Gulyás Gergely
| Gulyás Gergely | |
 | |
| Horváth László felvétele | |
| Magyarország miniszterelnökséget vezető minisztere | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2018. május 18. | |
| Előd | Lázár János |
| Született | 1981. szeptember 21. (42 éves) Budapest |
| Párt | Fidesz |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Pázmány Péter Katolikus Egyetem (–2004) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Gergely témájú médiaállományokat. | |
Gulyás Gergely Győző[1] (Budapest, 1981. szeptember 21. –) magyar jogász, szakpolitikus. 2010-től a Fidesz országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese,[2] majd 2017–2018 között frakcióvezetője.[3] 2014 májusától 2017 októberéig az Országgyűlés alelnöke.[4] 2018-tól miniszterelnökséget vezető miniszter. A 2023-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 11. legbefolyásosabb személye.
Élete
Budapesten született, egy ismert ügyvéd fiaként. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumban érettségizett. 2004-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2007-ben szakvizsgát tett.
2004-től ügyvédjelölt, 2008-tól ügyvéd. 2005-től megbízott egyetemi oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékén.
Politikai életútja
Először a Fidesz 2005 végén létrehozott ifjúsági tagozatába lépett be. 2006-tól a Fidesz országos választmányának tagja, 2007-től a Szabadság Kör tagja. Rendszeresen részt vett a kör rendezvényein és sajtótájékoztatóin. 2009 januárjában felkerült a Fidesz európai parlamenti listájára, de 21. helye nem volt befutó. A 2010-es választásokon Vas megyei területi listáról jutott be az Országgyűlésbe.[5] A 2002-2010 között elkövetett jogsértéseket (köztük a 2006. őszi tiltakozások során történteket) vizsgáló parlamenti albizottság elnöke, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke,[6] 2011-2012 között a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke volt.
Azon három személy egyike, akikre a kormánypártok az új alkotmány megszövegezését bízták, és ő volt a frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában.
Ő terjesztette be a „lex Biszku”-nak is nevezett törvényjavaslatot, amely a korábbi Zétényi–Takács-féle elévülési törvény szellemében megpróbálta az 1956-os forradalom utáni megtorlások „megrendelőit”, az akkori igazságszolgáltatás egyes szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonatni.[7][8][9]
A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett.[10]
Kötetei
- Ablonczy Bálintː Az alkotmány nyomában. Beszélgetések Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel; Elektromédia, Kerepes, 2011 (angolul, franciául, németül is)
Jegyzetek
- ↑ https://www.allamkincstar.gov.hu/Koltsegvetes/Torzskonyvi_nyilvantartas/ktorzs?pirId=775290&subjectState=LIVE#nameSearch/resultTable/datasheet
- ↑ Fidesz.hu: 2011.06.06, Frakcióvezető-helyetteseket választott a Fidesz-frakció
- ↑ https://alfahir.hu/2017/09/14/fidesz_frakcio_gulyas_gergely_kosa_lajos_frakcioules
- ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2019. április 15.)
- ↑ Miből lesz a politikai cserebogár?. (Hozzáférés: 2024. február 16.)
- ↑ Mandiner: Gulyás: Marad az egykamarás parlament
- ↑ T/4714: Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről
- ↑ Hír24: Gulyás Gergelyt küldte a Fidesz Biszku Bélára. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
- ↑ Index: Lex Biszku, lex Járai, lex Schmitt
- ↑ http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/M01/E03/evkjkv.html
Források
- Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, Miniszterelnökséget vezető miniszter, gulyasgergely.hu
- Életrajza az Országgyűlés honlapján
- Képviselői adatlapja
- Ablonczy Bálintː Az alkotmány nyomában. Beszélgetések Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel; Elektromédia, Kerepes, 2011, PDF formátum
- Egy újonc az alkotmány mögött – Gulyás Gergely gyors karrierje a Fideszben, Origo.hu, 2011. február 28.
- Orbán Viktor a frontvonalban teszteli háromharmados népszerűségű kedvencét, HVG, 2017. október 12.
- Belföld Választás 2018.
További információk
- A Szabadság Kör blogja
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
