Szalóka

Szalóka (Соловка)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségCsap község
Rangfalu
Alapítás éve~1240
PolgármesterBíró Sándor
Irányítószám89462
Körzethívószám(031)2
Népesség
Teljes népességismeretlen
Magyar lakosság774
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület0,16 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 21″, k. h. 22° 16′ 19″48.3725, 22.27194444444448.372500°N 22.271944°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 21″, k. h. 22° 16′ 19″48.3725, 22.27194444444448.372500°N 22.271944°E
Szalóka (Kárpátalja)
Szalóka
Szalóka
Pozíció Kárpátalja térképén

Szalóka (Szolovka, Solovka, ukránul: Соловка [Szolovka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Csaptól 11 km-re délkeletre, Lónyától 3 km-re, Ungvártól ~46 km-re, a Tisza jobb partján, a magyar határ mellett fekszik.

Története

Szalóka nevét már egy 1240-es évekbeli oklevélben is említik Zalók, majd 1464-ben Zaloka néven említették az oklevelekben.

Árpád-kori falu, mely az 1240-ben királyi birtok volt, melyet V. István király a Rosd nemzetségbeli I. Mihálynak adományozott Lónya, Bátyú, Bótrágy, Szentmiklós és Szolyva nevű falvakkal együtt.

1464 körül a leleszi prépostság birtoka volt, melynek itt még a 20. század elején is voltak birtokai, de birtokos volt itt a Betke, majd a Lónyay család is. A falu lakosságának nagy része a reformáció idején református hitre tért.

1910-ben 791 magyar lakosa volt. Ebből 11 görögkatolikus, 762 református, 11 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Szabolcs vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Népesség

Ma 795 lakosából 774 (97%) magyar.

Közlekedés

Szalókát közúton két irányból lehet megközelíteni: Eszeny és Kisbakos felől. Kisbakos felé az utak nagyon rossz állapotban vannak, már-már járhatatlanok, aki teheti inkább Nagydobrony felől jöjjön kerülővel, Eszeny felől még járhatóak, bár rengeteg a kátyú. A falu mellett van az államhatár és egy csak teherforgalom számára megnyitott vasúti híd a Tisza felett. A települést vonattal nem lehet megközelíteni, mivel a legközelebbi megálló Eszeny mellett van (kb. 5 km)

Nevezetességek

Református temploma 1783-ban épült barokk-klasszicista stílusban a régi kőtemplom helyett. A Szalókai református templom nevezetessége a kazettás mennyezet, melynek minden kazettáján más-más magyar virágmotívum van. 2009-ben kívül-belül felújították a templomot. Új tetőt kapott, mivel a régi már több helyen beázott, és így veszélyeztette a kazettás mennyezet épségét. Kívülről kipucolták a templomot, és restauráltak három darab kazettát, azokat, amelyeken szövegek találhatóak.

Testvértelepülések

A községgel határos magyarországi Lónya község a falu testvértelepülése.

Források

  • Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
  • Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
  • Kovács Viktória 2015: A leleszi premontreiek szalókai birtoklásának háttere. Történelmi Szemle
Sablon:Ungvári járás
  • m
  • v
  • sz
Az Ungvári járás települései (2020–)
Baranya község(wd)
Bercsényifalva-Kisberezna község(wd)
Csap község(wd)
  • Város: Csap
Csontos község(wd)
Felsődomonya község(wd)
Fenyvesvölgy község(wd)
Kincseshomok község(wd)
Nagyberezna község(wd)
Nagydobrony község(wd)
Perecseny község(wd)
Szerednye község(wd)
Szürte község(wd)
Turjaremete község(wd)
Ungvár község(wd)
2020 előtt: Ungvári járás (1946–2020)
Sablon:Ungvári járás
  • m
  • v
  • sz
Az Ungvári járás (1946–2020) települései
Város
Városi jellegű település
Községek
Sablon:Szabolcs
  • m
  • v
  • sz
Szabolcs vármegye települései (–1918)
Városok
Dadai alsó járás
Dadai felső járás
Balsa · Buj · Gáva · Ibrány · Kenézlő · Paszab · Rakamaz · Szabolcs · Timár · Tiszabercel · Tiszanagyfalu · Vencsellő · Viss · Zalkod
Kisvárdai járás
Ligetaljai járás
Nagykállói járás
Nyírbaktai járás
Nyírbátori járás
Nyírbogdányi járás
Berkesz · Beszterec · Demecser · Gégény · Kék · Kemecse · Kótaj · Nagyhalász · Nyírbogdány · Nyírpazony · Nyírtét · Nyírtura · Oros · Sényő · Székely · Tiszarád · Vasmegyer
Tiszai járás
  • Kárpátalja Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap