Leskovac

Leskovac (Лесковац)

Belvárosi kultúrközpont

Leskovac címere

Leskovac zászlaja

Közigazgatás

Ország

Szerbia

Körzet

Jablanica

Rang

város

Polgármester

Vladan Marinković (DS)

Irányítószám

16000

Körzethívószám

+381 16

Rendszám

Testvérvárosok

Lista

Kjusztendil
Novo mesto
Plovdiv
Szilisztra
Kumanovo
Kutaiszi
Lojang
Okajama
Petra
Poznań
Ohrid (2005–)
Bijeljina (2018–)

Népesség

Teljes népesség

60 288 fő (2011)^[1]
20 913 fő (1948)^[1]
63 185 fő (2002)^[1]
62 053 fő (1991)^[1]
56 110 fő (1981)^[1]
45 478 fő (1971)^[1]
34 396 fő (1961)^[1]
24 553 fő (1953)^[1]

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

228 m

Terület

1025 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

é. sz. 42° 59′ 53″, k. h. 21° 56′ 46″42.99806, 21.9461142.998060°N 21.946110°EKoordináták: é. sz. 42° 59′ 53″, k. h. 21° 56′ 46″42.99806, 21.9461142.998060°N 21.946110°E

Leskovac weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Leskovac témájú médiaállományokat.

Leskovac (cirill betűkkel Лесковац) város Szerbia déli részén, a Jablanica körzet közigazgatási központja. 2011-ben a város lakossága 60 288 fő volt, míg az önkormányzathoz tartozó többi 143 településsel együtt az összlakosság elérte a 144 206-ot.

Elhelyezkedése

A város az 50 km hosszú és 45 km széles Leskovaci-völgy közepén fekszik, a tengerszint fölött 228 méter magasságon, a Hisar-hegy tövében. A kis Veternica, a Déli-Morava mellékfolyója folyik át rajta. Közigazgatásilag Közép-Szerbia régióban és a Jablanica körzetben található.

Története

A Histar-hegyen a trák brnjicai kultúra települése állt az i.e. 8. században, melyet cölöperődítmény és vizesárok védett. Az i.e. 1 századi római hódítás előtt a trákok triball törzse és a szkordiszkuszok éltek a területen, kereskedelmi kapcsolataikról görög cserépedények és fibulák árulkodnak. Mala Kopasnicában i.sz. 2. századi római temető található, i.sz. 535-ben pedig a bizánciak alapítottak várost a közelben Justiniana Prima névvel. A 6. században szlávok telepedtek meg a régióban és Leskovac helyén létrehozták Dubočica nevű településüket.

1454-ben a szerbek a dubočicai csatában legyőzték a támadó törököket. Miután az ottománok meghódították Szerbiát, Leskovac a niši szandzsákhoz került. A 15. sz. végén, 16. sz. elején épült a Szűz Mária bemutatása- és a Keresztelő Szent János-kolostor. Leskovac az 1878-as berlini kongresszus után került a független Szerbiához. Bár a függetlenség kezdetben hátrányosan érintette a kereskedelmet, Leskovac híres volt kötélverőiről és a textilipar gyors növekedésnek indult.

A második világháborúban németek szállták meg a várost. A szövetséges bombázásoknak a becslések szerint 1-6 ezer polgári áldozata volt. 1944. szeptember 6-án a teljes belváros elpusztult a bombázásban.

Lakosság

A 2011-es népszámlálás szerint Leskovac városában 60 288-an laktak, többségükben szerbek. 2002-es adatok szerint a lakosok 91,25%-a szerb, 6,84%-a cigány és 0,35%-a crnagorác. Ekkor 8 magyar lakott a városban.

Leskovac községhez a városon kívül 143 kisebb-nagyobb település is tartozik, a legnagyobbak a 3000 körüli lakosú Vučje és Grdelica. A teljes lakosság 144 206 volt 2011-ben, ebből 133 632 szerb és 7700 cigány. 2007-ben becslések szerint 500 kínai is élt Leskovacban.

Kultúra

Látnivalók

Keresztelő Szent János-kolostor
Szűz Mária bemutatása-kolostor
Rudare-kolostor
Čukljenik-kolostor
Szent Trojica-székesegyház
Odžaklija-templom

Események

Minden évben szeptember elején tartják a grillhetet (Roštiljijada), amely öt napig tart. A főutcát ilyenkor lezárják a forgalom elől és különböző grillezett húsokat áruló standokat állítanak fel rajta. 2013-ban 700 ezer látogatója volt az eseménynek. 2009 óta ezzel párhuzamosan tartják a nemzetközi karnevált is.

Minden novemberben kerül sor a Leskovaci Nemzeti Színházban megrendezett 9 napos színházmaratonra.

2008 óta rendezik meg a Leskovaci Nemzetközi Filmfesztivált.

Testvérvárosok

A város szülöttei

Gojko Mitić, színész

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Leskovac című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Nicholas Wood: "A Serbian Region Unravels With Its Textile Industry", New York Times, January 29, 2007
Nepotrebna i besmislena bombardovanja Archiválva 2009. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Glas Javnosti
Maclean, Fitzroy (1949). Eastern Approaches (pp486–7). Jonathan Cape, London.
"Discussion Paper: The cost of non-Europe. Textile towns and the future of Serbia," European Stability Initiative, January 18, 2007
Leskovac hivatalos honlapja Archiválva 2009. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben