Kisszelmenc

Kisszelmenc (Малі Селменці)
Kisszelmenci üzletek
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Szürte község
Rang	falu
Alapítás éve	12. század
Irányítószám	89431
Népesség
Teljes népesség	200 fő (2001) +/-
Magyar lakosság	185
Népsűrűség	1415,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	102 m
Terület	1,685 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 30′ 44″, k. h. 22° 09′ 35″48.512334, 22.15959148.512334°N 22.159591°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 44″, k. h. 22° 09′ 35″48.512334, 22.15959148.512334°N 22.159591°E
Kisszelmenc Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszelmenc témájú médiaállományokat.

Kisszelmenc (ukránul: Малі Селменці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Kisszelmenc Ungvártól 18 km-re délnyugatra található az ukrán-szlovák határ mellett. Szomszédos települések: innen 2 km-re északkeletre fekszik Palágykomoróc. Közvetlenül a határ túloldalán 8 méterre, immáron a szlovákiai oldalon, Nagyszelmenc; az ikerfaluban gyalogos határátkelőhely nyílt 2005. december 23-án.^[1]

Lakossága

• 1870 – 236 fő
• 1900 – 246 fő
• 1910 – 320 fő
• 1940 – 322 fő
• 1944 – 319 fő
• 1989 – 230 fő, magyar 218 fő
• 1991 – 231 fő, magyar 217 fő
• 2001 – 200 fő, magyar 185 fő – 92,5%, ukrán 6%

Története

Nevének első említése 1332-ből való, ám ekkor még nem tekinthető igazi településnek: majd csak a középkorban alakul faluvá. Többnyire egytelkes nemesek lakják, akik hadi szolgálataik ellenében mentesülnek az adófizetés terhe alól. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatár seregek a helységet felégetik, lakóinak egy részét elhurcolják. 1719-ben az egyik okmányban Kis-Szelmencznek írják. Ekkortájt bírnak itt részekkel a Gyulayak, a Csathók, a Balassák. Ez utóbbiaknak a 19. században nagy majorságuk volt itt.

A második világháború harcterein 9 kisszelmenci férfi hunyt el. 1944 őszén 21 férfit hurcoltak el a sztálinisták, közülük 19-en odahaltak.

A háború végén az akkor meghúzott szovjet–csehszlovák határ elvágta egymástól Kis- és Nagyszelmenc falukat. 2005. december 23-án gyalogos határátkelőt nyitottak a két falu között.

Kisszelmenc és Nagyszelmenc határába azonos feliratú rovástáblát helyeztek ki, 2012. december 22-én.

2020-ig közigazgatásilag a palágykomoróci falusi tanácshoz tartozott.^[2]

Nevezetességek

• A 2005. december 23-án megnyitott határátkelő több évtizednyi szétszakítottságának vetett véget.
• A település helyzetének történelmi abszurditásáról készítette dokumentumfilmjét Jaroslav Vojtek szlovák rendező. A határ (szlovákul Hranica) című 72 perces alkotást 2001 és 2007 között forgatták. A 13. Jihlava-i Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon az alkotást A legjobb közép-kelet-európai film díjjal jutalmazták.
• A kettészakított Szelmenc összetartozásának jelképeként az államhatár mindkét oldalán fél székelykaput emeltek 2003-ban.
• A község eredeti két bejáratánál székely-magyar rovással írt településtáblákat helyeztek el 2012. december 22-én.^[3]

Gazdasága

Az itteni gazdák főként kalászos növények és burgonya termesztésével foglalkoznak, jószágot tartanak. A munkaképes lakosság egy része Ungvár iparvállalatainál helyezkedett el, néhányan Magyarországon vállaltak kőműves munkát. Az aprócska faluban élelmiszerüzlet, kávézó található.

Jegyzetek

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

További információk

• Szelmenc, a kettévágott falu
• A szelmenci határnyitás története (archívum)
• Kisszelmenc – karpataljaturizmus.net
• SzSzKSz topográfiai térképe
• Ung vármegye domborzati térképe és leírása
• Ung vármegye közigazgatási térképe
• Magyarország helységnévtárai, 1873–1913
• De grensovergang tussen Kisszelmenc (Slowakije) en de Oekraïne in 2004 (video)
• Rovástábla avatás a kettészakított Szelmencen (video)

Kapcsolódó szócikkek

• Szelmenci székelykapu