Szabó József-barlang

Szabó József-barlang
A Szabó József-barlang bejárata 2020-ban
Hossz	152 m
Mélység	15,8 m
Magasság	2,5 m
Függőleges kiterjedés	18,3 m
Tengerszint feletti magasság	336 m
Ország	Magyarország
Település	Budakalász
Földrajzi táj	Pilis hegység
Típus	hidrotermális és hidegvizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám	4820-6
Elhelyezkedése
Szabó József-barlang Pozíció Pomáz-Budakalász térképén
é. sz. 47° 37′ 01″, k. h. 19° 00′ 01″47.6169, 19.000447.616900°N 19.000400°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 01″, k. h. 19° 00′ 01″47.6169, 19.000447.616900°N 19.000400°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó József-barlang témájú médiaállományokat.

A Szabó József-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben található. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás

Budakalász külterületén, az Ezüst-hegyen, a 405 métert jelző magassági ponttól keletre, 107°-ra, erdőben, a Nagy-kőfejtőben, vagy más néven Tölgyfa-kőfejtőben nyílik. A felhagyott kőbányában jól látható a nagyméretű bejárata. A turistatérképek is jelölik helyét.

Vízszintes tengelyirányú bejárata mesterséges beavatkozással érte el mai formáját és két repedés metszéspontjánál jött létre. A Papp Ferenc-barlanghoz hasonlóan két fő részre osztható üregrendszere. A felső része hárshegyi homokkőben alakult ki, míg az alsó dachsteini mészkőben. Hévizes és hidegvizes folyamatok hatására alakult ki mai képére. Ennek bizonyítéka, hogy melegvizes képződményekre hidegvizesek települtek. Az előforduló szinlőket Szablyár Péter melegvizes képződményeknek tartotta, amit Kordos László cáfolt. A barlang nincs lezárva, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

Szabó Józsefről lett elnevezve. Irodalmában a barlang előfordul Szabó József barlang (Bertalan 1976) néven is.

Kutatástörténet

A barlang 1963-ban, homokkő bányászata során lett felfedezve. Kollár József (kőfejtő munkás) 1965-ben értesítette a barlang létezéséről a Szabó József Geológiai Technikum kutatóit, akik bejárták a barlangot. A barlangot a geológiai technikum kutatói 1965-ben lezárták egy olyan vasajtóval, amelyet a Solymári-ördöglyuktól szállítottak ide. A Turista és a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató című folyóiratok 1965. évi évfolyamaiban jelentek meg a barlangról szóló első publikációk. Többféle vizsgálatot végeztek benne. A barlangot Szablyár Péter 1965-ben felmérte fel, majd a felmérés adatainak felhasználásával megrajzolta a barlang hosszmetszet térképét.

Szablyár Péter a barlangból vett minták alapján, 1966-ban végzett szemeloszlás vizsgálatot. 1966-ban fel lett mérve a barlang és a kőfejtő, amelynek adatai alapján meg lett szerkesztve a barlang alaprajz térképe és kiterített szelvény térképe. Az 1967-ben megjelent, Pilis útikalauz című könyvben részletesen le van írva az üregrendszer. Kordos László 1968-ban vizsgálta a barlangi minták szemeloszlását. Kordos László és Wehovszky Erzsébet 1969-ben vizsgálták a barlang kitöltések víztartalmát. Szablyár Péter kalcitmetrálással a kőzetek kalcium-karbonát tartalmát határozta meg. Vízelemzéseket és klimatológiai méréseket, valamint biológiai vizsgálatot is végeztek benne a Szabó József Geológiai Technikum barlangkutatói.

A Fényes Elek Barlangkutató Szakosztály 1973. évi jelentésében szó van arról, hogy a szakosztály 1973. február–márciusban, kemény munkával tárta fel a barlang kb. 60 m-es új szakaszát. Az 1974-ben megjelent, Pilis útikalauz című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjainak jegyzékében (19–20. old.) meg van említve, hogy a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között van a Szabó József-barlang. A Pilis hegység barlangjait leíró rész Szabó József-barlangról szóló leírása megegyezik az 1967-ben kiadott útikalauz Szabó József-barlangot bemutató leírásával. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Budakalászon helyezkedik el a Szabó József barlang. Az ürömi Ezüst-hegy 405 mp-tól K-re 107°-ra lévő Tölgyfa kőfejtőben (Nagy kőfejtőben), 336,24 m tszf. magasságban található a bejárata. Becementezett vasajtó van a barlangszerű bejáraton. A valószínűleg hévizes eredetű, réteghatáron keletkezett, jelentős barlang 100 m hosszú és 15–20 m mély. A barlangról szóló rész 3 forrásmunka alapján lett összeállítva.

