II. Hardeknut dán király

II. Hardeknut
Dánia királya
Uralkodási ideje
1035 – 1042
Elődje	II. Knut
Utódja	I. Magnus
Anglia királya
Uralkodási ideje
1035 – 1037
Elődje	Knut
Utódja	I. Harold
Anglia királya
Uralkodási ideje
1040 júniusa[1] – 1042. június 8.
Koronázása	Canterbury[3] 1040 júniusa[2]
Elődje	I. Harold
Utódja	Eduárd
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Jelling-ház
Született	1018 Anglia
Elhunyt	1042. június 8. (24 évesen) Lambeth,[2] Anglia
Nyughelye	Winchester katedrális,[2][3] Hampshire, Anglia
Édesapja	Knut
Édesanyja	Normandiai Emma
Testvére(i)	Goda of England Dán Gunhilda Hitvalló Eduárd angol király I. Harold angol király Alfred Aetheling Svein Knutsson
Gyermekei	Vilmos Knut (törvénytelen)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Hardeknut témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Hardeknut Knutsson vagy III. Knut (dánul: Knud III Hardeknud, angolul: Harthacanute), (1018^[2]/1019^[4] – 1042. június 8.^[5]) Dánia társkirálya 1028-tól, királya 1035-től és Anglia trónjának birtokosa 1035-től 1037-ig,^[1] illetve 1040-től haláláig.^[6]

II. Knut és Normandiai Emma fiaként született,^[4] és 1028-ban édesapja megosztotta vele Dánia trónját,^[4] Nidarosban^[2] kiáltották ki királlyá, majd édesapja, Knut halála után, 1035-ben lépett a dán trónra.^[2] Egy csoport, melyet édesanyja, Emma és Wessex earlje ("grófja"), Godwin vezetett, Hardeknutot akarta az angol trónra ültetni.^[4] Leofric (Mercia earlje), a londoniak és az északi főurak azonban elérték, hogy Knut törvénytelen fiát, Haroldot nevezzék ki régenssé.^[4] Emma és fiának kísérete eközben Winchesterben maradt, hogy megvédje Hardeknut érdekeit.^[4] Minthogy Hardeknut a norvég királlyal, I. Magnussal való konfliktusa megakadályozta, hogy Angliában is biztosítsa hatalmát, Harold 1037-ben királlyá koronáztatta magát, Emmát pedig száműzték.^[4] Hardeknut, miután Magnussal megegyezett Skandináviában (ha valamelyikük utód nélkül hal meg, a másiké lesz mindkét ország), támadást készített elő Anglia ellen,^[7] de Harald 1040-ben meghalt, így ellenállás nélkül léphetett a trónra. Népszerűtlen uralkodó volt:^[4] Harold holttestét kiásatta, és a mocsárba vettette;^[3][4][8] hadiflottája fenntartása miatt magas adókat vetett ki;^[3][5] amikor pedig Worcesterben meggyilkoltak két adószedőt, serege felperzselte a várost.^[4] Minthogy a király menlevelét birtokló Eadwulfot, Northumbria earljét szintén meggyilkolták,^[3][4] az Angolszász krónika szószegőként örökítette meg Hardeknut nevét.^[4]

Nem házasodott meg, és nem is volt gyermeke. 1041-ben hazahívta Normandiából féltestvérét, (Hitvalló) Eduárdot, és valószínűleg őt szánta utódjának. 1042. június 8-án halt meg.^[9] A krónikák szerint egy Lambethi lakodalomban lerészegedett,^[10] és "szörnyűséges görcsök közepette" megfulladt.^[10] Lehetséges, hogy megmérgezték.^[10] Édesapja, Knut király mellé temették el^[10] a régi winchesteri székesegyházban,^[10] de ma már nem lelhetők fel maradványai.^[10] Anglia trónján Eduárd, Dánia trónján pedig – a megegyezés szerint – I. Magnus követte.

Jegyzetek

1. ↑ ^{a b} Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 308. oldal
2. ↑ ^{a b c d e f} Denmark, kings. Knud I 1018-1035, Hardeknud 1035-1042 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
3. ↑ ^{a b c d e} David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 30. oldal
4. ↑ ^{a b c d e f g h i j k l} Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 247. oldal
5. ↑ ^{a b} Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 115. oldal
6. ↑ Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 513. oldal
7. ↑ Bokor József (szerk.). Harthaknut, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. december 29. 
8. ↑ Később állítólag egy halász találta meg.
9. ↑ A Ramsey-i Monostor Libellus de Anniversariis-je rögzíti Hardeknut halálát: VI Id Jun Hardcnute rex, qui dedit Hemingford (Vö.: [1])
10. ↑ ^{a b c d e f} Hilliam: Királyok, királynék és fattyak, 186. oldal

További információk

• Knut II. Harthaknut, König von Dänemark (1035-1042) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. [2004. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
• Kép Hardeknutról

Kapcsolódó szócikkek

• Dán királyok családfája
• Dánia uralkodóinak listája

Előző uralkodó: II. Knut

Dánia királya 1035 – 1042

Következő uralkodó: I. Magnus

Előző uralkodó: Knut

Anglia királya 1035 – 1037

Következő uralkodó: I. Harold

Előző uralkodó: I. Harold

Anglia királya 1040 – 1042

Következő uralkodó: Hitvalló Eduárd