Gera

Gera
Gera címere Gera zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Járás	Türingia (1990. október 3. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	995
Polgármester	Julian Vonarb
Irányítószám	07545–07557
Körzethívószám	0365
Rendszám	G
Testvérvárosok	Lista Temesvár (1998. október 3. – ) Arnhem (1987. április 13. – ) Fort Wayne (1992–) Goražde (2002. március – ) Kuopio (1972–) Nürnberg (1988. október 3. – ) Plzeň (1970–) Pszkov (1996–) Rosztov-na-Donu (1997. június – ) Skierniewice (1965–) Szliven (1997–) Saint-Denis (1950–)
Népesség
Teljes népesség	93 634 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	689 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	205 m
Terület	151,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 52′ 41″, k. h. 12° 04′ 57″50.87818, 12.0824250.878180°N 12.082420°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 41″, k. h. 12° 04′ 57″50.87818, 12.0824250.878180°N 12.082420°E
Gera Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Gera weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gera témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gera város Németországban, Türingia szövetségi tartományban. 99 262 lakosa van. (2011-es adat)

Fekvése

Chemnitztől nyugatra fekvő település.

A város története

A város területe ősidők óta lakott hely volt, amit a város délkeleti részén 1874-ben talált leletek is bizonyítanak, de leletek kerültek elő itt a középső és az utolsó jégkorszak, valamint a bronzkorszak idejéből is. Majd 800 körül szorbok költöztek a népvándorlások idején kiürült Saale-Erster vidékére, de a szláv telepeseket igen korán kiszorították innen, és 929-ben az előretörő németek végleg elfoglalták a környéket, majd a vidék védelmére 968-ban emelték Osterstein várát.

A várost 995-ben alapították. Valamikor 1237 előtt városi rangot kapott. 1450-ben a szász-testvérháborúban lerombolták. 1564 óta a város politikai központ. 1764-ben a tűzvész következtében a város leégett. 1892-ben elindult a villamos. Gera 1920-tól lett Türingia tartomány része. A város nagy része elpusztult 1945-ben, a második világháború végén az országot ért bombatámadások során. Németország újraegyesítéséig a város Kelet-Németországhoz tartozott.

Múzeumok

• Stadtmuseum – Városi múzeum
• Naturkundemuseum – Természettudományi múzeum
• Kunstgalerie (Orangerie) – Művészeti galéria
• Otto-Dix-Haus – Otto Dix háza

Polgármesterek

• 1795–1824: Dr. J.C.K. Fürbringer
• 1832–1848: Ernst Senf
• 1848–1849: Oscar Henning
• 1849–1865: R. Fürbringer
• 1865–1872: Wilhelm Weber
• 1873–1877: Constantin Sorger
• 1877–1881: Robert Fischer
• 1881–1898: Kurt-Albin Lade
• 1898–1918: Dr. Ludwig Ernst Huhn
• 1918–1925: Dr. Kurt Herrfurth
• 1925–1933: Walter Arnold
• 1933–1936: Walter Kießling
• 1936–1945: Otto Zinn
• 1945: Dr. Rudolf Paul
• 1945–1948: Dr. Friedrich Bloch
• 1948–1956: Curt Böhme
• 1956–1958: Otto Aßmann
• 1958–1962: Wilhelm Weber
• 1962–1988: Horst Pohl
• 1988–1990: Horst Jäger
• 1990–1993: Michael Galley
• 1993–1994: Andreas Mitzenheim
• 1994–2006: Ralf Rauch
• 2006–2012: Dr. Norbert Vornehm
• 2012–2018: Dr. Viola Hahn
• 2018–: Julian Vonarb

Lakosság

¹ Népszámlálás

Testvérvárosai

•  Németország Nürnberg 1988
•  Franciaország Saint-Denis 1950
•  Bulgária Szliven 1965
•  Csehország Plzeň 1970
•  Finnország Kuopio 1972
•  Románia Temesvár 1984
•  Hollandia Arnhem 1987
•  Oroszország Rosztov 1987
•  USA Fort Wayne 1992
•  Lengyelország Skierniewice 1965
•  Oroszország Pszkov 1969
•  Bosznia-Hercegovina Goražde 2002

Források

• Német Demokratikus Köztársaság (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0

Jegyzetek