1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4800-as (Pilis hegység) barlangkataszteri területen lévő, budakalászi Szabó József-barlang. Az 1975–1980. évi Karszt- és Barlangkutatásban publikálva lett egy térképvázlat, amelyen a Kevély-csoport vízkémiai szempontból vizsgált barlangjainak földrajzi elhelyezkedése látszik. Az ábrán megfigyelhető a Szabó József-barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Szabó József-barlangnak 4820/6. a barlangkataszteri száma. Az 1983. évi Karszt és Barlangban van egy olyan ábra, amelyen a Pilis hegység Pilis hegytől Dunáig terjedő részének hossz-szelvénye látható. A rajzon megfigyelhető a terület jelentős barlangjainak földrajzi elhelyezkedése és az, hogy a barlangok mekkora tszf. magasságban helyezkednek el. Az ábrán szerepel a 336 m tszf. magasságban elhelyezkedő Szabó József-barlang. A barlang 55 m hosszú és 10 m mély.

Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Szabó József-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. A könyvben az olvasható, ha nem lehet lemenni a Papp Ferenc-barlangba, a közelben még két nagyobb, hasonló földtani jellegzetességű üreg is megtekinthető, a Szabó József-barlang és az Ezüst-nyeregben zsombolyszerűen nyíló, gömbfülkés Arany-lyuk. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Szabó József-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 2 foglalkozik a barlanggal.

A Kárpát József által írt, 1991-ben készült kéziratban meg van említve, hogy a Szabó József-barlang (Budakalász) 100 m hosszú és 20 m mély. A Pilis hegység 9. leghosszabb barlangja. A barlang (legújabb) alaprajz térképe és 7 keresztszelvény térképe a barlang 1997. december 9–10-i felmérésének adatai alapján lett szerkesztve. A barlangot a MÁFI Barlangkutató Csoport 7 tagja, Babay R., Chorendzsák Gy., Kovács Á., Kovács R., Mák G., Nagy S. és Sásdi László mérték fel. A barlangot 1:100 méretarányban bemutató térképeket Sásdi László szerkesztette és rajzolta. Az 1965-ben történt barlangbejárás óta nem történt jelentős továbbjutás az üregben. A Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport, az akna utáni második teremben, 1997. november 1-jén megfigyelt három kis patkósdenevért. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Pilis hegységben található Szabó József-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

A 2000. évi Karsztfejlődésben meg van említve, hogy a barlang freatikus barlangüregeit a felettük fekvő homokkő hasadékain keresztül leszivárgó víz napjainkban is tovább alakítja, ugyanitt borsókőképződés is történik. A barlang 300 m tszf. magasságban elhelyezkedő oldásos szinlője egyelőre csak mint morfológiai érdekesség számottevő. A tanulmányban van egy ábra, amelyen látható a Pilis hegységben található néhány barlang és édesvízi mészkő előfordulás földrajzi elhelyezkedése. Az ábrán megfigyelhető, hogy a Szabó József-barlang (a rajzon Szabó József a neve) mekkora függőleges kiterjedésű és mekkora tszf. magasságban helyezkedik el. A 2001. november 12-én készült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Szabó József-barlang. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 24 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. A 478. és az 537. tételek nem említik, a 476. és az 534. tételek említik.

