Mátyás

A Mátyás héber-latin^[1] eredetű férfinév. A héber Mattatiás nevet görögül Ματταθίας-ra (Matthaios) fordították át.^[2] Ezt a szót latinosították Matthias néven, amely magyarul Mátyás lett. A jelentése Isten ajándéka.^[3] Más vélemény szerint a manu, azaz a „jó”, és a thesis, azaz az „elhelyezés” szavakból származik. Ezért Mátyás: a rossz – vagyis Júdás – helyére „elhelyezett jó”.^[4]

Gyakorisága

Az 1770-es és 1780-as években a 25. legnépszerűbb névnek számított. Magyarországon a XVII., XVIII. században a kedveltebb nevek közé tartozott. Később a XIX. és XX. századra ez a népszerűség csökkent, sőt az 1950-es években a Rákosi-korszak alatt és után Rákosi Mátyás személye miatt alig adták a szülők ezt a nevet. 1967-ben is mindössze 112 fiú kapta a Mátyás nevet. Az 1980-as évek közepétől kezd egyre népszerűbb lenni, s ma már több fiút hívnak így. Az 1983–87-ben készült statisztika szerint a Mátyás az 50. leggyakoribb név volt. 1996-ban a 47. helyen szerepelt 278 névadással. Hasonló adatokat találunk a 2000-es évek statisztikáiban is.^[3][5][6] 2005-ben a 53. volt a sorban 268 névválasztással. A 2018-as összesített férfinév-statisztikában a Mátyás név az 57. helyen állt 13893 képviselővel.

Névnapok

• február 24.^[3] (Szökőévben február 25.: „Mátyás ugrása”)
• december 8.^[3]

Egyéb nyelveken

Híres Mátyások

Uralkodó Mátyások

• Hunyadi Mátyás (Mátyás király)
• II. Mátyás magyar király

Egyéb Mátyások

Vezetéknévként

A Mátyás gyakori és régi családnév. Ebből a névből származnak még a Máttyás, Mátyása, Mátyásfi, Mátyási, Matyók családnevek is.

Az irodalomban

• Lúdas Matyi fiktív személy, Fazekas Mihály elbeszélő költeményének címszereplője
• Sándor Mátyás (1855), Jules Verne regénye

Földrajzi névként

• Mátyásföld
• Mátyásdomb
• Mátyáshegy
• Mátyásdomb
• Mátyáska
• Zemplénmátyás

Népnyelvben

A Mátyás név több tájnyelvi szóösszetételben előfordul. Mátyásnak vagy mátyásmadárnak nevezik a szajkót. A Mátyás napján fogott csuka a mátyáscsuka. A Mátyás napon tojt tojást mátyástojásnak hívjuk. A február 24-i szökőnapot régen „Mátyás ugrásá”nak nevezték, melyet a naptárakban is jelöltek.

Népszokások

A február 24-i Mátyás-naphoz néhány népi megfigyelés és hagyomány fűződik. Ha még jeges, hideg az idő, akkor abban lehet bízni, hogy Mátyás megtöri a jeget. Erről több népi mondás is szól: Ahol nem Zsuzsanna, ott Mátyás viszi el a havat. Ugyancsak a jég feltörésére utal a Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál szólás. Bár ebben a szólásban az a megfigyelés tükröződik, hogy ilyentájt visszatérhet a hideg is. Ezt fejezi ki a Mátyás, Gergely két rossz ember szólás is, hiszen még március 12-én is előfordulhat, hogy hideg az idő. Mátyás-napkor többnyire már a tavasz közeledtét várták, ilyenkor már Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt. Ehhez a naphoz más hiedelmek is kötődtek. Az ekkor fogott hal, a Mátyás csukája bő zsákmányt ígért a halászoknak. A Mátyás napján tojt tojásból kelt liba szerencsétlenséget hoz, mert veszekedős vagy marakodós lesz.

Szólások

Gyakori a Mátyás név szólásainkban is. Legtöbbjük Mátyás királyra utal. Aki úgy tesz, mintha mindent tudna, arra azt mondják: Azt is tudja, mit súgott felesége fülébe Mátyás király. A nagyon lusta embert Mátyás király lustájának nevezik. S talán a leggyakoribb szólás a „meghalt Mátyás király, oda az igazság”.

Statisztika

Jegyzetek

Források

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

További információk

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)

További információk

Nézd meg a Mátyás címszót a Wikiszótárban!