Ruszin nyelv

Ruszin
русиньска бесїда, русиньскый язык
BeszélikSzerbia (Vajdaság), Ukrajna, Szlovákia
TerületKözép-Európa
Beszélők száma~ 60 000 fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     Keleti csoport
      Ruszin nyelv
ÍrásrendszerCirill írás
Hivatalos állapot
HivatalosSzerbia (Vajdaság)
Nyelvkódok
ISO 639-3rue
A Wikimédia Commons tartalmaz русиньска бесїда, русиньскый язык témájú médiaállományokat.

A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv. Az íráshoz cirill betűket használ.[1] Hivatalos nyelvként csupán a Vajdaságban használják[2] (ruszinul бачваньски руски язик [bacsvanszkij ruszkij jazik]), ott valójában ennek a vajdasági, bácsi, vagy pannon ruszin nyelv nevű változata hivatalos (vajdasági ruszin nyelv), amelynek külön irodalmi normája van, s az elemzők többsége szerint külön nyelvi normának tekinthető. Kárpátalján is létezik e nyelv, de az ukránok nem ismerik el önálló nyelvként, és a ruszinokat önálló népcsoportnak.[2]

Földrajzi elterjedés

A ruszin nyelv csak a Vajdaságban elismert hivatalos nyelv, ahol kb. 60 000-en beszélik.[2] Ezen kívül beszélik még kisebb közösségek Romániában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Szerbiában és Szlovákiában.[1]

A ruszin nyelv Magyarországon

Magyarországon kb. 20 000-en vallják magukat ruszinnak, de csak töredékük beszéli a nyelvet.[2] A ruszinok többsége két faluban, Komlóskán és Múcsonyban él;[3] Magyarországon egyedül ezeken a településeken tekinthető élő nyelvnek a ruszin nyelv.[4] A nyelv nem egységes, a Komlóskán beszélt nyelvjárás a kelet-szlovákiai csoporthoz tartozik, a múcsonyi nyelvjárás pedig inkább a bács–szerémi (bacsvano-szrimszki) ruszinok dialektusához hasonlít. Múcsonyban 1995-től tanítják a ruszin nyelvet az általános iskolában.[4][5]

A ruszin írásbeliség

A ruszinok irodalmi hagyománya egészen a 17. századig nyúlik vissza, amikor a kárpáti ruszinok ruszin nyelvű vagy egyházi szláv nyelven könyveket kezdtek megjelentetni. Ezek a könyvek többnyire vallásos jellegűek voltak. A protestáns vallások jelentős hatással voltak a nyelvre; a Bibliát is lefordították ruszinra. A 19. század elején a ruszin folyóírásos hivatali írásbeliség megjelent nyomtatott könyvekben és kiadványokban is. Az 1848-as szabadságharccal egy időben kezdődött meg Magyarországon a ruszin nyelv újjászületése; kulturális szervezetek alakultak és ruszin nyelvű versek jelentek meg. A 20. század egyik, a kulturális örökség megőrzését, terjesztését célul kitűző szervezete, a ruszinofilok véleménye ellentétben állt a korszakban leginkább uralkodó véleményekkel, amelyek szerint a ruszin nem önálló nyelv, csak elferdített nyelvjárás. A ruszinofilok saját irodalmi nyelv megteremtését tűzték ki célul. Szerintük a ruszinok nem tartoznak sem az oroszokhoz, sem az ukránokhoz. Az 1989-es fordulat óta több kísérlet történt egy szabványos ruszin irodalmi nyelv létrehozására. 1990–91-ben új kulturális szervezetek alakultak a ruszin kisebbségű országokban. A szervezetek célul tűzték ki, hogy önálló nemzetiségként elismertetik a ruszinságot és szabványosítsák a ruszin irodalmi nyelvet iskolai oktatás nyelveként és a sajtó, média, színház, rádió; valamint kulturális szervezetek és események számára.[6]

Nyelvművelés

  • Folyamatban van a nyelv grammatikájának kanonizálása. Készülő szótára jelenleg 600.000 szócikknél tart.[7]
  • Az Eperjesi Egyetemen ruszin nyelv és irodalom tanszék működik.[8]
  • Magyarországon csak Komlóskán és Múcsonyban tekinthető élő nyelvnek.[4]
  • Magyarországon az ELTE-n tanulható.
  • 2010-ben Ruszin Társalgás címmel magyar nyelvű ruszin nyelvkönyv jelent meg.[2][9]

Ruszin nyelvű újságok

  • Karpatska Rus'
  • Русинська бесіда
  • Народны новинкы
  • Podkarpatská Rus - Подкарпатська Русь
  • Amerikansky Russky Viestnik †
  • Lemko †
  • Руснаци у Швеце - Rusnaci u Svece

Érdekesség

A ruszin nyelvet Oroszország és Fehéroroszország kivételével minden szláv országban beszélik.

A ruszin nyelv jövője

Az UNESCO szerint Ukrajnában 15 nyelvet, nyelvjárást, többek között a ruszin nyelvet is a kihalás fenyegeti.[10]

Lásd még

Tekintsd meg a Wikipédia ruszin nyelvű változatát!

Jegyzetek

  1. a b http://www.ethnologue.com/language/rue
  2. a b c d e http://www.nyest.hu/hirek/uj-ruszin-nyelvkonyv
  3. http://mucsony.gportal.hu/gindex.php?pg=25204968
  4. a b c Archivált másolat. [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  5. Archivált másolat. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  6. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/abonyiandreatimea/tezis.pdf
  7. http://www.e-nepujsag.ro/op/article/kincs%C3%BCnk-sz%C3%B3-58
  8. Archivált másolat. [2013. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  9. http://www.lemko.org/pdf/giric.pdf
  10. Archivált másolat. [2022. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
Sablon:Szláv nyelvek
  • m
  • v
  • sz
Keleti szláv nyelvek
Nyugati szláv nyelvek
Déli szláv nyelvek
Keleti délszláv nyelvek
Nyugati délszláv nyelvek
Egyéb
A jel a leszármazott nélkül kihalt nyelveket, * jel a modern nyelvek őseit, korábbi nyelvállapotait jelöli.
Sablon:Indoeurópai nyelvcsalád
  • m
  • v
  • sz
A kereszt () a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát.
Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Indoiráni ág
Italikus nyelvek
Szláv nyelvek
Balti nyelvek
Kelta nyelvek
szigeti kelta
szárazföldi kelta
Germán nyelvek
Hellenisztikus nyelvek
Anatóliai ág
  • hettita
  • lúviai
  • palái
  • lík
  • líd
  • kár
  • piszid
  • mili
  • bizonytalan besorolású balkáni nyelvek: dák
  • fríg
  • illír
  • trák
Sablon:Európa nyelvei
  • m
  • v
  • sz
Európa nyelvei
Ez a sablon az európai kontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Don azovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Indoeurópai
nyelvek
északi
nyugati
déli
nyugati
déli
keleti
nyugati
keleti
különálló nyelvek
Finnugor nyelvek
Altaji nyelvek
Sémi-hámi nyelvek
Szigetnyelv
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.
Nemzetközi katalógusok
  • GND: 4178735-3
  • BNF: cb16195767f
  • Nyelvek A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap