Ivami Ginzan ezüstbánya

Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája
Világörökség
A bánya egyik bejárata
A bánya egyik bejárata
Adatok
OrszágJapán
Világörökség-azonosító
  • 1246
  • 1246bis
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, V
Felvétel éve2007
Elhelyezkedése
Ivami Ginzan ezüstbánya (Japán)
Ivami Ginzan ezüstbánya
Ivami Ginzan ezüstbánya
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 06′ 28″, k. h. 132° 26′ 36″35.107666666667, 132.4433333333335.107667°N 132.443333°EKoordináták: é. sz. 35° 06′ 28″, k. h. 132° 26′ 36″35.107666666667, 132.4433333333335.107667°N 132.443333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivami Ginzan ezüstbánya témájú médiaállományokat.

Az Ivami Ginzan ezüstbánya ősi japán bánya Honsú szigetének délnyugati részén, Simane prefektúrában. A hegyek és a közöttük lévő mély folyami völgyek nagyméretű bányák régészeti maradványait rejtik, hiszen itt a 16. és 20. század között olvasztó és finomító műhelyek, valamint bányásztelepülések működtek. Az UNESCO világörökségének részét képezi 2007 óta.

A bánya építését egy japán kereskedő, Dzsutei Kamija kezdte el 1526-ban. A legtöbb nyersanyagot a 17. században bányászták itt. Ekkor évente 38 tonna ezüst hagyta el a bányát; ez volt a harmadik legnagyobb bánya a világon. Az itt bányászott ezüstöt főleg pénz készítésére használták.

A helyszínre jellemzőek a fontos szállítási utak, amiket arra használtak, hogy ezüstércet szállítsanak a parti kikötőkbe, és onnan tovább hajókkal Koreába és Kínába. Az ezüst magas minősége, ami a fejlett technikák használatából eredt, és a bányászott ezüst mennyisége alaposan hozzájárult Japán és a teljes Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődéséhez a 16. és 17. században, és sarkallta az ezüst és arany tömegtermelését Japánban.

A bányaterületet ma erdő borítja. A világörökségi helyszínhez tartoznak a bányák körüli erődök, szent helyek, a partra vezető Kaidô szállítási útvonal tengerpartig vezető része és a három kikötő: Tomogaura, Okidomari és Junocu. A terület 442 ha és a védőzónája 3221 ha.

Források

  • Az Ivami Ginzan ezüstbánya az UNESCO honlapján
Commons:Category:Iwami Ginzan Silver Mine
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivami Ginzan ezüstbánya témájú médiaállományokat.
Sablon:Japán világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Kulturális
A Hórjúdzsi körzet buddhista műemlékei · A himedzsi várkastély · Az ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Udzsi és Ócu városa) · Sirakava-go és Gokajama történelmi falvak · Atombomba-dóm · Icukusimai szentély  · Nara történelmi műemlékei  · Nikkó szentélyei és templomai  · A Guszuku területek és a Rjúkjúi Királyság műemlékei  · A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai · Az Ivami Ginzan ezüstbánya  · Hiraizumi történelmi műemlékei  · Fudzsi  · Tomiokai selyem-manufaktúra  · A Meidzsi-kor ipari műemlékei  · Le Corbusier építészeti munkái (közös Argentínával, Belgiummal, Franciaországgal, Indiával, Németországgal, Svájccal)  · Okinosima sziget és kapcsolódó helyszínek Munakata térségében  · Nagaszaki régió rejtett keresztény helyei  · Mozu-kofunok és Furuicsi-kofunok  · Dzsómon-kori régészeti feltárások Japán északi részén
Természeti
Jakusima ősi cédruserdejei  · Sirakami-Szancsi bükkerdejei · Siretoko-félsziget  · Ogaszavara-szigetek  · Amami Ósima szigete, Tokunosima szigete, Okinava szigetének északi része és Iriomote szigete
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 254834722
  • GND: 7681694-1
  • KKT: 00953472
  • Világörökség Világörökség-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap