Keselő-hegyi 11. sz. barlang

Keselő-hegyi 11. sz. barlang
Hossz	183,5 m
Mélység	66,8 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	66,8 m
Tengerszint feletti magasság	körülbelül 247 m
Ország	Magyarország
Település	Tatabánya
Földrajzi táj	Gerecse
Típus	inaktív, hidrotermális
Barlangkataszteri szám	4610-10

A Keselő-hegyi 11. sz. barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A hegység harmadik legmélyebb barlangja a Keselő-hegyi-barlang és a Lengyel-barlang után. Az 55 m mély Nagy-akna nevű része a Dunántúli-középhegység legnagyobb egybefüggő barlangaknája. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban van.

Leírás

A Nagy-Keselő-hegyen, egy kőbányában van a négyszög alakú, 1 m széles és 1 m magas bejárata, amelyet egy beton építmény véd. Felső triász dachsteini mészkőben keletkezett, de kőzetében a dolomit is megjelenik. A hasadék jellegű járatok vízszintes kiterjedése 46 m. A jellemzően függőleges kiterjedésű barlangban több szint különíthető el. A feltörő langyos és meleg vizek oldással tágították ki a tektonikus hasadékait, majd később a leszivárgó hideg vizek korróziója bővítette a barlangot.

Tulajdonképpen csak két aknából áll, a Kis-akna és a Nagy-akna nevű függőleges járatokból. Néhány cseppkő is kialakult benne. A Keselő-hegyi 11. sz. barlang, valamint a bejáratától 35 m-re, 20 m-rel alacsonyabban nyíló Keselő-hegyi-barlang összefügg. Ezt a kapcsolatot régen csak vízfolyásnyomok alapján sejtették, de később füstjelzéses vizsgálattal és üledékelemzéssel igazolták a két barlang összetartozását. Ha a két barlang között létrejönne az átjárhatóság, amelynek kicsi az esélye, akkor 135 m függőleges kiterjedésű barlangrendszer jönne létre.

A terület kiemelten fontos denevér élőhelye. Rendszeres téli szálláshelyként használja egy 20–30 egyedből álló kis patkósdenevér kolónia, de megfigyelték itt a nagy patkósdenevért, a közönséges denevért és a horgasszőrű denevért is. Érdekessége, hogy feltárulását követően gyorsan megtelepedtek benne a denevérek. Mélypontján kőzettörmelék akadályozza a továbbjutást. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható a nittekkel ellátott barlang. A benne telelő denevérek védelme érdekében csak meghatározott időszakban járható be.

1987-ben volt először Keselő-hegyi 11. sz. barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Keselő-hegyi 11.sz. barlang (Juhász 1990) és Keselő-hegy No. 11 Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) neveken is.

Kutatástörténet

1986. március 31-én fedezte fel a kőfejtés következtében feltárult barlang bejáratát a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport. A Kis-akna nevű részét ekkor kb. 40 m mélynek, a Nagy-akna nevű részét pedig kb. 70 m mélynek becsülték. A barlang nagyon omlásveszélyes bejáratát 1986-ban kiépítették és lezárták. A lezárást az OKTH Észak-dunántúli Felügyelőségének támogatta. Még ebben az évben sikerült bejárni majdnem teljes hosszúságában a ma is ismert járatrendszert. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 45. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4610 barlangkataszteri egységben lévő, kb. 70 m függőleges kiterjedésű Keselő-hegyi 11. sz. barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang nincs benne. A Karszt és Barlang 1989. évi különszámában publikált, angol nyelvű tanulmányhoz (The caves of Hungary) mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Gerecse hegységben fekvő, 70 m mély Keselő-hegyi 11. sz. barlang (Keselő-hegy No. 11 Cave) 1988-ban Magyarország 45. legmélyebb barlangja.

Az 1990. évi MKBT Műsorfüzetben lévő, Juhász Márton által közölt hír szerint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján a Gerecse Barlangkutató Egyesület látja el a gerecsei, lezárt Keselő-hegyi 11.sz. barlang gondozását. Túralehetőséget, igény, illetve szükség esetén túravezetést előzetes egyeztetés alapján biztosít az egyesület. Az 1994. évi Limesben publikált, Székely Kinga által írt dolgozatban az lett közölve, hogy a 4610/10 barlangkataszteri számú Keselő-hegyi 11.sz. barlang Bertalan Károly barlangleltárában nem szerepel. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja, fényképe és irodalmi törzslapja, de térképe és kutatási törzslapja van. Az 1994. évi Limesben lévő, Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére című tanulmányban az olvasható, hogy az 1986. év jelentős eredménye a kb. 150 m hosszú és 70 m mély Keselő-hegyi 11. sz. barlang 1986. március 31-i felfedezése. 1986 nyarán készült el a barlang nagyon omladékos bejáratának kiépítése és lezárása.

Az 1994. évi Limesben közölt, Denevérmegfigyelések a Gerecse-hegység barlangjaiban című publikációban az van írva, hogy a barlangban 1986 és 1993 között végzett 4 téli és 4 nyári ellenőrzés közül 2 téli és 3 nyári volt eredményes. 1986. augusztus 3-án 1 egyed határozatlan fajú denevér, 1988. január 23-án 8 egyed kis patkósdenevér, 1990. december 28-án 20 egyed kis patkósdenevér, 1991. szeptember 21-én 3 egyed nagy patkósdenevér és 2 egyed kis patkósdenevér, 1993. szeptember 16-án 6 egyed határozatlan fajú denevér volt megfigyelve benne. Fentieket és az itt túrázóktól kapott információkat figyelve a barlang jelentős állandó téli szálláshelynek és alkalmi nyári szálláshelynek tekinthető. Figyelemre méltó, hogy feltárása után nagyon rövid időn belül birtokba vették a barlangot a denevérek. A Gerecse e területrészén egyedülálló a nagy patkósdenevérek előfordulása.

