Huszti Péter
| Huszti Péter | |
 | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Született | Hendel Péter 1944. május 4. (80 éves)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar[3] |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | |
| Gyermekei | Huszti Ádám Huszti Gergely |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1966) |
| Kitüntetései |
|
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1964– |
| Híres szerepei | Peer Gynt Henrik Ibsen: Peer Gynt Szervét Mihály Sütő András: Csillag a máglyán Jago William Shakespeare: Othello Létai Géza Őrjárat az égen |
| A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora | |
| Hivatali idő 1994 – 2001 | |
| Előd | Babarczy László |
| Utód | Székely Gábor |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huszti Péter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huszti Péter, eredeti neve Hendel Péter (Budapest, 1944. május 4. –) Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja,[4] érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok társulatának örökös tagja.
Életpályája
Szülei Hendel László és Holló Gizella voltak. Édesapja jogászember volt, aki nagyon kedvelte a zenét, és több vidéki színház zenekarának is tagja volt, így Huszti Péter már gyermekkorában magába szívhatta a művészetek, a színház szeretetét. Édesanyja MÁV-tisztviselőként dolgozott és[5] a szülők korai válása után nehéz sorban, szegénységben, nevelte fel őt és a nővérét. Kisgyermekként a Lórántffy Zsuzsanna általános iskolába járt, az érettségit 1962-ben tette le a budapesti Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.[6]
A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1966-ban végezte el Várkonyi Zoltán osztályában. (Várkonyi még gimnazista korában figyelt fel Husztira egy iskolai rendezvényen, ő tanácsolta később a felvételinél korábbi teljesítményét látva, hogy rendező helyett inkább színész legyen.)[7] Ádám Ottó hívására a Madách Színházhoz szerződött, melynek 2007-ig volt a tagja. Ezen időszak alatt több mint 70 prózai darabot játszott, kedvencei és legnagyobb kihívásai a Shakespeare színdarabok voltak. A színdarabokat külföldi turnékra is elvitték, Salzburg, Szentpétervár, Moszkva, Varsó színházaiban is nagy sikert arattak.
A játék mellett a tanítás is élete részévé vált, 1974-ben lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola, majd 1982-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 1988 és 2010 között a színész főtanszak vezetőjeként dolgozott. 1989–1994 között a Madách Kamara művészeti vezetője volt, de közben a filmszerepek is megtalálták. Több mint 100 tévé- és játékfilm szereplője volt, neves filmje volt például a Várkonyi Zoltán által 1976-ban rendezett nagy sikerű „Fekete gyémántok”. Az Őrjárat az égen című, a Magyar Néphadsereg életét bemutató négyrészes filmsorozat pedig általános ismertséget hozott számára. 1994–2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Akkoriban több nemzetközi fesztivál megrendezése is a nevéhez fűződött: 1992-ben Madách: Az ember tragédiája, 1994-ben Molnár Ferenc színháza, 1996-ban, Shakespeare: A művészképzés nemzetközi nyelve és 1998-ban, Híd a közös színjátszáshoz címmel. A fesztiválok, valamint magas szintű vezetői pozíciói révén erős kapcsolatok születtek külföldi egyetemek színész tanszakaival, úgymint, a virginiai, texasi, tennessee-i, minnesotai, valamint európai városok (London, Cardiff, Helsinki, Párizs, Lipcse stb.) drámaképző intézeteivel.
1999-ben DLA fokozatot szerzett, majd a Színház- és Filmművészeti egyetem professor emeritusa lett.[8] 2002-ben Görgey Gábor az akkori kultuszminiszter kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává, s bár szakmailag rátermett volt, a feladat politikai tartalma miatt nem töltötte ki mandátumát sem; egy hét után lemondott.[9]
2003 óta a Soproni Petőfi Színház színésze, majd 2007-től művészeti tanácsadója 2012-ig.[10] 2008-tól a Turay Ida Színház társulatának tagja, egyik rendezője.
