Jón-tenger

Jón-tenger
A Jón-tenger Korfunál
Ország(ok)	Albánia, Görögország, Olaszország
Elsődleges források	Lista Achelous River Akherón Allaro Amendolea Bradano Neto Pavllë Pineios Simeto Tíamisz Alpheiosz Alli Amusa (river) Anapo Asinaro Bistrica Bonamico Calcinara Cassibile Esaro (Crotone) Fiumefreddo river Gerace Helorus La Verde Larissos Melito Neda Peristeri Fiumenicà San Leonardo Simeri Corace Ancinale Sarmento Stilaro Torbido Torno
Felszíni terület	575 000 km2
Átlagos mélység	3000 m
Legnagyobb mélység	5121 m
Szigetek	Jón-szigetek
Települések	Siracusa, Catania, Taranto
Elhelyezkedése
Jón-tenger Pozíció Európa térképén
é. sz. 38°, k. h. 19°38, 1938.000000°N 19.000000°EKoordináták: é. sz. 38°, k. h. 19°38, 1938.000000°N 19.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jón-tenger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Jón-tenger (olaszul Mare Ionio; görögül Ιόνιο Πέλαγος / Jónio Pélagosz; albánul Deti Jon; latinul Mare Ionium) a Földközi-tenger peremtengere, az Adriai-tenger déli előtengere Olaszország (Szicília, Calabria, Salentói-félsziget) és Albánia délnyugati, illetve Görögország nyugati partjai között. Területe mintegy 575 000 km².^[1] Átlagos mélysége 3000 méter, de délkeleti peremén található a Földközi-tenger legmélyebb pontja, a Hérodotosz-hasadék (5121 méter) is. Vizének középhőmérséklete januárban 15 °C, júliusban 25 °C, sótartalma eléri a 37‰-et. Uralkodó áramlatai kelet–nyugati irányúak, az árapály nem jelentős.

Északról az Otrantói-szoros, dél felől a Szicília és a Peloponnészosz-félsziget legdélebbi pontjait összekötő vonal határolja. Nyugati, olaszországi partvidékét néhány nagyobb öböl tagolja (Tarantói-öböl, Squillacei-öböl). Az Appennini-félsziget és Szicília közötti, 3,5 kilométer széles Messinai-szoros köti össze a Tirrén-tengerrel. Keleten, a szárazföld közelében szigetek sorakoznak: Albániánál Sazan, ettől délre a Görögországhoz tartozó Jón-szigetek (Korfu, Paxí, Lefkáda, Itháki, Kefaloniá, Zákinthosz), valamint több kisebb sziget (Sztrofádesz-szigetek, Szfaktiría, Szapiéndza, Szhíza). A görög partvonalat a szárazföldbe mélyen benyúló, hosszúkás öblök jellemzik (Amvrakíai-öböl, Pátrai-öböl, Korinthoszi-öböl). Főbb kikötői Olaszországban Siracusa, Augusta, Catania, Taranto, Albániában Saranda, Görögországban Kérkira (Korfu), Igumenítsza, Párga, Fiszkárdo, Pátra, Methóni. A Jón-tenger középső és déli területei egybeesnek a Földközi-tenger szeizmológiai értelemben egyik legaktívabb részmedencéje, a több litoszféralemez találkozásánál lévő Jón-medence északi részével.

Egyes feltételezések szerint a Jón-tenger nevét Zeusz egyik szeretőjéről, Ió királylányról kapta, egy másik hagyomány szerint a névadó egy illír királyfi, egyes változatokban Adriasz, más verziókban Dürrhakhosz király fia, bizonyos Ioniosz lehetett.^[2][3]

Jegyzetek

Források

• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 329–330. o. ISBN 963-9257-02-8