Magyarország közlekedése

Magyarország közlekedése
Személyvonat Gyömrő és Maglód-nyaraló között
Közlekedés iránya	jobb oldali
Közúthálózat hossza	203 601 km
Vasúthálózat hossza	8 049 km
Vízi utak hossza	1 622 km
Fontosabb kikötők	Baja, Csepel (Budapest), Dunaújváros, Győr-Gönyü, Mohács (Duna)
Repülőterek száma	21
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország közlekedése témájú médiaállományokat.

Magyarország Európa közepén helyezkedik el, emiatt fontos tranzitország. Mind a főutak, mind az autópályák sugaras szerkezetűek, a közlekedés központja Budapest. Az utóbbi 20 évben beindult az autópálya-hálózat fejlesztése, ami mára elérte az 1774 km-t, ezzel megelőzve számos európai ország autópályahálózatát.(pl.:Romániáét) Vasúthálózata sűrű, de rendkívül elavult.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Magyarország vasúti közlekedése

• Összesen: 7606 km
  • Széles nyomtáv: 36 km (1520 mm)
  • Normál nyomtáv: 7394 km (1435 mm) (ebből 2889 km villamosított; 1236 km kétvágányú vasúti pálya)
  • Keskeny nyomtáv: 176 km (760 mm)

Megjegyzés: Magyarországon az államvasúton (MÁV) kívül még egy osztrák-magyar tulajdonú kisebb vasúttársaság (GYSEV) is üzemel a nyugati határon. A társaságnak 369,7 km pályája van Magyarországon és 65 km Ausztriában.

Budapestnek három nagyobb fejpályaudvara van:

• Keleti pályaudvar
• Nyugati pályaudvar
• Déli pályaudvar

Ezen kívül még Kelenföld vasútállomás jelentős.

Metró egyedül a fővárosban épült ki. Jelenleg négy vonalból áll, egy ötödik pedig tervezés alatt áll.

Budapesten öt HÉV-vonal üzemel, melyekből a H8 és a H9 összeköttetésben van egymással.

Közút

• Teljes hosszúság: 178 721 km^[1]
  • Burkolt: 70 050 km (Ez tartalmaz 1630 km autópályát is)
  • Nem burkolt: 89 518 km (2005)

Autópályák

Bővebben: Magyarország autópályái

• Autópályák: M1 - M3 - M4 - M5 - M6 - M7 - M8 - M15 - M30 - M31 - M35 - M43 - M60 - M70
• Autóutak: M0 - M2 - M9 - M25 - M44 - M51 - M85 - M86
• Kiemelt főutak:21 - 67

Sebességkorlátozás

Vízi utak

Az országban 1622 km hajózható vízi út van. (2012)^[2]

Kikötők

Az ország legnagyobb kikötője Budapesten van a Dunán. Ezen kívül még Dunaújvárosban és Baján van jelentősebb kikötő.

Csővezetékek

• Olajvezeték: 1 204 km
• Gázvezeték: 4 387 km ^[3]

Repülőterek

Magyarország nemzeti légitársasága a Malév volt 1946–2012 között.^[4]

Bővebben: Magyarország repülőtereinek listája

Repülőterek burkolt kifutópályával

• Összesen: 16
  • A kifutópálya hosszabb, mint 3047 m: 2,
  • 2438 és 3047 m között: 8,
  • 1524 és 2437 m között: 4,
  • 914 és 1523 m között: 1,
  • Rövidebb mint 914 m: 1 (1999)

Repülőterek burkolt kifutópálya nélkül

• Összesen: 27
  • 2438 és 3047 m között: 3,
  • 1524 és 2437 m között: 5,
  • 914 és 1523 m között: 12,
  • 914 m alatt: 7 (1999)

Helikopter leszálló helyek

• Összesen: 28 ^[5]

Városok közlekedése

Városi közlekedési cégek

• BKV (Budapest) (buszok, villamosok, trolibuszok és metró)
• DKV (Debrecen) (buszok, villamosok, trolibuszok)
• MVK Zrt. (Miskolc) (buszok és villamosok)
• SzKT (Szeged) (csak villamosok és trolibuszok, a buszokat a Volánbusz Zrt üzemelteti)
• Tüke Busz Zrt. (Pécs) (buszok)
• Kaposvári Közlekedési Zrt. (Kaposvár) (buszok)
• T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. (Tatabánya) (buszok)
• V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. (Veszprém) (buszok 2019-től)

Villamosok

A világ legforgalmasabb hagyományos villamosvonala a Budapesten található 4-es-6-os villamosvonal, ahol 54 méter hosszú Siemens Combino Supra villamosok közlekednek csúcsidőben 60-90 másodperces, este 2-4 perces, éjjel és hajnalban pedig 10 perces követéssel. A város az új alacsony padlós villamosokat 2006-ban szerezte be, a forgalomba állásuk után számos technikai probléma nehezítette a rendszeres forgalom beindítását.^[6][7]

Városok villamosüzemmel

• Budapest (1887. november 28-ától)
• Miskolc (1897. július 10-étől)
• Szeged (1908. október 1-jétől)
• Debrecen (1911. március 16-ától)
• Hódmezővásárhely (TramTrain rendszerű, 2021. november 29-től)

• 
  Budapest, Siemens Combino Supra villamos
• 
  Az egyes és a kettes villamos Miskolcon

Városok megszűnt villamosközlekedéssel

• Szombathely (1897–1974)
• Sopron (1900–1923)
• Nyíregyháza (1905–1969)
• Pécs (1913–1960)

Néhány nagyobb városban volt olyan keskeny nyomtávolságú vasúthálózat (vagy normál nyomtávolságú vasútvonal), mely a városban is közlekedett, de a környéket is feltárta. (Pl.: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Békéscsaba, Békés, Cegléd). Ezeket azonban bezárták az 1970-es évek végéig.

Trolibuszok

Az első magyar trolijárat 1933-ben indult útjára Óbudán, Budapesten. Magyarországon három város rendelkezik trolibusszal: Debrecen, Budapest, és Szeged.

Szegeden 1979. április 29-én, Debrecenben pedig 1985. július másodikán indult meg a közlekedés, ZiU-9 típusú járművekkel. Magyarországon ez a közlekedési mód nem terjedt el annyira, mint a többi egykori szocialista országban, de a három város életében fontos szerepet töltenek be.

Jegyzetek

További információk

• Public Transport and Railways in Hungary
• Transport briefing on Hungary Starts Here

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarország
• MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
• Magyarország repülőtereinek listája
• Magyarország autópályái
• Budapesti helyiérdekű vasút
• Magyarország távolsági autóbusz-közlekedése
• Magyarország kerékpárút-hálózata
• Budapesti Közlekedési Zrt.

További információk

• Szeldmajer László: Városi Tömegközlekedési Múzeum; Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Budapest, 2006
• Így utaztunk anno; szerk. Rappai Zsuzsa; Kossuth, Budapest, 2007
• Kalocsai Péter: Közlekedés- és várostörténeti tanulmányok, 19-20. század; Kronosz, Pécs, 2018