Major Tamás
| Major Tamás | |
 | |
| A Budapest folyóirat 1979. év márciusi számában Csigó László felvétele | |
| Született | 1910. január 26.[1] Újpest |
| Elhunyt | 1986. április 13. (76 évesen)[1][2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Beck Judit |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (42/1-A-12) |
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1930–1986 |
| Híres szerepei |
|
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Major Tamás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Major Tamás (tasnádi Major-Maróthy) (Újpest, 1910. január 26.[3] – Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.
Családja
Római katolikus kisnemesi családba született. Apja Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő, anyja Papp Mária Rózsa Krisztina. Bátyja, Major Ákos 1945 előtt hadbíró volt, 1945–50 között pedig a háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei során számos halálos ítéletet hozott.[4] Felesége Beck Judit festőművész, grafikus, textil- és bábtervező volt.
Életpályája
A Színművészeti Akadémián 1930-ban szerzett oklevelet, és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1939-től agitációs tevékenységet fejtett ki munkásotthonokban és gyűléseken a háborúba sodródás ellen, később pedig a háborúból való kilépés mellett. Kommunista szervezkedés miatt több alkalommal is feljelentették.
Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (1949–1953 és 1958–1971) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957–1966). Gellért Endrével együtt vitték színre 1952-ben a második világháború utáni első Hamletet. Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli.
Pályafutását utolsó társulatában – a Katona József Színházban – több dokumentumjátékban is feldolgozták: Notóriusok sorozat: Az emberek veszedelmes közelségben (2007); Eleje (2012); Elv-társak (2013)
Politikai szerepe
A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakult meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv). Major Tamás a második világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején, október 31-én igazgatói székéből eltávolították, ugyanekkor színészei a káderlapokat is megismerhették, minden ellenük szóló jelentést elolvashattak.
Főbb szerepei
- Molière: Tartuffe (Tartuffe)
- Leonyid Rahmanov: Viharos alkonyat (Polezsajev professzor)
- Madách: Az ember tragédiája (Az Úr, Lucifer)
- Shakespeare: Othello (Jago)
- Shakespeare: A vihar (Caliban)
- Shakespeare: A velencei kalmár (Shylock)
- Shakespeare: Hamlet (Hamlet)
- Shakespeare: III. Richárd (III. Richárd)
- Shakespeare: Macbeth (Macbeth)
- Shakespeare: Lear király (Lear király)
- Jonson: Volpone (Volpone)
- Goldoni: A fogadósné (Forlipopoli márki)
- Ibsen: Nóra (Krogstad)
- Németh László: II. József (II. József)
- Shaw: A szerelem ára (Cocane)
- Marin Držić: Dundo Moraje (Dundo Moraje)
- Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti (Puntila úr)
- John Osborne: A komédiás (Archie Rice)
- Csurka István: Döglött aknák (Moór)
- Spiró György: Az imposztor (Wojciech Bogusławski)
- Csokonai: Az özvegy Karnyóné (Kuruzs)
- Bulgakov: Iván, a rettentő (Rettegett Iván)
- Bulgakov: Menekülés (Fehér főparancsnok)[Mj. 1]
Főbb rendezései
- Jean Racine: Andromaque[Mj. 2]
- Molière: Tartuffe
- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok
- Shakespeare: A windsori víg nők
- Shakespeare: Hamlet
- Shakespeare: Szeget szeggel
- Shakespeare: Rómeó és Júlia
- Shakespeare: Téli rege
- Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek
- Brecht: Galilei élete
- Brecht: A vágóhidak Szent Johannája
- Brecht: A szecsuáni jólélek
- Goldoni: Két úr szolgája
- Goldoni: A chioggiai csetepaté
- Molière: Tudós nők[Mj. 3]
Filmjei
Játékfilmek
- A szűz és a gödölye (1941) – István, Huber fiatalabb fia
- Film a filmről (1941; rövid játékfilm)
- Különös házasság (1951) – Jezsuita
- Erkel (1952) – Kölcsey Ferenc
- Merénylet (1959) – Halmágyi
- Az utolsó vacsora (1962)
- A kőszívű ember fiai 1-2. (1964) – Baradlay Kázmér
- Az életbe táncoltatott lány (1964) – A képmutogató
- Kár a benzinért (1964) – Igazgató
- Miért rosszak a magyar filmek (1964) – Póczik
- Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) – Narrátor (hang)
- Világos feladja (1964) – Mr. Borowski
