Greenwichi délkör
Ez a szócikk a Föld egyik vonatkoztatási hosszúsági körével foglalkozik. Az égitestek kezdődélköreinek általános elgondolásáról, történelmi áttekintéséről lásd a kezdő hosszúsági kör szócikket! |
Koordináták: é. sz. 51° 28′ 40″, ny. h. 0° 00′ 05″51.477811111111, -0.00147551.477811°N 0.001475°W
A greenwichi délkör (nevezik greenwichi kezdődélkörnek, illetve greenwichi kezdőmeridiánnak is) a Greenwichi Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör, amelyet 1884-ben a washingtoni Nemzetközi Meridián Konferencia egyetlen egységes kezdő hosszúsági körként határozott meg, hozzá kötve egyben viszonyítási alapnak a greenwichi középidőt (GMT). Használata a 20. században az egész világon általánossá vált.
A greenwichi délkör értéke 0°, a hosszúsági köröket tőle két irányban indulva 180 fokig számítják, keletre pozitív, nyugatra negatív előjellel. A vele szemben lévő 180°-os hosszúsági körrel együtt egy főkört alkot, amely keleti és nyugati félgömbre osztja a Földet.
A délkör elnevezés onnan ered, hogy e hosszúsági kör mentén mindenütt egyszerre van dél. Jelölésére hosszú időn át egy sárgaréz csíkot használtak a csillagvizsgáló udvarán, amit 10 cm széles rozsdamentes acélszalagra cseréltek. 1999. december 16. óta a 0. hosszúsági kört egy észak felé irányuló erős, zöld lézersugár is jelzi.
A modern geodéziai referencia rendszerek, mint például a WGS geodéziai világrendszer[1] és a Nemzetközi Földi Vonatkoztatási Keret[2] létrehozásával a greenwichi kezdődélkör jelentősége csökkent. A műholdas rendszerek (például a GPS) a Nemzetközi Földforgás és Vonatkoztatási Rendszerek Szolgálat[3] által 1999-ben rögzített kezdő hosszúsági kört, az IERS vonatkoztatási meridiánt[4] más néven nemzetközi vonatkoztatási meridiánt (IRM) használják. Ez az Airy által kijelölt kezdődélkörtől 5,31 szögmásodperccel, azaz 102,5 méterrel (336,3 láb) keletre található.
Története
A brit csillagászok már régóta használták a greenwichi Királyi Obszervatóriumot különféle mérésekhez. Az ottani délkörön alapuló Hajózási Évkönyv (The Nautical Almanac) táblázatai,[5] melyet egyre több hajózó használt a világban, egyfajta referenciaponttá tették a greenwichi csillagvizsgálót, olyannyira, hogy miközben a franciák saját csillagászati évkönyveikben (Connaissance des Temps) a párizsi kezdő hosszúsági kört vették alapul, az angol Hajózási Évkönyv fordításaiban megtartották Maskelyne Greenwichen alapuló számításait.[6]
Az obszervatórium története során négy alkalommal rögzítették a rajta áthaladó meridiánt.[7] Legelőször az 1675-ben beiktatott első királyi csillagász, John Flamsteed mérte meg a délkört, majd 1725-ben utódja, Edmond Halley. Őt James Bradley követte, akinek a 18. század közepén pontosított kezdődélkörét (é. sz. 51° 28′ 40″, ny. h. 0° 00′ 05″51.477811111111, -0.001480555555555651.477811°N 0.001481°W) 1851-ig vették alapul; ezt használta a brit királyi térképészeti hivatal (Ordnance Survey) is.[8] 1851-ben Sir George Airy az általa készíttetett új csillagászati megfigyelő műszer középpontját alapul véve, a korábbinál 5,79 méterrel (19 láb) nyugatabbra rögzítette a greenwichi délkör helyzetét (é. sz. 51° 28′ 40″, ny. h. 0° 00′ 05″51.477811111111, -0.00147551.477811°N 0.001475°W). Ennek használata rohamosan terjedt; a 19. század végére a világkereskedelem 72%-a greenwichi délkörön alapuló tengerészeti térképektől függött, így az egyébként a ferrói kezdődélkört használó Osztrák–Magyar Monarchiáé is.[9]
A greenwichi délkör által átszelt földrajzi helyek
Az Északi-sarkról a Déli-sark felé haladva a greenwichi kezdő hosszúsági kör a következő országokat és földrajzi területeket szeli át:
Koordináták (megközelítőleg) | Ország, terület vagy tenger | Megjegyzés |
---|---|---|
é. sz. 90° 00′, k. h. 0° 00′90, 090.000000°N 0.000000°ENorth Pole | Jeges-tenger | Grönland és a Spitzbergák között |
é. sz. 81° 39′, k. h. 0° 00′81.65, 081.650000°N 0.000000°EGreenland Sea | ||
Grönlandi-tenger | ||
é. sz. 72° 53′, k. h. 0° 00′72.883333333333, 072.883333°N 0.000000°ENorwegian Sea | ||
Norvég-tenger | ||
é. sz. 61° 00′, k. h. 0° 00′61, 061.000000°N 0.000000°ENorth Sea | ||
Északi-tenger | ||
é. sz. 53° 45′, k. h. 0° 00′53.75, 053.750000°N 0.000000°EUnited Kingdom | ||
