Málta szigetei

Málta szigetcsoportja a Földközi-tenger központi részén, Szicíliától délre áll. A nyolc sziget összterülete 316 km², népességük 413 000 fő, teljes egészében Málta állama foglalja el őket. Mindössze a három legnagyobb sziget lakott. Hagyományosan nem számít önálló szigetnek a Nagy Kikötőben Birgu félszigetének a végén a johanniták által árkokkal mesterségesen szigetté alakított Sant'Angelo erőd.

A szigetcsoport a Szicíliától délre nyúló, jelenleg tenger alatti plató legmagasabb régiója. Legmagasabb pontja a maltai Ta' Dmejrek, 253 méter.

Szigetei

Szent Pál-sziget

Manoel-sziget

Filfla

Cominotto

Generális-szikla

G o z o

M a l t a

C o m i n o

Málta szigetei

• Malta: terület: 243 km², népesség: 382 000 fő, közigazgatás: 54 helyi tanácshoz tartozik
• Għawdex (Gozo): terület: 68,7 km², népesség: 31 000 fő, közigazgatás: 14 helyi tanácshoz tartozik
• Kemmuna (Comino): terület: 3,5 km², népesség: 4 fő, közigazgatás: Għajnsielem helyi tanácsához tartozik
• Kemmunet (Cominotto vagy Cominetto): terület: 0,25 km², lakatlan, közigazgatás: Għajnsielem helyi tanácsához tartozik
• Il-Gżira ta' Manwel (Manoel-sziget, Manoel Island): terület: 0,2 km², lakatlan, közigazgatás: Gżira helyi tanácsához tartozik
• Filfla: terület: 0,06 km², lakatlan, közigazgatás: Żurrieq helyi tanácsához tartozik
• Il-Gżejjer ta' San Pawl (másik nevén Selmunett; Szent Pál-sziget, St. Paul's Island): terület: 0,01 km², lakatlan, közigazgatás: Mellieħa helyi tanácsához tartozik
• Il-Ġebla tal-Ġeneral (Generális-szikla, Fungus Rock): lakatlan, közigazgatás: San Lawrenz helyi tanácsához tartozik

Egyéb szigetei

Egyéb, időnként szigetnek számított, jelentőséggel nem bíró sziklák:

• Delimara (Marsaxlokk)
• Ġebel Fessej (Fessej szikla, Mġarr ix-Xini, Sannat): kb. 15 méter magas függőleges sziklaoszlop, kedvelt merülőhely
• Ġebel ta' Bejn il-Kmiemen (A Kék Laguna sziklái, Comino)
• Ġebla ta' Sala (Sala szikla, Żabbar)
• Ġebla taċ-Ċawla (Ċawla szikla, Qala)
• Ġebla tal-Għallis (Għallis szikla, Naxxar)
• Ġebla tal-Ħalfa (Ħalfa szikla, Qala)
• Mistra (Nadur)
• Skoll tal-Barbaġanni (Barbaġanni szikla, Qala)
• Ta' Fraben (Qawra előtt)
• Xrob l-Għaġin (Marsaskala)

Földrajza

A szigetek réteges felépítésűek, üledékes kőzetei 40-15 millió évvel ezelőtt rakódtak le a harmadkorban összezáródó Tethys-óceánban.^[1] Az alapot és a felszínt kemény mészkő alkotja, amely puhább kőzetek rétegeit fogja közre. A sorrend a felszíntől lefelé: korallmészkő, zöld homokkő, kék agyag, globigerinás mészkő és végül ismét korallmészkő.

Történelmük

Bővebben: Málta történelme

Közigazgatás

A szigetek Máltai Köztársasághoz tartoznak. 1993 óta helyi tanácsokra van osztva, ám ezek nem mindig esnek egybe a településekkel. A részletes listákat lásd:

• Málta helyi tanácsai
• Málta települései

Jegyzetek

Források

• Blouet, Brian. Geography and setting, The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Malta: Progress Press (1981)