Fettich Nándor

Fettich Nándor
Emléktáblája egykori lakhelyén, a Bartók Béla út 10-12. szám alatt
Emléktáblája egykori lakhelyén, a Bartók Béla út 10-12. szám alatt
Született1900. január 7.
Acsád
Elhunyt1971. május 17. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarégész, ötvösmester
SírhelyeFarkasréti temető (Hv18-6-15)[1][2]
A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1944 1945
ElődZichy István
UtódHuszár Lajos
A Wikimédia Commons tartalmaz Fettich Nándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fettich Nándor (Acsád, 1900. január 7. – Budapest, 1971. május 17.) régész, ötvös, az MTA tagja.

Élete

Középiskolai tanulmányait Szombathelyen és Budapesten végezte. 1921-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte bölcsész-doktori oklevelét Pannóniai fogadalmi táblák című értekezésével. 1921-1923 közt a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke. 1926-tól a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára népvándorlás kori gyűjteményének felelőse. Miután megtanult oroszul, kiküldetésben járt – a régészek közül egyedül – a Szovjetunióban 1929-ben és 1935-ben. Alapító szerkesztője a Folia Archaeologica című sorozatnak 1939-ben. 1941-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává. 1941-ben ötvösséggel kezdett foglalkozni. Ő maga is sok, történeti témájú domborművet készített.

1941 decemberétől majd másfél hónapon át Kijev múzeumaiban végzett kutatásokat László Gyulával, s bár szakszerű munkájukat a szovjet fél később is elismerte, a hadműveleti területre csak SA tiszti egyenruhában beléptetett tudósokat Magyarországon a háború után mégis retorziók érték.[3] Az ottani múzeumban végeztek leletmentő munkát. Orosz nyelvtudásának köszönhetően meg tudta előzni a Magyar Nemzeti Múzeum műkincseinek széthordását is.

Az igazoló bizottság jelentése alapján először 1945-ben, majd egy tévesen a nyakába varrt ügy miatt 1949-ben kényszernyugdíjazták és akadémiai tagságától megfosztották. Ezután dolgozott napszámosként, üzemi nyilvántartóként, illetve egy játékgyárban is.[4]

Mint ötvösművész tovább folytatta munkásságát. 1956-tól több tudományos dolgozat szerzője. 1957-től az Ötvösművészek Alkotóközösségének tagja. 1957-ben alkotásaival részt vett a Brüsszeli világkiállításon. 1959-1962 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutatócsoportjának szerződéses munkatársa volt. 1961-ben a kandidátusi kérelmét azonban elutasították.

A Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat és a Helsinki Finnugor Társaság tagja volt. Számos fontos régészeti lelőhely, köztük a nagyszéksósi lelet feltárásában, feldolgozásában vett részt.

Főbb művei

  • 1926 Az avarkori műipar Magyarországon. Budapest
  • 1927 A pannóniai matrónakultusz
  • 1927 Újabb fegyvertörténeti adatok a koraközépkori lovasnomádok magyarföldi hagyatékából
  • 1928 A zöldhalompusztai szkita lelet. Budapest
  • 1929 Bronzeguss und Nomadenkunst. Prága
  • 1934 A garcsinovói szkíta lelet. Budapest
  • 1935 A honfoglaló magyarság fémművessége. Budapest
  • 1940 A hunok régészeti emlékei. Magyar Szemle Társaság. Budapest
  • 1942 Die altungarische Kunst. Berlin
  • 1942 Der Fund von Čadjavica. Vjestnik Hrvatskoga Arheološkoga Društva N. S.XXII-XXIII/1, 55-61.
  • 1943 Győr története a XIII. század közepéig. Győr
  • 1943-47 Magyar stílusok az iparművészetben I-III. Budapest
  • 1951 Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Budapest
  • 1953 A szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet. Budapest
  • 1958 A jánoshidai avarkori temető. Régészeti Füzetek II/1.
  • 1965 Das awarenzeitliche Gräberfeld von Pilismarót-Basaharc. Budapest
  • 1969 Újabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpát-medencében. Studia Ethnographica 2. Budapest
  • 1973 Das altmagyarisches Fürstengrab von Zemplín (tsz. Vojtech Budinský-Krička)
  • 1990 A bánhalmi avar leletekről. A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve VII, 123-137.
  • Fettich Nándor ostromnaplója. 1945. január 16–február 19.; sajtó alá rend., jegyz. Bándi Gáborné; MNM, Bp., 2000 (Documentationes et communicationes)
  • Magyar régészek a háborús Kijevben. Fettich Nándor kijevi naplója és László Gyula naplótöredéke; sajtó alá rend. Fodor István; Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2018

Díjak, elismerések

  • 1969 Finn Oroszlán lovagrend lovagkeresztje

Irodalom

  • Erdélyi István: Fettich Nándor az ötvösművész, Műgyűjtő, 1973. 2. sz.
  • Erdélyi István: Fettich Nándor Ethnographia, 1971
  • Kelbert Krisztina: Fettich Nándor régész Vas megyei gyökerei, Savaria 29 (2006)
  • László Gyula: Nándor Fettich, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1972
  • László Gyula: Fettich Nándor emlékezete, Cumania 1, 1972
  • Párducz Mihály: Fettich Nándor, Archaeológiai Értesítő, 1972
  • Fettich Nándor ostromnaplója 1945. január 16. – február 9. Budapest, 2000
  • Vasi Szemle 2001 LV/4.

Források

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  

További információk

  • Fettich Nándor emlékezete; sajtó alá rend. Feiszt György, közrem. Tóth Endre; Szombathely Megyei Jogú Város, Szombathely, 2009
  • Mesterházy Károly: Fettich Nándor és a magyar honfoglalás régészete. Vasi Szemle 2001/ 4, 452-458.

Jegyzetek

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. M. Lezsák Gabriella 2017: „Ott békültem ki magammal és a sorssal...” - László Gyula kolozsvári évei (1940–1949) a tudomány és a haza szolgálatában. Erdélyi Múzeum 79/1, 175.
  4. index.hu

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:A Magyar Nemzeti Múzeum vezetői
  • m
  • v
  • sz
Nemzetközi katalógusok
  • művészet Művészetportál
  • történelem Történelemportál