Klaus Hasselmann
| Klaus Hasselmann | |
| Született | 1931. október 25. (92 éves)[1] Hamburg[2] |
| Állampolgársága | német |
| Szülei | Erwin Hasselmann |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | elnökhelyettes (nem ismert – 2018, Global Climate Forum) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klaus Hasselmann témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klaus Hasselmann (Hamburg, 1931. október 25. –) német fizikus, oceanográfus, klímakutató. 2021-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat.[7]
Pályafutása
1955-ben diplomázott a Hamburgi Egyetemen, fizika és matematika szakon. Diplomamunkáját az izotróp turbulenciáról írta. Ezután a Göttingeni Egyetemen és a Max Planck Intézetben kutatott, és 1957-ben doktorált fizikából. 1964-től 1975-ig a Hamburgi Egyetemen dolgozott, ahol az elméleti geofizika professzora és a Hamburgi Egyetem Geofizikai Intézetének ügyvezető igazgatója volt.[8]
1975 februárjától 1999 novemberéig Hasselmann a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet alapító igazgatója volt. 1988 januárja és 1999 novembere között a hamburgi Német Éghajlati Számítóközpont (DKRZ, Deutsches Klimarechenzentrum) tudományos igazgatója volt.[8] 2021-ben az Európai Éghajlati Fórum alelnöke. (Az Európai Éghajlatügyi Fórumot 2001 szeptemberében alapította Carlo Jaeger professzor és Klaus Hasselmann professzor.)
Hasselmann az éghajlati dinamikáról, sztochasztikus folyamatokról, az óceáni hullámokról, és a távérzékelésről publikált.
Hírnevét az oceanográfiában elsősorban az óceáni hullámok nemlineáris kölcsönhatásairól szóló cikkei alapozták meg. Ezekben a Feynman-diagram formalizmusát a klasszikus véletlen hullámmezőkre adaptálta. Később felfedezte, hogy a plazmafizikusok hasonló technikákat alkalmaznak a plazmahullámokra, és újra felfedezte Rudolf Peierls néhány eredményét, amelyek a hő szilárd testekben való diffúzióját nemlineáris fononkölcsönhatásokkal magyarázzák. Ez arra késztette, hogy áttekintse a plazmafizika területét, újraélesztve a kvantumtérelmélet iránti korábbi érdeklődését.
"Igazán felnyitotta a szememet, hogy rájöttem, mennyire specializálódtunk a saját területünkön, és hogy sokkal többet kell tudnunk arról, hogy mi történik más területeken. E tapasztalat révén kezdett el érdekelni a részecskefizika és a kvantumtérelmélet. Így a hátsó ajtón keresztül léptem be a kvantumtérelméletbe, azáltal, hogy nem részecskékkel, hanem valódi hullámterekkel dolgoztam," mondta egy 2006-os interjúban[9]
Hasselmann pályafutása során számos díjat nyert. 2009-ben megkapta a BBVA Alapítvány Frontiers of Knowledge Award in Climate Change díját; 1971 januárjában az Amerikai Meteorológiai Társaság Sverdrup-érmét; 1997 májusában a Királyi Meteorológiai Társaság Symons-emlékérmét; 2002 áprilisában az Európai Geofizikai Társaság Vilhelm Bjerknes-érmét.
2021 októberében bejelentették, hogy „a Föld éghajlatának fizikai modellezéséért, a változékonyság számszerűsítéséért és a globális felmelegedés megbízható előrejelzéséért” elnyerte a fizikai Nobel-díjat.[7]
Jegyzetek
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ https://www.ametsoc.org/index.cfm/ams/about-ams/ams-awards-honors/awards/search-past-award-honors-recipients/
- ↑ https://www.egu.eu/awards-medals/vilhelm-bjerknes/2002/klaus-hasselmann/
- ↑ nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
- ↑ Ordensverleihung an Hasselmann, List, Assmanns und Clark, 2022. szeptember 2. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)
- ↑ a b The Nobel Prize in Physics 2021 (angol nyelven). NobelPrize.org. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
- ↑ a b Klaus Hasselmann. mpimet.mpg.de. [2021. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
- ↑ Interview mit Klaus Hasselmann am 15. Februar 2006 (angolul, német bevezetővel nyelven). epic.awi.de , 2011. július 18. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Klaus Hasselmann című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