A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1994-ben és 1995-ben, néhány rövid kürtő bejárásával növelte a barlang hosszát. 1994-ben mérték fel a barlangot a Tatabányai Barlangkutató Egyesület tagjai, majd a felmérés felhasználásával elkészítették a barlang hosszmetszet térképét, a Nagy-akna alaprajz térképét, a Nagy-akna alaprajz metszetét és a Kis-akna alaprajz térképét. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Gerecse hegységben található Keselő-hegyi 11. sz. barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Gerecse hegységben lévő és 4610-10 barlangkataszteri számú Keselő-hegyi 11.sz. barlang Magyarország 50. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 69 m mély barlang 1987-ben kb. 70 m mély volt. A barlang alaprajz térképét és metszeti térképét 2003-ban szerkesztették meg az egyesület barlangkutatói. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben található Keselő-hegyi 11. sz. barlang a felügyelőség engedélyével látogatható.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben elhelyezkedő és 4610/10 kataszteri számú Keselő-hegyi 11. sz. barlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Gerecse hegységben elhelyezkedő Keselő-hegyi 11. sz. barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

A Juhász Márton által írt, 2007-ben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Tatabányán (Komárom-Esztergom megye) elhelyezkedő Keselő-hegyi 11.sz. barlang közhiteles barlangnyilvántartási száma 4610-10, UTM-kódja CT07D4. A barlang 183,5 m hosszú és 69 m mély. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2006 között 12 téli, 3 tavaszi, 7 nyári és 8 őszi (összesen 30) denevér-megfigyelést végzett, amelyek közül 10 téli, 2 tavaszi, 1 nyári és 5 őszi (összesen 18) volt pozitív.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4610-10 kataszteri számú Keselő-hegyi 11. sz. barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Keselő-hegyi 11. sz. barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. A 2015. évi MKBT Tájékoztatóban publikált, Juhász Mártonról szóló nekrológban meg van említve a barlang, amely Juhász Márton nélkül nem lett volna feltárva. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Keselő-hegyi 11. sz. barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Denevér-megfigyelések

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 18. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1438. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
• Juhász Márton: A Vértes László Barlangkutató Csoport 1986 tavaszán új barlangot tárt fel... MKBT Műsorfüzet, 1986. november–december. 12. old.
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1989. Kézirat. Tatabánya, 1990. 12., 36. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1990. Kézirat. Tatabánya, 1990. 27., 58., 69–70., 84. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján... MKBT Műsorfüzet, 1990. március–április. 14. old.
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1991. Kézirat. Tatabánya, 1992. január 31. 41., 66., 78. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1992-ben végzett barlangkutatási és természetvédelmi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1993. február 15. 26. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1993. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1994. február 26. 8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Denevérmegfigyelések a Gerecse-hegység barlangjaiban. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 119., 128. old.
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1994. Kézirat. Tatabánya, 1995. 23. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 11. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1996. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1997. február. 7., 15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyve 1997. Kézirat. Tatabánya, 1998. március. 26. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyve 1998. Kézirat. Tatabánya, 1999. március. 43., 60., 87. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2001. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2002. február. 11., 69., 93. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2002. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2003. február. 8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2003. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2004. február. 7. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2004. Kézirat. Tatabánya, 2005. 50., 72. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2006. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2007. február. 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Szpeleológiai megfigyelések és vizsgálatok. In: Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2006. Kézirat. Tatabánya, 2007. 19., 45., 77. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: A Gerecse-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere. In: Boldogh Sándor – Estók Péter (szerk.): Földalatti denevérszállások katasztere I. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 63–65. old. ISBN 978 963 87082 1 2
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2007. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2008. február 15. 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2009. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2010. február 15. 11. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2011. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2012. 8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2012. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2013. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2013. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2014. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2014. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2015. 2., 12. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2339. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 740. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Polacsek Zsolt – Szittner Zsuzsa: 2009. évi jelentés. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Polacsek Zsolt: Kutatási jelentés 2010. évben végzett barlangkutató munkáimról. Kézirat. 7. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Polacsek Zsolt: Kutatási jelentés 2011. évben végzett barlangkutató munkáimról. Kézirat. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Polacsek Zsolt: Kutatási jelentés 2012. évben végzett barlangkutató munkáimról. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Polacsek Zsolt: Juhász Márton 1954–2015. MKBT Tájékoztató, 2015. november–december. 3. old.
• Polacsek Zsolt – Ba Julianna: Tatabányai barlangkutatás. Kézirat. Tatabánya, 2018. február 15. 61. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Székely Kinga: A Gerecse-hegység barlangnyilvántartásának fejlődése. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 43. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 55. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 30. old.
• –: Tatabányai Barlangkutató Egyesület évkönyv 1994. Kézirat. 4., 5., 8., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 44., 47., 76–77., 89., 97., 98., 100., 107., 108. oldalak, a 34. és 35. oldalak között 3 oldal mellékleten, a 41. és 42. oldalak között 3 oldal mellékleten, a 77. és 78. oldalak között 1 melléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Magyar Természetbarát Szövetség Barlang Bizottsága
• Országos Barlangnyilvántartás