Családja
Nős, két gyermek édesapja, első felesége Dőry Virág színésznő volt, fiuk Ádám (1966). Második felesége Piros Ildikó Kossuth-díjas színművésznő, akivel egy közös gyermekük van Gergely (1976).[11]
Szerepeiből
- Ibsen: Peer Gynt (Peer Gynt)
- Shakespeare:
- Hamlet (Hamlet, Polonius)
- Othello (Jago)
- Lóvá tett lovagok (Don Armando)
- Vízkereszt, vagy amit akartok (Böffen Tóbiás)
- Lear király (Lear király)
- A makrancos hölgy (Petruchio)
- Szentivánéji álom (Demetrius)
- Troilus és Cressida (Hector)
- Hubay Miklós – Vas István – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Viktor)
- Rostand: Cyrano de Bergerac (Cyrano)
- Csehov: Három nővér (Versinyin)
- Ványa bácsi (Asztrov)
- Sirály (Trepljov)
- Szomory: II. Lajos (II. Lajos)
- Sütő: Csillag a máglyán (Szervét Mihály)
- Shaw:
- Pygmalion (Higgins)
- Sosem lehet tudni (Valentine, fogorvos, Walter a főpincér)
- Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (Aubrey, a betörő)
- Madách: Az ember tragédiája (Lucifer, az Úr)
- Háy: Isten, császár, paraszt (Zsigmond)
- Topor: A bolond (Aaron Levinsky)
- Szabó Magda:
- Molnár Ferenc:
- A testőr (színész)
- Az ördög (az ördög)
- Az üvegcipő (Sipos)
- Clark: Mégis, kinek az élete (Ken Harisson, a beteg)
- Slade: Válás Kaliforniában (Michael)
- Miller:
- Greene–Havergal: Utazások nénikémmel (Henry Pulling)
- Molnár–Kocsák–Miklós: A vörös malom (Magister)
- Scribe: Egy pohár víz (Bolingbroke herceg)
- Joseph Stein–Jerry Bock–Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn (Tevje)
- Müller Péter–Tolcsvay László–Müller Péter Sziámi: Isten pénze (Ebenézer Scrooge)
- Makszim Gorkij:
- Éjjeli menedékhely (Vaszka Pepel)
- Kispolgárok (Tyetyerev)
- Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony (Báró Tarpataky)
Rendezései
| Szerző | Darab | Színház | Bemutató | Forrás |
|---|---|---|---|---|
Filmjei
Játékfilmek
- A kőszívű ember fiai (1964)
- És akkor a pasas… (1966)
- Harlekin szerelmese (1966)
- Apa–Egy hit naplója (1966)
- Változó felhőzet (1966)
- Lássátok feleim! (1967)
- Fiúk a térről (1967)
- Imposztorok (1969)
- Az alvilág professzora (1969)
- Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
- A gyilkos a házban van (1970)
- Szerelmi álmok 1-2. (1970)
- Szerelmesfilm (1970) – Bálint Karcsi
- Csárdáskirálynő (1971)
- Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
- Harminckét nevem volt (1972)
- Utazás Jakabbal (1972)
- Csínom Palkó (1973)
- Ártatlan gyilkosok (1973)
- Ámokfutás (1974)
- A királylány zsámolya (1976)
- Fekete gyémántok 1-2. (1977)
- Csillag a máglyán (1978)
- Naplemente délben (1980)
- Az élet muzsikája - Kálmán Imre (1984)
- Alibi (1993)
Tévéfilmek
- Szentivánéji álom (1967)
- Két nap júliusban (1968)
- Bors 1-15. (1968)
- A sofőr visszatér (1968)
- A kormányzó (1968)
- Az ember tragédiája (1969)
- Őrjárat az égen 1-4. (1970)
- A fejedelem (1970)
- Kisasszonyok a magasban (1970)
- Rózsa Sándor 1-6. (1971)
- A gyáva (1971)
- Asszonyok mesélik (1971)
- A tetovált nő (1971)
- Peer Gynt (1971)
- A vasrács (1971)
- Az ördög cimborája (1973)
- Csehov: Sirály (1973)
- Sosem lehet tudni (1974)
- Aranyborjú (1974)
- Ámokfutás (1974)
- Örökzöld fehérben és feketében (1974)
- Utas és holdvilág (1974)
- Krémes (1974)
- Othello (1975)
- Gellérthegyi álmok (1975)
- Forduljon Psmithhez (1975)
- Az áruló (1975)
- A szélhámos (1975)
- A szerző persze őrült (1976)
- Hungária Kávéház (1976)
- Peer Gynt (1977)
- Kézről kézre (1977)
- A két Bolyai (1978)
- Bolondok bálja (1978)
- Bodnárné (1978)
- Dániel (1979-tévésorozat)
- Spanyol Izabella (1979)
- A meráni fiú (1980)
- Lóvátett lovagok (1980)
- A különc (1980)
- A farkas (1980)
- Krétarajz - Szép Ernőről (1980)
- A bolond lány (1980)
- Hamlet (1981)
- Három nővér (1981)
- Pygmalion (1982)
- Csendélet (1983)
- Ványa bácsi (1984)
- Villámfénynél (1986)
- Gaudiopolis – In memoriam Sztehlo Gábor (1989)
- A nagy varázslat (1989)
- Tiszazug (1991)
- Lear király (1992)
- A pesti legionárius (1994)
- Manyika halhatatlansága (1996)
- Pompadour bikiniben (1998)
- A Nagyúr - gróf Bánffy Miklós (2001)
- Kávéház (2001)
- Rejtélyes viszonyok (2002)
