Fehér Lili
| Fehér Lili | |
 | |
| Született | Klein Lili 1899. április 8.[1] Budapest VI. kerülete |
| Elhunyt | 1948. január 9. (48 évesen) Budapest XIV. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fehér Imre (h. 1917–1921) Peti Sándor (h. 1923–1928) |
| Foglalkozása | színész |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (25. parcella, 28. sor, 24. sírhely) |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér Lili témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fehér Lili, született Klein Lili (Budapest, Terézváros, 1899. április 8.[2] – Budapest, 1948. január 9.)[3] magyar színésznő, író.
Életpályája
Klein Gyula (1869–1930)[4] és Balogh Johanna leányaként született. Édesapja tekintélyes budapesti polgár, gazdag bútorkereskedő volt. Első férje Fehér Imre kereskedő volt, akihez 1917. augusztus 2-án ment feleségül és akitől 1921-ben elvált. Második férje Peti Sándor színész volt, ám ez a házassága is válással végződött. Színésznőként Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában végzett. A korabeli színházi életben, mint legcsúnyább színésznőt tartották számon. Erről így nyilatkozott:
„...én mindig színésznő akartam lenni, imádom a pályát. Rájöttem, hogy Pesten mindenkiből csak akkor lehet valaki, ha első valamiben, ha szuperlatívusz. Valamiben «leg» akartam lenni, így határoztam el, hogy én leszek a legcsúnyább. Boldogan mentem bele a múltkor a hirdetésbe is. Ha azt mondják az emberről: «az egy csúnya színésznő», — ez árt. Ha azt mondják: «ez a legcsúnyább», — az használ. Csak a tehetséggel nem sokra megy az ember...”
Pályáját az Andrássy úti Színházban és az Akácfa utcai Új Színpadon kezdte. 1934-ben a Magyar Színház, 1935-ben a Bethlen-téri Színház szerződtette. 1936-ban a Király Színházban, illetve a Komédiában, 1937-től a Royal Színházban lépett fel. 1941-től csak az OMIKE Művészakció színpadán szerepelhetett. Leginkább vígjátékokban és karakterszerepekben tűnt fel. A korabeli kritika írta róla:
„Fehér Liliben van valami őshumor. 15 éves fiúkat éppen olyan jól alakít, mint 80 éves öregasszonyokat.”
Magánéleti és anyagi problémái, valamint szakmai kilátástalansága miatt 1937-ben, öngyilkosságot kísérelt meg, de szerencsére ekkor még megmentették. Önéletrajzi témájú írásai magánkiadásban jelentek meg. Az 1943-ban kiadott A legcsúnyább pesti színésznő című vékonyka könyvében Bródy Lili, Kürthy Miklós, Szép Ernő, Lukács István, és Pünkösti Andor egy-egy írása is helyet kapott. 1945 őszén jelent meg a Nem ér a nevem... - Egy szökött zsidó naplója című könyve, amelyben az elmúlt esztendő keserveit írta meg. 1946-tól Major Tamás ugyan szerződtette, és így a Nemzeti Színház tagja lett, de szerepet nem kapott tőle. Feltételezhetően mellőzöttsége miatt 1948 januárjában öngyilkos lett.
Színházi szerepeiből
- Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik... Julcsa
- Vaszary Gábor: Szerelemről szó sincs... Szakácsnő
- Vaszary Gábor: Braun ki lesz csapva...
- Vaszary Gábor: A 13-as hordár...
- Bródy Sándor: Lyon Lea...
- László Aladár: Mindig a nők kezdik...
- László Miklós: Bubi...
- Nagy Endre: Borotválkozz meg Tóni!...
- Szenes Béla: Vadvirág...
- Szirmai Rezső – Rozványi Vilmos: Főúr fizetek!...
- Török Rezső: Lacikonyha...
- Török Rezső: A buksza...
- Vajda Pál – Földes Jolán: Vica...
- Ottó Fürt: A nemzet özvegye...
- Halló Tel-Aviv (kabaré)
Filmes munkái
- Vica, a vadevezős (1933) – takarítónő
- Rotschild leánya (1934)
- Mámi (1937) – nevelőnő-jelölt
- 300.000 pengő az uccán (1937) – hölgy a mosodában
- A 111-es (1938) – néző
Könyvei
- A legcsúnyább pesti színésznő (1943)
- Nem ér a nevem... – Egy szökött zsidó naplója (1945)
Jegyzetek
- ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1086/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi polgári halotti akv. 21/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
- ↑ Klein Gyula halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1685/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
Források
- Magyarország, (42. évfolyam, 294. szám) 1935-12-25 - Boldogít-e a szépség? A Szépség és Csúnyaság „három gráciája" a mosolygó élet titkáról—Tasnády Fekete Mária, Simon Böske és Fehér Lili a női sikerről
- Színházi Élet - 1933/4. szám - A legcsúnyább pesti színésznő
- Színházi Élet - 1936/5. szám - A legcsúnyább - írta Szép Ernő
- Az Est, 1937. október (28. évfolyam, 226. szám) - Budapest legcsúnyább színésznőjének tragédiája - Miért követett el öngyilkossági kísérletet Fehér Lili ?
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
