Macintosh TV
 | Nem tévesztendő össze a következővel: Apple TV. |
| Macintosh TV | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1993. október 25–1994. február 10. (30 éve) |
| Processzor | Motorola 68030 (32 MHz) |
| Memória | 4MB |
| Operációs rendszer | Mac OS 7.6.1 |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 160MB |
| Kijelző | 14 inch, 640x480 képpont |
| Macintosh TV weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh TV témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh TV asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1993. október 25. és 1994. február 10. között 4 hónapon keresztül. A Macintosh TV a Macintosh LC számítógép-családba tartozott.
Története
A Macintosh TV volt az Apple első kísérlete a számítógép-televízió integrációra. A gép háza Macintosh LC 500 sorozat háza volt, de fekete színben. A Macintosh TV lényegében egy Performa 520 volt, amelynek a beépített 14 inches-es Sony Trinitron CRT monitorja képes volt nem csak a számítógép képének megjelenítésére, hanem átkapcsolva kábel–kompatibilis műsor mutatására is.[3] Nem sikerült a televízió műsort asztali ablakban megjeleníteni, de állóképeket tudott rögzíteni az adásból. Egy kis, hitelkártya méretű távirányítóval érkezett, amely kompatibilis volt a Sony televíziókkal is. Ez volt az első Macintosh, amely fekete színben készült, és egyedi fekete billentyűzettel és egérrel érkezett. A rövid ideig a piacon levő modellből csak 10 000 darabot gyártottak. a gép ára 2079 dollár volt.[4] Az Egyesült Államokon kívüli piacokon az Apple a fekete Performa 5420-t ruházta fel a Mac TV számos funkciójával.[5]
Technikai leírás
A fekete színű gép súlya 18,4 kg, magassága 455 mm, szélessége 343 mm és mélysége 419 mm volt. A TV számítógépet egymagos 32 MHz-es Motorola 68030 processzor vezérelte (L1 cache: 0,5kB), a rendszerbusz 16 MHz-en működött. Az adatokat a 160MB belső merevlemezre lehetett elmenteni. Külső adattárolási lehetőséget az 1,44-es hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. Adatok beolvasását tette lehetővé a kétszeres sebességű CD-olvasó. A gépet Mac OS 7.6.1 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 4MB (100ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 8MB (100ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 1 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek 14 inches-es, 640x480 képpont felbontásra képes kijelzője volt. A külső kijelzőt 512kB videó-memória támogatta. Csatlakozók: két ADB[1], két soros port, egy DB-25[2] SCSI-hoz, egy 3,5 mm-es jack audió bemenet, egy beépített mikrofon, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet, egy beépített hangszóró. Külső SCSI merevlemez csatlakoztatására is volt lehetőség.
A számítógép adatai
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[6] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve | Méret magasság szélesség mélység súly Szín | Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor | Háttértár merevlemez külső adathordozó | Eredeti operációs rendszer | Memória alap[7] max.[8] @sebesség hely[9] | Kijelző mérete felbontása | Grafika kártya memória kimenet | Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró | Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| TV 1993. okt. 25. 1994. febr. 10. | 455 mm 343 mm 419 mm 18,4 kg fekete | Motorola 68030 @32 MHz és 1 mag L1 0,5kB, | 160MB HDD 2xCD-ROM 1,44 floppy | Mac OS 7.6.1 | 4MB max: 8MB @100ns 1 hely | 14 inch 640x480 képpont | 512kB | * 2 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 3,5 jack audió be * beépített mikrofon * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró | * SCSI (külső) |
Macintosh LC számítógépek az időben
| A Macintosh LC számítógépek idővonalon Sablon:Macintosh LC számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[10] |
Jegyzetek
- ↑ a b c Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- ↑ a b A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ Macworld, 1994 január, 11. évfolyam, 1. szám, 34. oldal
- ↑ MacUser, 1994 január, 10. évfolyam, 1. szám, 37. oldal
- ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh LC: Technical Specifications
- Macintosh LC II: Technical Specifications
- Macintosh LC III: Technical Specifications
- Macintosh LC 520: Technical Specifications
- Macintosh LC III+: Technical Specifications
- Macintosh LC 475: Technical Specifications
- Macintosh TV: Technical Specifications
- Macintosh LC 550: Technical Specifications
- Macintosh LC 575: Technical Specifications
- Macintosh LC 630: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
Források
- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. május 3.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
További információk
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