- A légópincétől a bányalóig (2002)
Díjai, elismerései
- SZOT-díj (1972)
- Jászai Mari-díj (1974)
- Kossuth-díj (1978)
- Érdemes művész (1983)
- Erzsébet-díj (1990)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999)
- Apáczai Csere János-díj (2002)
- Hevesi Sándor-díj (2003)
- Kiváló művész (2004)
- MTA Pázmány Péter felsőoktatási díj (2006)
- Prima díj (2006)
- Kálmán Imre-emlékplakett (2006)
- Selmeczi Roland-emlékgyűrű (2010)[13]
- Vastaps-díj (2013)[14]
- Tolnay Klári-emlékérem (2014)[15]
- A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014)[16]
- A Nemzet Művésze (2014)
- Hegyvidék díszpolgára (2016)[17]
- Madách-díj (2017)[18]
- Magyar Corvin-lánc (2018)
- Bessenyei Ferenc-díj (2019)[19]
- A Magyar Filmakadémia életműdíja (2022)
Kötetei
- Királyok az alagútban; Szépirodalmi, Bp., 1986
- Emlék-próba; Welcome, Bp., 1995
- …sárból, napsugárból… Szerepek, játszótársak, történetek; Európa, Bp., 2004
- Kik vagytok, hé!; Ulpius-ház, Bp., 2009
- Fontos, hogy az ember haza tudjon menni. Huszti Péter színművész; szerk. Trunkos Ildikó, Hajba Ferenc; Gondolat, Bp., 2012 (Vinnivaló)
- Srác a kakasülőn; Helikon, Bp., 2015
- Férfikor hajnalán; Helikon, Bp., 2017
- Köszönöm, Prospero!; Helikon, Bp., 2020
Könyvek róla
- Gajdó Tamás: Huszti Péter, MMA Kiadó, Bp. (2023)
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Megválasztotta a közgyűlés az MMA új elnökségét | Magyar Művészeti Akadémia. www.mma.hu. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ Origo: Huszti Péter szeméremről, kívülállásról, túlvilágról (magyar nyelven). http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ Életrajz (magyar nyelven). Huszti Péter színművész. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ Megosztom, könyvtári esték 2018 05 13 14:52: Megrendítő vallomást tett édesanyjáról a magyar színészlegenda (magyar nyelven). KEMMA. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ Huszti Péter - ODT Személyi adatlap. www.doktori.hu. (Hozzáférés: 2016. december 17.)
- ↑ Origo: Lemondott Huszti a Nemzeti éléről (magyar nyelven). http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ Origo: Huszti Péter miatt mond le a soproni színházigazgató. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
- ↑ Kreatív portré-Huszti Gergely. puredelicates.com, 2018. március 5. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
- ↑ Az üvegcipő – József Attila Színház. jozsefattilaszinhaz.hu. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
- ↑ Huszti Péter színművész életrajza. [2013. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 4.)
- ↑ https://zentheszinhaz.hu/hu/dijaink
- ↑ Huszti Péter, Piros Ildikó és a Madách Színház kapta az MMA Tolnay-emlékérmét. Szinhaz.hu. 2014. június 12.
- ↑ Itt az augusztus 20-i állami kitüntetettek listája Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. Vs.hu. 2014. augusztus 18.
- ↑ Hegyvidék - XLVI./14/.
- ↑ Szvorák Katalin és Huszti Péter kapja idén a Madách-díjat. muzsa.sk. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
- ↑ Ádám, Szabó: Hódmezővásárhely - Meghívó, a Bessenyei Ferenc Művészeti Díj Átadó Ünnepség és Emlékestjére (magyar nyelven). https://www.hodmezovasarhely.hu/, 2019. január 30. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Huszti Péter hivatalos honlapja
- MTI ki kicsoda 2009. Kortársaink életrajzi lexikona. Főszerk. Hermann Péter, összeáll., vál. Ambrus Gábor et al. Bp., MTI, 2008.
- Örökös tagság – Életrajzok Pallas Páholy
További információk
- Huszti Péter a PORT.hu-n (magyarul)
- Huszti Péter az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Huszti Péter az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Madách Színház társulat Archiválva 2018. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Huszti Pétert köszöntjük, fidelio.hu
- Huszti Péter dalszövegei
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Gajdó Tamás: Huszti Péter; MMA, Bp., 2023
Díjai | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
Színház- és Filmművészeti Egyetem | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||
Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