- A tizedes meg a többiek (1965) – Albert (Kovács Dezső)
- Három történet a romantikáról (1965; rövid játékfilm)
- Nem (1965) – Lakásügyi előadó
- A nő (1966; rövid játékfilm) – Narrátor (hang)
- Egy magyar nábob (1966) – Griffard
- És akkor a pasas… (1966) – Xandor
- Hideg napok (1966) – Grassy ezredes
- Minden kezdet nehéz (1966)
- Sellő a pecsétgyűrűn (1966) – Vöröskőy
- Változó felhőzet (1966) – Felügyelő
- A múmia közbeszól (1967) – Fáraó
- Egy szerelem három éjszakája (1967) – Lajos, főpincér
- Jaguár (1967) – Általános bácsi
- Alfa Rómeó és Júlia (1968) – Bekötött fejű beteg
- Az oroszlán ugrani készül (1968) – Kálmán
- Falak (1968) – Főszerkesztő
- Egri csillagok 1-2. (1968) – Szulejmán szultán
- Különös melódia (1968; rövid játékfilm)
- Szemüvegesek (1969) – Náray
- Utazás a koponyám körül (1969) – A bajuszos levantei
- A gyilkos a házban van (1970) – Házmester
- Ítélet (1970) – Werbőczy
- Szerelmi álmok – Liszt (1970) – IX. Piusz pápa
- Trotta (1971) – Herr Reisiger
- A magyar ugaron (1972) – Pap
- Volt egyszer egy család (1972) – Kulkai házmester
- Régi idők focija (1973) – Kerényi úr
- Végül (1973) – Nagyapa a parkban
- A Pendragon legenda (1974) – James Morvin
- Déryné, hol van? (1975) – Jancsó, öreg színész
- Ereszd el a szakállamat! (1975) – Maracskó Béla
- Teketória (1976) – Zongorista
- Zongora a levegőben (1976) – Klimperberger, karmester
- Ajándék ez a nap (1979) – László László
- Szabadíts meg a gonosztól (1979) – Igazgató úr
- Circus maximus (1980) – Bárdos
- Mephisto (1981) – Oskar Kroge
- Ripacsok (1981) – Dr. Molnár Géza, elmeorvos
- Szerencsés Dániel (1982) – Dániel nagyapja
- A csoda vége (1983) – Péter
- Hanyatt-homlok (1983) – Nagyapa
- Redl ezredes (1984) – Kubinyi báró
- A nagy generáció (1985) – Nagyapa
- Csak egy mozi (1985) – Oborzil, öreg színész
- Első kétszáz évem (1985) – Epstein
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
- Sakknovella (1959) – Dr. Von Beck
- A lóvátett város (1963) – Burgess
- A helység kalapácsa (1965) – Harangláb, egyházfi
- Szilveszter 20 éven felülieknek (1965)
- Denevér (1965) – Frosch
- Egy nyugalmas vasárnap (1966) – Csík
- A szerelem ára (1967)
- Az ördögök teste (1967)
- Az OP-ART kalap (1967) – Anyakönyvvezető
- Mocorgó (1967) – Brillantin úr
- Oly korban éltünk 1-4. (1967)
- Elméletileg kifogástalan házasság (1968)
- Fal a baloldalon (1968) – Moranez
- A sofőr visszatér (1968)
- Ki mit tud? (1968-1983)
- Mennyei pokoljárás (1968) – Narrátor (hang)
- VII. Olivér (1969) – Saint-Germain gróf
- Volt egyszer egy borbély (1969)
- Játék olasz módra (1970)
- A frankhamisítás (1971) – Önmaga
- Lehet egy kilóval kevesebb? (1971)
- Szabad, mint a madár (1971) – George Riley
- Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
- A főnök (1972)
- Fekete macska (1972) – Jogász
- Férfiak mesélik (1972)
- Hogyan akarta megmenteni Pilátus Júdást? (1972)
- Aranyborjú 1-3. (1973)
- És mégis mozog a föld 1-3. (1973)
- III. Richárd(wd) (1973) – George, Clarance hercege
- Lúdláb királynő (1973)
- Ficzek úr (1974)
- Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? (1974) – Kiss Pál
- Volpone (1974) – Volpone
- Zenés TV Színház: Örökzöld fehérben feketében 1-2. (1974) – Grabinszky Pipi, zongorista
- Császárlátogatás (1975) (1977-ben adták le) – Konstans
- Finish: Avagy Álmom az életem túlélte (1975) – S. Richard
- Fél penny (1976) – Tanú
- Az Isten is János (1977)
- Scapin furfangjai (1977) – Geronte
- Az elefánt (1978) – Knegelbaum
- Imre (1979)
- Saroküzlet (1979) – Mally apja
- Nők iskolája (1982) – Chrysalde
Szinkronszerepei
Filmek
| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1937 | Viharos alkonyat (2. magyar szinkron) | Dmitri Illarionovics Polezsajev professzor | Nyikolaj Cserkaszov | 1965 |
| 1951 | Feledhetetlen 1919 | Vlagyimir Iljics Lenin | Pavel Molcsanov | 1952 |
| 1970 | A kép elsötétül | James Fortune | George Sanders | 1975 |
Rajzfilmek
| Év | Cím | Szereplő | Szinkronhang | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1958-1960 | Foxi Maxi show I-III. | További szereplők | — | 1963-1965 |
| 1961 | Frédi és Béni II. (1. magyar szinkron)[5] | Jeromos | Hal Smith | 1969 |
| 1975 | Hugó, a víziló | Aban-Khan | Paul Lynde | 1975 |
Hangjáték
- Földes Imre: Pántlika (1934)
