Donaueschingen

Donaueschingen
Donaueschingen címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Kerület	Freiburg
Járás	Schwarzwald-Baar-Kreis
Polgármester	Thorsten Frei (CDU)
Irányítószám	78151–78168
Körzethívószám	0771
Rendszám	VS
Testvérvárosok	Lista Saverne Vác Kaminoyama (1995. március 21. – )
Népesség
Teljes népesség	22 431 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	205 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	686 m
Terület	104,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 8° 30′ 12″47.953055555556, 8.503333333333347.953056°N 8.503333°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 8° 30′ 12″47.953055555556, 8.503333333333347.953056°N 8.503333°E
Donaueschingen Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Schwarzwald-Baar-Kreis térképén
Donaueschingen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Donaueschingen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Donaueschingen városa Németországban, Baden-Württemberg nyugati részén található. A szomszéd települések: északon 13 km-re Villingen-Schwenningen, keleten 24 km-re Tuttlingen, és délre kb. 30 km-re a svájci Schaffhausen. 2003-ban a város lakossága 21 300 fő volt. A város mellett egyesül a Brigach és a Breg folyó, és Dunaként haladnak tovább.

Történet

A helység első említése 889-ből származik, ekkor a Reichenau-kolostor tulajdona lett. 1283-ban I. Rudolf német király Baar és Donaueschingen grófságokat Heinrich von Fürstenbergnek adományozta, ezzel együtt járt a sörfőzési jog is. Innen ered a Fürstenbergi Hercegi Sörfőzde (Fürstlich Fürstenbergische Brauerei). A 18. századtól kezdődően itt volt a Fürstenberg hercegek székhelye.

1806-ban Donaueschingen a badeni nagyhercegség uralma alá került és 1810-ben városi rangra emelték. A város nagy része elpusztult az 1908-as tűzvészben.

Donaueschingen hagyományosan katonai garnizon volt; a második világháború óta a francia katonaság állomásozott itt az 1990-es évek elejéig, illetve az amerikai légierő kórházat tartott fent.

Nevezetességek

• Kastély (Schloss) - a város keleti oldalán fekvő nagy parkban áll. A kastélyt 1772-ben kezdték építeni, majd a 19. század végén átalakították. E kastély parkjában van a Duna forrása (Donauquelle), melyet A. Weinbrenner allegorikus márványszobrok díszítette kútja vesz körül.
• Károly-épület (Karlsbau) - a kastély mellett található. Benne Matthias Grünewald műveinek kiállítása látható.
• Udvari Könyvtár (Hofbibliotek) - a Haldenstrassén található. A barokk stílusú könyvtárban 140 000 kötet könyvet őriznek, köztük mintegy 1600 középfelnémet kéziratot is.

Gazdaság

A városban majdnem 1000 különböző vállalkozás működik, ezek közül 24 közepes méretű, összesen 2200 alkalmazottal. Donaueschingen regionális vasúti csomópont, négy vasútvonal metszéspontjában. Három országos autópálya találkozik a város mellett: a B27-es (Stuttgart – Schaffhausen), a B31-es (Freiburg – Lindau) és a B33-as (Offenburg – Konstanz). A Duna-menti kerékpárút Donaueschingenben kezdődik; ez Európa egyik legismertebb és leghosszabb kerékpárútja.

Közlekedés

Vasút

A településen halad keresztül a Schwarzwaldbahn vasútvonal.

Polgármesterek

• 1800-1811: Johann Hirt
• 1811-1817: Johann Engesser
• 1817-1820: Johann Georg Seyfried
• 1820-1826: Josef Heinemann
• 1826-1828: von Würthenau
• 1828-1833: Johann Georg Seyfried
• 1833-1838: Josef Heinemann
• 1840-1848: Johann Raus
• 1848: Albert Willibald
• 1849: Johann Raus
• 1849-1852: Nikolaus Gall
• 1852-1854: Ludwig Kirstner
• 1854-1866: Karl Gleichauf
• 1866-1885: Heinrich Ganter
• 1885-1909: Hermann Fischer
• 1909-1919: Friedrich Schön
• 1919-1934: Friedrich Fischer
• 1934-1945: Eberhard Sedelmeyer
• 1945-1953: Leopold Messmer
• 1953-1973: Robert Schrempp
• 1973-2004: Dr. Bernhard Everke
• 2004 óta: Thorsten Frei

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
  Hofbibliothek, Heiligenleben Codex egy lapja
• 
• 

Testvérvárosok

•  Japán (1995) Kaminoyama,
•  Franciaország Saverne, (1964)
•  Magyarország Vác (1993)

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Donaueschingen témájú médiaállományokat.

• A város honlapja