Macintosh IIcx
| Macintosh IIcx | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1989. március 7–1991. március 11. (33 éve) |
| Processzor | Motorola 68030 (16 MHz) |
| Memória | nem volt |
| Operációs rendszer | System 6.0.3 |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 40MB |
| Kijelző | nincs |
| Előd | Macintosh II |
| Utód | Macintosh IIci |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh IIcx témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh IIcx asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1989. március 7. és 1991 március 11. között 24 hónapon keresztül. A Macintosh IIcx a Macintosh II számítógép-családba tartozott.[4][5]
Története
A Macintosh IIx megjelenése után fél év telt el, mire az Apple 1989-ben bemutatta a Macintosh IIcx-et. Annak ellenére, hogy nagymértékben hasonlított az IIx-re, és ugyanolyan teljesítményt nyújtott, az IIcx csendesebb volt a kisebb tápegységen lévő halkabb ventilátor miatt, mint elődje. A dizájnt is sokkal kompaktabbá tették a NuBus[6] bővítőhelyek számának hatról háromra való csökkentésével. Az új ház volt az első Apple ház, amelyet akár fektetve, akár állítva lehetett használni, ezt örökölte a IIci és a Quadra 700. A felállítást az Apple vezérigazgatója, John Sculley[7] javasolta, akinek az asztalán fogytán volt a hely. A modell nevében – IIcx – a "c" a kompaktot jelentette, az x pedig a 68030-as processzort jelentette. Az 1 MB RAM-mal, 1,44 MB SuperDrive-val és 40 MB merevlemezzel szerelt gépet 5370 dollárba került.[4][8][9][10]
A felhasználók azért kedvelték a Macintosh IIcx-et, mert alkatrészei és elemei – például a RAM, a NuBus bővítőhelyek és a tápegység – csavarok nélkül pattantak a helyükre. Volt egy központi biztonsági csavar, amely összefogta a szerelvényt, amit ha egyszer eltávolítottak, ritkán csavarták vissza. Az IIcx bemutatásakor Jean-Louis Gassee[11] a közönség előtt összerakott össze egy gépet az alkatrészekből. A felhasználók üdvözölték a moduláris felépítést, amely olcsóbbá tette az építést, könnyebbé a javítást. Ezt a modellt a Macintosh IIci váltotta, amely ugyanazt a házat használta. Ez volt az első ház, amelyet az Apple Industrial Design Group tervezett, bár a SnowWhite[12] tervezési nyelvet használta. Ez volt az eddigi formatervezési csapattal, a Frog Designnal való szakítás első lépése.
Technikai leírás
A bézs színű gép súlya 6,2 kg, magassága 140 mm, szélessége 302 mm és mélysége 366 mm volt. A IIcx számítógépet egymagos 16 MHz-es Motorola 68030 processzor vezérelte (L1 cache: 0,25kB), a rendszerbusz 16 MHz-en működött. A teljesítményt Motorola 68882 FPU co-processzor növelte. Az adatokat a 40MB belső merevlemezre lehetett elmenteni. Külső adattárolási lehetőséget az 1,44-es hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A gépet System 6.0.3 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gépet beépített memória nélkül gyártották, maximálisan 128MB (120ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 8 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. Csatlakozók: két ADB[1], két soros port, egy DB-25[2] SCSI-hoz, egy DB-19[3] a hajlékonylemez meghajtónak, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet. A gép bővíthetőségét szolgálta három NuBus[6] bővítőhely. Külső SCSI merevlemez csatlakoztatására is volt lehetőség.
A számítógép adatai
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[13] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve | Méret magasság szélesség mélység súly Szín | Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor | Háttértár merevlemez külső adathordozó | Eredeti operációs rendszer | Memória alap[14] max.[15] @sebesség hely[16] | Kijelző mérete felbontása | Grafika kártya memória kimenet | Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró | Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| IIcx 1989 márc. 7. 1991 márc. 11. | 140 mm 302 mm 366 mm 6,2 kg bézs | Motorola 68030 @16 MHz és 1 mag L1 0,25kB, Motorola 68882 FPU | 40MB HDD 1,44 floppy | System 6.0.3 | nincs alap max: 128MB @120ns 8 hely | nincs kijelző | * 2 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB–19 külső FDD[17] * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró | * 3 NuBus[6] * SCSI (külső) |
Macintosh II számítógépek az időben
| A Macintosh II számítógépek idővonalon Sablon:Macintosh II számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[18]
|
Jegyzetek
- ↑ a b c Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- ↑ a b A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ a b A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott. Számos számítógép nem szabványos, 19 tűs D-sub csatlakozót is használt, amelyet DB-19-nek is neveznek, ideértve a Macintosh külső hajlékonylemez-meghajtó csatlakozóját is.
- ↑ a b Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 90 és 95. oldal
- ↑ a b c A NuBus (angolul „New Bus” a helyes kiejtése) 32 bites párhuzamos számítógépbusz, amelyet az MIT fejlesztett ki, és 1987-ben lett szabvánnyá. Az Apple Computer fő bővítőbuszként használta, a NeXTBus nevű változatot pedig a NeXT fejlesztette ki.
- ↑ John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel:
„ Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot? ” – Steve Jobs - ↑ BYTE, 1989 augusztus, 14. évfolyam, 8. szám, 187. oldal
- ↑ MacUser, 1990 június, 6. évfolyam, 6. szám, 350. oldal
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 95. oldal
- ↑ Jean-Louis Gassée (1944. március, Párizs –) üzletember. Leginkább az Apple Computer korábbi ügyvezetőjeként ismert, a tisztséget 1981 és 1990 között töltötte be. Később megalapította a Be Inc.-t, amely a BeOS számítógépes operációs rendszert fejlesztette ki. Miután elhagyta a Be-t, 2004 novemberében a PalmSource (ma: Access Systems Americas) elnöke lett.
- ↑ A Hófehérke (SnowWhite) ipari formatervezési nyelv, amelyet a Hartmut Esslinger (1944. június 5.) cége, a Frog Design fejlesztett ki. Az Apple Computer 1984 és 1990 között használta a sémát. Az Apple számítógépeit függőleges és vízszintes csíkok díszítik, és azt az illúziót keltik, hogy a számítógépház kisebb, mint amilyen valójában. A csíkos elem némi hasonlóságot mutat az Atari korábbi termékterveihez, ahol Steve Jobs részmunkaidős technikus volt 1974 és 1975 között. A tervezési nyelv növelte az Apple globális hírnevét, meghatározta a számítástechnikai ipar dizájn tervezési trendjeit, és formálta a számítógépek megítélését a gyártás és az üzleti világban. Többek között a tervezési jellemzők mellett az Esslinger által bemutatott Apple logó – egy háromdimenziós logó, amelyet a termék burkolatába építettek be, a felületére nyomtatva a termék nevét – több éven át szinte minden terméken szerepelt. The handbook of technology management (angol nyelven). Hoboken, N.J.: John Wiley & Sons, 314. o.. ISBN 978-0470249482.. Hozzáférés ideje: 2023. április 28.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh II: Technical Specifications
- Macintosh IIx: Technical Specifications
- Macintosh IIcx: Technical Specifications
- Macintosh IIci: Technical Specifications
- Macintosh IIfx: Technical Specifications
- Macintosh IIsi: Technical Specifications
- Macintosh IIvi: Technical Specifications
- Macintosh IIvx: Technical Specifications
Források
- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. május 3.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
További információk
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
