Kelet-Közép-Európa

Kelet-Közép-Európa Közép-Európa keleti felét, a Németország és keleti szláv nyelvterület között elhelyezkedő országokat jelenti. Magyarország Kelet-Közép-Európában van, annak szerves része (a sokszor, a régi, hidegháborús gondolkodás alapján történő "kelet-európai" elhelyezés helyett). Többféle értelmezése létezik, földrajzi, politikai, kulturális szempontok alapján, de többnyire a közép-európai volt szocialista országokat értik alatta.^[1] Benne döntően a közép-európai időt használják.

Az elnevezés eredete

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az elnevezés az 1970-es évek végétől kezdve vált népszerűvé, amikor a régió több értelmiségi személyisége Bibó István, Szűcs Jenő Czesław Miłosz és Milan Kundera a Kelet-Európa kifejezéssel szembeállítva kezdte használni.^[1]

Értelmezései

A legszűkebb értelmezés szerint Kelet-Közép-Európa Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot, azaz a visegrádi országokat jelenti (bár Csehországot ritkább esetben Nyugat-Közép-Európa országai között is említik, történelmi okokból). Mellettük gyakran idesorolják Szlovéniát is, bár egyes felosztások szerint – osztrák tartományi múltja és alpesi fekvése miatt – Nyugat-Közép-Európához tartozik, illetve ritkábban – jugoszláv utódállamként – Délkelet-Európa országai között is említik. Romániát és Horvátországot is szokás kelet-közép-európai országnak tekinteni, bár előbbinek a Kárpátokon kívüli területei inkább Délkelet- vagy Kelet-Európához sorolhatók, utóbbinak pedig a Szávától délre eső területei Délkelet-Európához tartoznak. Időnként a térség országai között említik még Litvániát is, amely más felosztások szerint a többi balti országgal együtt Észak-Európa része.

Néhány országnak bizonyos részei sorolhatók Kelet-Közép-Európához: a délkelet-európai Szerbiából a Vajdaság, a kelet-európai Ukrajnából Kárpátalja, Bukovina és Kelet-Galícia, Oroszországból a Kalinyingrádi terület, Fehéroroszországból a hrodnai és a breszti terület.

Kulturális és történelmi értelemben Kelet-Közép-Európának tekintik azokat az országokat, amelyek az Elbától keletre találhatók, de a nyugati kultúrkörhöz tartoznak (a katolikus, illetve kisebb részben a protestáns kereszténység terjedt el). Ez az értelmezés elsősorban az ortodox kelet-európai és balkáni országoktól különíti el a régiót. Ebben az esetben a visegrádi országokon és Szlovénián túl ide sorolandó Horvátország, valamint a három balti állam: Észtország, Lettország, Litvánia, ugyanakkor nem tartozik ide Románia. Ebben az értelemben használatos, bár kissé szokatlan elnevezés a Nyugat-Kelet-Európa, illetve „kompországok” néven is emlegetik ezeket az államokat.

Időnként Ausztriát és Németország keleti tartományait is ide sorolják.

Más történelmi és politikai szempontok szerint azokat az országokat sorolják ide, amelyekben a második világháborút követően épültek ki a szocialista rendszerek, tehát az 1940-ben megszállt balti országokat, az egykori NDK-t, valamint – Görögország és Törökország kivételével – Délkelet-Európa országait is. Időnként magát a Közép-Európa elnevezést is használják ebben az értelemben, nem sorolva Közép-Európához a nyugat-közép-európai országokat. Ez az értelmezés, amely közel áll a Közép- és Kelet-Európa fogalomhoz, főképp a volt Szovjetuniótól kívánja elkülöníteni az említett országokat.

Gyakran mondanak helyette tévesen Közép-Kelet-Európát, ami szó szerint Kelet-Európa középső részét jelentené, de elterjedt értelmezésében inkább a Közép- és Kelet-Európa elnevezés leegyszerűsített alakjának tekinthető. ^[forrás?]

Kapcsolódó szócikkek

• Közép- és Kelet-Európa

Irodalom

• ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS – Kiss Gy. Csaba a kelet-közép-európai himnuszokról
• Ankerl Géza: Kelet-európaiság még 1990 után is? In: Valóság 2009/12. 25–43.
• Péter László: Közép-Európa visszavetítése a múltba
• Pomogáts Béla: Közép-Európa Kelet és Nyugat
• Probáld Ferenc – Szabó Pál: Európa térszerkezetének modelljei in: Dövényi Z.–Schweitzer F. (szerk.): A földrajz dimenziói. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2005. 159-170. o.
• Herczegh Géza: Kelet-Közép-Európa mint történelmi régió in: Magyar Szemle Új folyam XXV. 3-4. szám Archiválva 2016. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!