János-hegy

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk Budapest legmagasabb hegyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Jánoshegy (egyértelműsítő lap).
János-hegy
A János-hegy északról, a Kis-Hárs-hegy felől
A János-hegy északról, a Kis-Hárs-hegy felől
Magasság527 m
Hely Magyarország, Budapest
HegységBudai-hegység
Elhelyezkedése
János-hegy (Budapest)
János-hegy
János-hegy
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 18° 57′ 33″47.51833333, 18.9591666747.518333°N 18.959167°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 18° 57′ 33″47.51833333, 18.9591666747.518333°N 18.959167°E
János-hegy (Budakeszi)
János-hegy
János-hegy
Pozíció Budakeszi térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz János-hegy témájú médiaállományokat.

A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb hegye (a Nagy-Kopasz, a Kutya-hegy és a Nagy-Szénás után), egyben Budapest legmagasabb pontja (527 méter). A hegy tetején épült Erzsébet-kilátóról körpanoráma nyílik a városra és annak környékére.[1]

Földrajz

A Sváb-hegytől hosszas, keskeny, nyeregszerű fennsík indul északi irányba, ennek végpontján áll a hegy. Alapkőzete a triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő.

A név eredete

Nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel a tetejéről jó időben állítólag Pozsonyig el lehetett látni . A csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. Mai neve csak az 1900-as évek elején rögzült; az északnyugati vonulat neve ugyanakkor ma is Pozsonyi-hegy. A „János” nevet vagy az egykori szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.

Közlekedés

A Gyermekvasút Jánoshegy-állomása a hegyet a Virágvölggyel összekötő sárga sáv-jelzésű turistaút és a Gyermekvasút kereszteződésénél található, 800 méterre a Libegő Budakeszi-nyeregben lévő felső állomásától. Az állomás tengerszint feletti magassága 409 méter.

Turizmus

Az Erzsébet-kilátó

A János-hegy a már 19. század közepétől Buda és Pest lakóinak kedvelt kirándulóhelye volt. Legismertebb látogatója 1882-ben Erzsébet királyné volt. Ennek a látogatásnak az emlékére emelték 19081910 között a hegyet koronázó Erzsébet-kilátót, amit 1910. szeptember 8-án avatott fel Budapest akkori polgármestere, Bárczy István. A kilátó felépítményének alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete.

A kilátó megépítésének ötletét 1902-ben Budapesten a szállodások és vendéglátók 31. nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője javasolta. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, amit azután Schulek Frigyes dolgozott át neoromán stílusban. A négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony 23,5 méter magas. Strobl Alajos Erzsébet királynéról mintázott szobra a kilátótorony előcsarnokában van felállítva, ahol a királynét ábrázoló szecessziós mozaikképeket is elhelyeztek, ezek Kölber Dezső és Tardos Krenner Viktor alkotásai; a mozaikdíszeket Róth Miksa készítette.

Emléktábla őrzi a kezdeményezők és támogatók nevét is. Az épület tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel. 2005-ben teljesen felújították az addigra lepusztult és statikailag is leromlott műemlék kilátótornyot. Téli, különösen szmogos napokon gyakran előfordul, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.

Élővilág

A János-hegyen a Normafa-fennsíkhoz kötődően 160-180 éves bükkös és gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdő maradt fent. A tölgyesekben egyebek mellett a Budai-hegység legkoraibb tavaszi virága, a téltemető virágzik. A terület az állatvilágot tekintve is a Normafához kapcsolódik.

Képek

  • A hegy a Normafa felől
    A hegy a Normafa felől
  • A János-hegy egy 1920 körüli felvételen
    A János-hegy egy 1920 körüli felvételen
  • A Gyermekvasút Jánoshegy állomása
    A Gyermekvasút Jánoshegy állomása
  • A János-hegy a Libegő felső állomása felől
    A János-hegy a Libegő felső állomása felől
  • Libegő
  • Erzsébet királyné emlékhelye (1950). A terebélyes bükkfa mára elpusztult.
    Erzsébet királyné emlékhelye (1950). A terebélyes bükkfa mára elpusztult.

Jegyzetek

  1. Erzsike és az első kapavágás. Lechner Tudásközpont, 2018. június 12.

Irodalom

  • Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337

További információk

  • 95 éves a János-hegyi Erzsébet-kilátó – Múlt-kor.hu, 2005. szeptember 8.
  • János-hegy – Fotóalbum
  • Kirándulások a János-hegyre – Túrautak.hu
Sablon:Budai-hegység
  • m
  • v
  • sz
Hegyek
Vizek
Sziklák
Barlangok
Kilátók
Turistaházak
Egyéb
Kapcsolódó cikkek
Sablon:Gyermekvasút
  • m
  • v
  • sz
A Gyermekvasút állomásai
Sablon:Hegyvidék
  • m
  • v
  • sz
Kerületrészek
Budakeszierdő (egy része) · Csillebérc · Farkasrét · Farkasvölgy · Istenhegy · Jánoshegy · Kissvábhegy · Krisztinaváros (egy része) · Kútvölgy · Magasút · Mártonhegy · Németvölgy · Orbánhegy · Sashegy (egy része) · Svábhegy · Széchenyihegy · Virányos · Zugliget
Látnivalók, kultúra
Bajor Gizi Színészmúzeum · Barabás-villa · Budapest Kongresszusi Központ · Csörsz utcai izraelita temető · Emléktáblák Budapest XII. kerületében · Erzsébet-kilátó · Fácános · Farkasréti temető · Farkasréti izraelita temető · Fogaskerekű · Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villa · Gesztenyés-kert · Gyermekvasút · Haggenmacher-villa · Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Hegyvidék Galéria · Józef Piłsudski-emléktábla · Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár · Kútvölgyi Boldogasszony-kápolna · Laszlovszky-major · Libegő · Mindenszentek-plébániatemplom · Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · MOM Kulturális Központ · MOM Park · Óra-villa · Országos Sportegészségügyi Intézet · piktortéglaüregek · Szent Család-plébániatemplom · Város-kút · Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom · Városmajori Szabadtéri Színpad
Természet
Intézmények, hivatalok
  • Budapest Budapest-portál
  • Földrajz Földrajzportál