- Barabás Tibor: Kibontott zászlók (1953)
- Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
- Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
- Brecht, Bertold: A vágóhidak Szent Johannája (1965)
- Liszkay Tamás: Utazás Bitóniába (1965)
- Morthon Thompson: Az élet ára (1965)
- Shakespeare: Szentivánéji álom (1965)
- Vargha Balázs: Lilla és a varázsló (1965)
- Illyés Gyula: Lélekbúvár (1966)
- Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)
- László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
- Racine: Pereskedők (1968)
- Rejtő Jenő: Barbara tejbár (1968)
- Homérosz: Odüsszeia (1970)
- Vihar Béla: Az utas (1970)
- Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
- Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
- Marlowe, Christopher: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
- Molère: Scapin furfangjai (1972)
- Jerzy Krzyszton: Alibi (1973)
- Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
- Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
- Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
- Balzac, Honoré de: Betti néni (1976)
- Chaucer, Geoffrey: Canterbury mesék (1979)
- Sajó András: Gulliver Írországban (1983)
- Magnusson, Ove: Nyugdíjasok lázadása (1983)
- Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
- Békés Pál: Körborz (1985)[6]
Díjai, elismerései
- Kossuth-díj (1948, 1955)
- Kiváló művész (1950)
- SZOT-díj (1969)
- Színikritikusok Díja – A legjobb férfi epizódalakítás (1982)
Emlékezete
- Alakja felbukkan (említés szintjén, nem kimondottan pozitív kontextusban) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Humor
- Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:
Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te
Major Tamás
(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974 ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások
- A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A „Jenő, azt írja az újság…” kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.
Megjegyzések
- ↑ Utolsó bemutatója. Katona József Színház, 1984. április 30.
- ↑ Az első rendezése. Nemzeti Kamaraszínház, 1939. december 16.
- ↑ Az utolsó rendezése. Budapesti Katona József Színház, 1983. december 23.
Jegyzetek
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Berlini Művészeti Akadémia
- ↑ Újpest születési anyakönyv, 167/1910. folyószám
- ↑ Háborús és népellenes bőnösök népbírósági perei (1945–1950)
- ↑ A Frédi és Béni című rajzfilmsorozat 2. évad 32 epizódjából kiválasztott 6 részben.
- ↑ A körborz. Rádiólexikon. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
Források
- Antal Gábor: Major Tamás. Népművelési és Propaganda Iroda (1982) ISBN 963-562-939-7
- Kocsis L. Mihály: Van itt valaki. Minerva (1987) ISBN 963-223-418-9
- Katona József Színház 1982–2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- Mihály Gábor: A Kaposvár jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
- Koltai Tamás: Major Tamás, A Mester monológja, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-422-784-8
- A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Major Tamás. Hangosfilm
- Major Tamás. Nemzeti Örökség Intézete
- Nánay István: Indul a Katona
- „Kirúgni, fasiszta!” – Major Tamás története civilhetes.hu (2016. május 11.)
További információk
- Major Tamás a PORT.hu-n (magyarul)
- Major Tamás az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Major Tamás az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Ő VOLT A NEMZETI SZÍNHÁZ KORLÁTLAN URA
- Major Tamás. HMDB
- Major Tamás. Színháztörténet
- A budapesti Katona József Színház hivatalos honlapja
- A Katona József Színház bemutatói, 1982–
- A XXI. század című műsor epizódja Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben – RTL Klub.hu, 2010. január 12.
- A teátrális demokrácia útjai – Cseh Katalin tényfeltáró írása, Színház.net
- 1956-ban a színészek is akcióztak – Index, 2012. október 21.
- Major Tamás, akit az ÁVH vezetője képzett ki mozgalmárnak – Origo, 2017. június 29.
- A színház nem szelíd intézmény: Írások Major Tamástól – Írások Major Tamásról. (Összeállította: Antal Gábor) Magvető Könyvkiadó, Bp., 1985.
Színház- és Filmművészeti Egyetem | |||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Filmművészetportál
Politikaportál