Egyesült Királyság | Tunstall in East Riding és Peacehaven között[10] | |
é. sz. 50° 47′, k. h. 0° 00′50.783333333333, 050.783333°N 0.000000°EEnglish Channel | ||
La Manche csatorna | ||
é. sz. 49° 19′, k. h. 0° 00′49.316666666667, 049.316667°N 0.000000°EFrance | ||
Franciaország | Villers-sur-Mer és Gavarnie között | |
é. sz. 42° 41′, k. h. 0° 00′42.683333333333, 042.683333°N 0.000000°ESpain | ||
Spanyolország | Cilindro de Marboré és Castellón de la Plana között | |
é. sz. 39° 56′, k. h. 0° 00′39.933333333333, 039.933333°N 0.000000°EMediterranean Sea | ||
Földközi-tenger | Valenciai öböl | |
é. sz. 38° 52′, k. h. 0° 00′38.866666666667, 038.866667°N 0.000000°ESpain | ||
Spanyolország | El Verger és Calp között | |
é. sz. 38° 38′, k. h. 0° 00′38.633333333333, 038.633333°N 0.000000°EMediterranean Sea | ||
Földközi-tenger | ||
é. sz. 35° 50′, k. h. 0° 00′35.833333333333, 035.833333°N 0.000000°EAlgeria | ||
Algéria | Stidia és az algériai-mali határ Bordzs Badzsi Mokhtár közelében | |
é. sz. 21° 50′, k. h. 0° 00′21.833333333333, 021.833333°N 0.000000°EMali | ||
Mali | ||
é. sz. 14° 59′, k. h. 0° 00′14.983333333333, 014.983333°N 0.000000°EBurkina Faso | ||
Burkina Faso | ||
é. sz. 11° 06′, k. h. 0° 00′11.1, 011.100000°N 0.000000°ETogo | ||
Togo | kb. 600 m hosszan | |
é. sz. 11° 06′, k. h. 0° 00′11.1, 011.100000°N 0.000000°EGhána | ||
Ghána | kb. 16 km hosszan | |
é. sz. 10° 57′, k. h. 0° 00′10.95, 010.950000°N 0.000000°ETogo | ||
Togo | kb. 39 km hosszan | |
é. sz. 10° 36′, k. h. 0° 00′10.6, 010.600000°N 0.000000°EGhana | ||
Ghána | a togo-ghánai határ Bunkpurugu közelében és Tema között a Volta-tavon keresztül (é. sz. 7° 40′, k. h. 0° 00′7.6666666666667, 07.666667°N 0.000000°ELake Volta) | |
é. sz. 5° 37′, k. h. 0° 00′5.6166666666667, 05.616667°N 0.000000°EAtlantic Ocean | ||
Atlanti-óceán | Keresztezve az Egyenlítőt a é. sz. 0° 00′, k. h. 0° 00′0, 00.000000°N 0.000000°EEquator ponton | |
d. sz. 60° 00′, k. h. 0° 00′-60, 060.000000°S 0.000000°ESouthern Ocean | ||
Déli-óceán | ||
d. sz. 68° 54′, k. h. 0° 00′-68.9, 068.900000°S 0.000000°EAntarctica | ||
Antarktisz | Norvégia által magának követelt Maud királyné földön | |
d. sz. 90° 00′, k. h. 0° 00′-90, 090.000000°S 0.000000°EAntarctica |
Jegyzetek
- ↑ World Geodetic System (WGS)
- ↑ International Terrestrial. Reference Frame (ITRF)
- ↑ Nemzetközi Földforgás és Vonatkoztatási Rendszerek Szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service – IERS)
- ↑ IERS Reference Meridian (IRM)
- ↑ 1765 és 1811 között Nevil Maskelyne 49 alkalommal jelentette meg a kiadványt.
- ↑ Sobel és Andrewes 1998 197–199 . o.
- ↑ Yeazel 1999
- ↑ Bradley-délkör
- ↑ Greenwich Mean Time
- ↑ Londonban áthaladva a Greenwichi Királyi Obszervatórium közepén.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Prime meridian (Greenwich) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Sobel és Andrewes 1998: Dava Sobel – William J. H. Andrewes: The illustrated longitude. London: Fourth Estate. 1998. ISBN 1-85702-714-0
- ↑ Yeazel 1999: Jack Yeazel: History of the Prime Meridian – Past and Present: Tracing the Greenwich Meridian. gpsinformation.net (angolul) (1999. november 1.) (Hozzáférés: 2013. augusztus 26.) arch
- ↑ Bradley-délkör: Graham Dolan: The Greenwich Meridian: The Greenwich Meridian before the Airy Transit Circle. thegreenwichmeridian.org. (angolul) London (2009) (Hozzáférés: 2013. augusztus 26.) arch
- ↑ Greenwich Mean Time: Greenwich Mean Time: Prime Meridien - Longitude Zero. greenwichmeantime.com. (angolul) Greenwich: Greenwich 2000 Limited (2000) (Hozzáférés: 2013. augusztus 26.) arch
További információk
- Az 1884-es Nemzetközi Meridián Konferencia anyaga (szkennelt lapok) (angolul)
- "Where the Earth's surface begins—and ends", Popular Mechanics, December 1930
- Prime meridians in use in the 1880s, by country
- Klinghammer István – Pápay Gyula – Török Zsolt: Kartográfiatörténet. Budapest: Eötvös Kiadó. 1995. 192. o. ISBN 963 462 986 5
Kapcsolódó szócikkek
- greenwichi középidő
- kezdő hosszúsági kör
- földrajzi koordináta-rendszer
- térképészet
- térképek, délkörökként csoportosítva a Wikimédia Commonsban
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap