Rózsahegyi Kálmán

Rózsahegyi Kálmán
1910 körül
Született	1873. október 6.[1] Endrőd
Elhunyt	1961. augusztus 27. (87 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Hevesi Angéla
Foglalkozása	színész
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (–1893)
Kitüntetései	Farkas–Ratkó-díj (1901) Magyarország Kiváló Művésze díj (1960)
Sírhelye	Farkasréti temető (1-1-271)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1892–1961
Tevékenység	színész
Díjai
Kiváló művész-díj
1960
További díjak
a Nemzeti Színház örökös tagja
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegyi Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rózsahegyi Kálmán (Endrőd, 1873. október 6. – Budapest, 1961. augusztus 27.) magyar színész, színészpedagógus.

Apja Uhrin József gazdálkodó, anyja Grósz Janette (Zsani), az endrődi „Rongyos” kocsma felszolgálója volt. A házasságon kívül született gyermek nevelőapja Rózsahegyi Ödön lett (akitől a nevét kapta), miután édesanyja férjhez ment hozzá, és ő is vándorszínésznek állt. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház. 1900–1935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagság birtokosaként. Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres színész került ki.

Életrajza, munkássága

Rózsahegyi a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője, aki nem a szó művésze, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké volt. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.

A Békés vármegyei Endrődön született 1873. október 6-án. Nevelőapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve ő is a világot jelentő deszkákat választotta, és diplomás színészként végzett a Színiakadémián. Színi pályáját Dobó Sándor társulatánál kezdte 1892-ben, majd Debrecenben és Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott. A századforduló évében került a Nemzeti Színházhoz, melyhez hűségesen kötődött, és amelyet az intézmény is viszonzott számára, amikor 1923-ban örökös tagjai sorába választotta. Egyéb fellépései és vendégszereplései során sem vált meg anyaszínházától, amelynek 1935-ös nyugdíjazásáig „rendes” tagja volt.

Rózsahegyi Kálmán neve és arca az 1910–20-as években kabarészínészként is népszerű lett, aminek köszönhetően a határon túlra is eljutott. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után pedig különböző magánszínházakban lépett fel.

1903. október 7-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála 11 évvel fiatalabb Hevesi Angélával, Hevesi József és Leuchter Janka lányával.^[3]

Máig híres színiiskoláját 1909-ben alapította feleségével, Hevesi Angélával, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki. A vizsgaelőadásokat általában a MOM Kultúrházban tartották.

1930-ban áttért a katolikus vallásra.^[4] Származása miatt a második világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma.

Shakespeare Hamletjének egyik sírásóját, a Lear király bolondját, A velencei kalmár Gobbóját adta, Szigligeti Liliomfijának Szellemfije, Katona József Bánk bánjának Tiborca, Móricz Zsigmond Rokonokjának Berci bácsija volt. 1932–56 között sok filmben aratott sikert. 1942-ben megjelent Zörög a haraszt… című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el.

A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta. Kitüntetései: Gyémánt diploma 1957-ben, Pro Arte-díj 1956-ban, Signum Laudis és Farkas–Ratkó-díj 1901-ben.

Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színi-iskola alapítója, kiváló művész (1960). 1961. augusztus 27-én halt meg, Budapesten.

Főbb színpadi szerepei

• Zuboly (Szentivánéji álom)
• sírásó (Hamlet)
• bolond (Lear király és Vízkereszt)
• A fiatal és öreg Gobbo (A velencei kalmár)
• Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
• Jakab mester (Molière: A fösvény)
• címszerep (Halévy: Constantin abbé)
• címszerep (Poole: Pry Pál)
• A peleskei nótárius (Gaal József)
• Baracs Matyi és Göre Gábor (Gárdonyi: A bor)
• Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Boly Gáspár (Harsányi: A vén gazember)
• Berci bácsi (Móricz: Rokonok)
• Rageneau (Rostand: Cyrano)

Filmjei

• Szökött katona (1914)
• Liliomfi (1915)
• A cigány (1925)
• A bor (1933)
• Az ellopott szerda / Falusi lakodalom (1933)
• Az új földesúr (1935)
• Légy jó mindhalálig (1936)
• Sárga csikó (1936)
• 3 : 1 a szerelem javára (1937)
• Az én lányom nem olyan (1937)
• Te csak pipálj, Ladányi! (1938)
• Vadrózsa (1939)
• Rózsafabot (1940)
• A kegyelmes úr rokona (1941)
• Európa nem válaszol (1941)
• Dankó Pista (1941)
• Régi nyár (1942)
• Állami áruház (1952)
• Liliomfi (1954)
• Budapesti tavasz (1955)
• Mese a 12 találatról (1956)
• Micsoda éjszaka (1958)

Magyar Rádió

• Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Főszereplők: Csokonai Vitéz Mihály–Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Kötetei

• Zörög a haraszt... Vidám vadásztörténetek; Vajna-Bokor, Bp., 1942
• Zörög a haraszt... Vidám vadásztörténetek; utószó Bánffy György; TerraPrint, Bp., 1994

Diszkográfia

• Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang”. Daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019

Jegyzetek

Források

• Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960)
• Márton Gábor: Rózsahegyi Kálmán . Gyomaendrőd: Kézirat, 1986 (Határ Győző Városi Könyvtár)
• http://www.rozsahegyiiskola.hu/rozsahegyi-kalman-eletutja.html
• Márton Gábor: Rózsahegyi Kálmán; Xénia, Bp., 1995 (Nagy magyar színészek) ISBN 963 851 708 5

További információk

• Rózsahegyi Kálmán a PORT.hu-n (magyarul)
• Rózsahegyi Kálmán az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Szalai Pál segítette a második világháború alatt az üldözött Rózsahegyi Kálmánt. 1945 utáni népbírósági perben Rózsahegyi segített vallomásával Szalait igazolni. Szalai 2009-ben posztumusz megkapta a Világ Igaza kitüntetést
• Rózsahegyi Marika visszaemlékezése
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929