A 2005. évi Karsztfejlődésben említve van a magyarországi felszakadásos homokkőbarlangok között és egy Magyarország térképen jelölve van helye. Eszterhás István szerint jól látható a felharapódzás a barlangban. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pilis hegységben található Szabó József-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pilis hegységben elhelyezkedő és 4820/6 kataszteri számú Szabó József-barlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Pilis hegységben elhelyezkedő Szabó József-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4820-6 kataszteri számú Szabó József-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Szabó József-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Szabó József-barlang (Pilis hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2979. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 47. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 14. old.
• Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 20., 23–24. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.)
• Dénes György: Barlangkutatás. Turista, 1967. március. (13. évf. 3. sz.) 12. old.
• Eszterhás István: Homokkőbarlangok képződésének magyarországi példái. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 2004. Kézirat. 47–48. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Eszterhás István: Homokkőbarlangok képződésének magyarországi példái. Karsztfejlődés, 2005. (10. köt.) 321., 333. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1439. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
• Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának az 1966-os évben végzett munkájáról. Kézirat. Budapest, 1966. december 31. 1., 2., 3., 4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum barlangkutató csoportjának 1966. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 17., 18., 19. old.
• Józsa László: Beszámoló a „Szabó József” Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának 1967-ben végzett munkájáról. Kézirat. Budapest, 1967. december 31. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József szerk.: Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1987. évi jelentése. Kézirat. 11., 145–146. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 6., 8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum barlangkutató csoportjának 1967. évi munkájáról. Kézirat, 1967. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1969. évi munkájáról. Kézirat. Miskolc, 1969. december 3. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Klímamegfigyelések a barlangok bejárati szakaszában. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 31., 33. old.
• Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. 1., 3., 4., 7., 19–28. old. (Térképmelléklet.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Mikroklimavizsgálatok a Kevély-csoport néhány barlangjában. Karszt és Barlang, 1972. 1–2. félév. 8., 9–11., 11., 12. old.
• Kordos László: Vízkémiai vizsgálatok a Kevély-csoport néhány barlangjában. Karszt- és Barlangkutatás, 1975–1980. (9. köt.) 39–72. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 215., 223., 277., 295. old.
• Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Nincs benne említve a barlang.)
• Lendvay Ákos: Jelentés a X. Ker. Természetbarát Sportkör Fényes Elek Barlangkutató Szakosztályának 1973. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1973. november 29. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 24–25. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.)
• Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 30. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.)
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 13–15. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 741. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Sásdi László: A Pilis-hegység karsztjának fejlődéstörténete. Karsztfejlődés, 2000. (5. köt.) 90., 91., 92. old.
• Sásdi László: A Pilis karsztjának fejlődéstörténete. Kézirat. 2002. 16., 20. oldalak és egy ábra a 16. és 17. oldalak között (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szablyár Péter: Az ezüsthegyi Szabó József-barlang leírása. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 5–6. füz. 98–100. old.
• Szablyár Péter – Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának 1965. évi működéséről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 32., 33. old.
• Szablyár Péter: Az FTSK Barlangkutató Szakosztálya Szabó József csoportjának 1979. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1979. 110–111. old.
• Szablyár Péter: Az FTSK Barlangkutató Szakosztálya Szabó József csoportjának 1979. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1980. 26–29. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szablyár Péter: Adatok a Hosszú-hegy és a Kevély-csoport barlangjainak kitöltési viszonyaihoz. Karszt és Barlang, 1983. 1–2. félév. 10., 12., 14., 14–15., 17. old.
• Szathmáry Tamás: Vizet találtak a Kevélyen. Két új barlang feltárása. Turista, 1965. július. (11. évf. 7. sz.) 19. old.
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 82. old.
• Szenti Tamás: Második jelentés. 1997. Kézirat, 1997. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 97. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Tamasi Dóra: Alkalmi denevérészlelések a Pilis és a Budai-hegység egyes barlangjaiban. In: Takácsné Bolner Katalin – Kiss Attila: Jelentés a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1997. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1998. március. 47. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: A Pilis és a Visegrádi-hegység turistatérképe. Kartográfiai vállalat kiadványa, Budapest, 1992. 1: 40.000

További irodalom

• Claude Chabert – Paul Courbon: Atlas des cavités non calcaires du monde. (A világ nemkarsztos barlangjainak atlasza.) Franciaország, 1997.
• Kordos László: Barlangtani vizsgálatok a Kevély csoport barlangjaiban. Studium, 1972. (3.) Debrecen. 95–108. old.
• Szablyár Péter: Az ezüsthegyi Szabó József-barlang. Kézirat. Képesítő szakdolgozat a Szabó József Geológiai Technikum számára.
• Szenthe István: Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1969.

További információk

• Nagy-kevély, barlangjai 1/2 (5:09-től szerepel benne a barlang.)
• Nagy-kevély, barlangjai 2/2 (Folytatás. Elejétől szerepel benne a barlang.)
• Országos Barlangnyilvántartás