Sablon:Hordozórakéták
  • m
  • v
  • sz
Jelenleg aktív
Angara A5 · Antares (230+) · Ariane–5 · Atlas–5 · Ceres–1 · CZ–2C · CZ–2D · CZ–2F · CZ–3A · CZ–3B/E · CZ–3C · CZ–4B · CZ–4C · CZ–5 · CZ–6 · CZ–7 · CZ–8 · CZ–11 · Delta (IV · IV Heavy) · Electron · Epsilon · Falcon 9 · Falcon Heavy · GSLV Mk II · GSLV Mk III · H–IIA · H–IIB · Hyperbola–1 · Jielong–1 · Koszmosz–3M · KSLV–II · Kuaizhou (1  · 1A) · LauncherOne · Minotaur (C · I · IV · V) · Molnyija–M · Pegasus · Proton · PSLV · Qased · Rokot · Safir · Shavit · SS–520 · Szojuz–2 (2.1a · 2.1b · 2.1v) · Sztart–1 · Sztrela · Taurus · Vega · Zenyit
Tervezett/
Fejlesztés alatt
Angara (1.1 · 1.2) · Ariane–6 · Ciklon–4 · Firefly Alpha · Firefly Beta · H3 · Haas · Jielong–2 · Miura 1 · Neutron · New Glenn · OmegA · OS–M · Kuaizhou–11) · RS1 · Simorgh · SLS · SSLV · Starship · Taiwan SLV · Szojuz–5 · Szojuz–7 · Terran 1 · Vector–R · Vega–C · Vulcan
Már nem használt
Antares (110/120/130/230) · Ariane (1 · 2 · 3 · 4) · Atlas (–Agena · –Centaur · 3) · Black Arrow · Ciklon (1 · 2 · 3) · Conestoga 1620 · CZ–1 · CZ–1D · CZ–2A · CZ–2E · CZ–3 · CZ–3B · CZ–4A · DC–X · Delta (II · III) · Diamant · Dnyepr · Enyergija · Europa · Falcon 1 · Feng Bao 1 · GSLV Mk I · Juno I · Koszmosz (1 · 2 · 3 · 3M) · Lambda 4S · Mu · N1 · Naro–1 · R–7 Szemjorka (Luna · Molnyija) · R–29 Viszota (Shtil · Volna) · Saturn (I · IB · V) · Scout · SLV–3 · Szojuz (FG · L · M · U) · Szputnyik · Thor (–Agena · –Delta) · Titan (II · III · IV) · Vanguard · VLS–1 · Voszhod · Vosztok
  • Csillagászat Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap