IV. Frigyes dán király

IV. Frigyes
IV. Frigyes. Ismeretlen festő műve.
Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1699. augusztus 25. – 1730. október 12. Norvégia: 1699. augusztus 25. – 1730. október 12.
Elődje	V. Keresztély
Utódja	VI. Keresztély
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oldenburg-ház
Született	1671. október 11.[1][2][3][4][5] Koppenhága
Elhunyt	1730. október 12. (59 évesen)[1][2][3][6][4] Odense Palace
Nyughelye	Roskildei székesegyház
Édesapja	V. Keresztély dán király
Édesanyja	Hessen-Kasseli Sarolta Amália
Testvére(i)	Princess Sophia Hedwig of Denmark Christiane Gyldenloeve Prince Charles of Denmark Prince Christian of Denmark Prince William of Denmark Christian Gyldenløve Ulrik Christian Gyldenløve, Count of Samsø
Házastársa	Mecklenburg-Güstrowi Lujza Elisabeth Helene von Vieregg Anne Sophie Reventlow
Gyermekei	Keresztély (1697 - 1698) Keresztély (1699 - 1746) Frigyes Károly (1701 - 1702) György (1703 – 1704) Sarolta Amália (1706 – 1782) Frederik Gyldenløve (1704–1705) Krisztina Amália (1723 - 1724) Frigyes Keresztély (1726 - 1727) Károly (1728 - 1729)
IV. Frigyes aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

IV. Frigyes (Copenhagen Castle, 1671. október 11. – Odense Palace, 1730. október 12.) Dánia és Norvégia királya 1699-től haláláig.

Az északi háború

IV. Frigyes 1671. október 11-én született Koppenhágában, V. Keresztély dán és norvég király és Hessen-Kasseli Sarolta Amália legidősebb gyermekeként. Apja 1699-es halála után ő lett az ország harmadik, abszolút hatalommal bíró királya.
IV. Frigyes külpolitikáját nagymértékben meghatározta az uralkodása nagy része alatt dúló északi háború. A roskildei béke óta Dánia elsődleges törekvése volt, hogy visszaszerezze svéd uralom alá került területeit. 1699-ben Dánia, Lengyelország-Litvánia és Oroszország svédellenes szövetséget kötött és 1700-ban IV. Frigyes megtámadta a svédekkel szövetséges Holstein-Gottorpi hercegséget. XII. Károly svéd király a status quo fenntartását kívánó Nagy-Britannia és Hollandia segítségével tízezres sereget tett partra Koppenhága mellett, mire a dánok békét kértek.

1703 és 1711 között több ízben kisebb csapatokat vezényelt Magyarországra, amelyek harcoltak az osztrák császári csapatok oldalán II. Rákóczi Ferenc ellen. A dánok segítségével nyerték meg a császáriak a zsibói csatát is. Kísérletet tett Rákóczi elfogására is, hogy az osztrákok kezébe adja, ezért amikor Rákóczi Lengyelországból Franciaországba tartott, hajóját a dánok fel akarták tartóztatni, de Rákóczi végül nem került a dán hatóságok kezébe.

1709-ben a poltavai csata után Dánia újból belépett a háborúba. Bár végül a győztes oldalon fejezték be a háborút, a frederiksborgi békében nem sikerült visszaszerezniük Skånet, de visszacsatolták Schleswig déli részeit és a Holstein-Gottorpi hercegség dán függésbe került. Károly Frigyes holsteini herceg az orosz udvarba menekült, ahol feleségül vette I. Péter cár lányát és a fia III. Péter néven maga is cár lett.

Belpolitikája

Frigyes legfontosabb reformja a jobbágyság (vornedskab) 1702-es eltörlése volt. Ezt a vívmányt azonban utódja, VI. Keresztély a parasztok újbóli röghözkötésével 1733-ban eltörölte.
A háború után a kereskedelem és a kultúra virágzásnak indult. Megnyílt az első dán színház, és a híres színműíró, Ludvig Holberg is ekkor kezdte karrierjét. Kolóniát alapítottak Grönlandon és Hans Egede megkezdte az eszkimók megtérítését.
1700-ban Dániában bevezették a Gergely-naptárat.
Frigyes, aki kétszer is járt Itáliában, két kastélyt építtetett olasz barokk stílusban, a Frederiksberg palotát és a Fredensborg palotát. 1708-09-es velencei látogatása idején olyan hideg tél köszöntött be, hogy befagytak a lagúnák, és száraz lábbal lehetett átkelni a városból a szárazföldre. A velencei tréfa szerint a dán király magával hozta a hideget.
Uralkodása alatt két katasztrófa sújtotta Koppenhágát, az 1711-es pestisjárvány és 1728-as tűzvész, melyben a régi városnegyed nagy része elpusztult. A tűzben a híres csillagász, Ole Rømer könyvei és mérési eredményei is megsemmisültek.

Idős korára Frigyes, gyenge egészsége és magánéleti veszteségei (számos gyermeke közül csak kettő érte meg a felnőttkort) a pietizmus felé fordult. 1730. október 12-én halt meg, hamvait a dán királyok hagyományos temetkezési helyén a roskildei székesegyházban őrzik.

Családja és gyermekei

Frigyes 1695-ben feleségül vette Lujzát, Gusztáv Adolf mecklenburg-güstrowi herceg lányát. Anélkül hogy elvált volna tőle, kétszer is újabb házasságot kötött, bigámiát követve el ezáltal. Először 1703-ban vette feleségül Elisabeth Helene von Vieregget, aki két év múlva a szülésbe belehalt. Halála után a grófnő udvarhölgye, Charlotte Helene von Schindel lett a király szeretője. 1711-ben Frigyes egy álarcosbálon találkozott a tizennyolc éves Anne Sophie Reventlowval és beleszeretett. A lány szülei egy vidéki házban zárták el Annét, ahonnan a király megszöktette és titokban feleségül vette. 1721-ben, három héttel Mecklenburgi Lujza halála után másodszor, hivatalosan is összeházasodott Anne Sophie-vel.^[7]
Mecklenburgi Lujzától született gyermekei:

• Keresztély (1697. június 28. – 1698. október 1.)
• Keresztély (1699. december 10. – 1746. augusztus 6.), Dánia és Norvégia királya
• Frigyes Károly (1701. október 23. – 1702. január 7.)
• György (1703. január 6. – 1704. március 12.)
• Sarolta Amália (1706. október 6. – 1782. október 28.)

Elisabeth Helene von Viereggtől született gyermek:

• Frederik Gyldenløve (1704–1705)

Anne Sophie Reventlowtól született gyermekei:

• Krisztina Amália (1723. október 23. – 1724. január 7.)
• Frigyes Keresztély (1726. június 1. – 1727. május 15.)
• Károly (1728. február 16. – 1729. december 10.)

Források

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick IV of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Előző uralkodó: V. Keresztély

Dánia királya 1699 – 1730

Következő uralkodó: VI. Keresztély

Előző uralkodó: V. Keresztély

Norvégia uralkodója 1699 – 1730

Következő uralkodó: VI. Keresztély