Melocco Miklós

Melocco Miklós
2010-ben
Született	1935. április 3. (89 éves) Róma
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Melocco János
Foglalkozása	szobrászművész
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Főiskola (1955–1961)
Kitüntetései	Érdemes művész (1982) Kossuth-díj (1988) Magyar Corvin-lánc (2018)
A Wikimédia Commons tartalmaz Melocco Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Melocco Miklós (Róma, 1935. április 3. –) Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas szobrászművész, érdemes művész.

Élete

Polgári családban és környezetben, Rómában született, neveltetése során elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét. Kisgyermekként családjával egy idre Berlinbe költöztek, majd Adolf Hitler hatalomra jutása miatt Magyarországon telepedtek le. Magyar a családban egyedül anyai nagyanyja volt. A budapesti, Stefánia úti lakásukkal szomszédságban Ligeti Miklós szobrász lakott, s ez is mély benyomást gyakorolt rá. A második világháború alatt és utána pár évig a család Iváncsán élt.^[1]

Budapesten a piaristák iskolájába járt. Apját, Melocco Jánost (1909. december 26 – 1951. február 22.), aki nyolc nyelven beszélő katolikus újságíró volt, 1947-től 1950-ig az Új Ember folyóirat segédszerkesztője volt, elfogták, s az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték, s 1951. február 22-én akasztással kivégezték.^[2] Így az addigi békés családi háttér szétzilálódott. Anyagi gondokkal küszködve járt gimnáziumba, a tanulás mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal származása miatt elutasították.

1955-ben vették fel a Főiskolára, mesterei kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak. Az 1956-os forradalom alatt tudatosult benne végképp magyar identitása, amikor egy szovjet lövedék a lábán megsebesitette. Tanulmányait Varsóban folytatta volna, ám végül 1961-ben Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél itthon végzett. Dolgozott a Fiatal Művészek Stúdiójában is (ahol a padon ülő Adyt alkotta). 1970-től a kecskeméti művésztelepen is élt családjával, majd a budapesti Dózsa György úti műteremben dolgozott. 1981-től Zsámbékon telepedtek le, azóta is ott él és alkot. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tag.

Kitüntetései, díjai

• 1966 – Stúdió-díj
• 1973 – XIV. Szegedi Nyári Tárlat fődíja
• 1975 – Munkácsy Mihály-díj
• 1982 – Érdemes művész
• 1985 – Neugeld Anna Alapítvány díjazottja
• 1987 – Podmaniczky-díj
• 1988 – Kossuth-díj
• 1995 – Kölcsey-emlékplakett
• 1998 – Magyar Örökség díj
• 1998 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
• 1999 – Zsámbék díszpolgára
• 2000 – Iváncsa díszpolgára^[3]
• 2004 – Prima Primissima-díj
• 2008 – Szent Márton-díj^[4]
• 2010 – Budapestért díj^[5]
• 2014 – A Nemzet Művésze
• 2014 – Sopron díszpolgára^[6]
• 2018 – Magyar Corvin-lánc

Kiállításai

Egyéni kiállítások

• 1967 • Műcsarnok, Budapest (Sváby Lajossal)
• 1970 • Salgótarján
• 1972 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
• 1972 • Kulturális Kapcsolatok Intézete (Kondor Bélával, Pásztor Gáborral)
• 1972 • Egy megbízás története, Eötvös Klub, Budapest
• 1973 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (Sváby Lajossal)
• 1974 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
• 1974 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest (Birkás Ákossal)
• 1975 • A múlt szellemóriásai, Kecskemét
• 1977 • Művelődési Központ, Szeged
• 1977 • Hommage à Ady Endre, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
• 1977 • Visszaélések és import, Művelődési Központ, Kecskemét
• 1977 • Hajdúszoboszló
• 1982 • Művelődési Ház, Tök
• 1985 • Kunstmesse, Bázel
• 1985 • Műcsarnok, Budapest (Körösényi Tamással, Török Richárddal)
• 1986 • Toronto
• 1986 • Uitz-terem, Dunaújváros
• 1986 • Műcsarnok, Budapest (Török Richárddal, Körösényi Tamással)
• 1990 • Fővárosi Képtár, Budapest
• 1995 • Zsámbék
• 2009 • Vitalitas Galéria, Szombathely

Válogatott csoportos kiállítások

• 1962 • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1963 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
• 1964 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
• 1966 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
• 1966 • 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1967 • Fiatal Művészek V. Párizsi Biennáléja, Párizs
• 1967 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
• 1968 • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1968 • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest
• 1968 • X. Miskolci Országos kiállítás, Miskolc
• 1970 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
• 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs
• 1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest
• 1973 • Magyar Szobrászat 1957–1972, Moszkva
• 1974 • IV. Országos Nyári Tárlat, Debrecen
• 1976 • V. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs
• 1978 • Szobrászat '78, Műcsarnok, Budapest
• 1980 • Szobrászati Biennále, Monza
• 1988 • Fővárosi Képtár, Budapest
• 1991 • Kortárs képzőművészet, Magyar Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum, Budapest
• 1991 • Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest
• 1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest

Köztéri alkotásai

Egyéb művei

• Anna Karenyina szitanyomat [17]
• A tenger zenéjét hallgató fiú, szitanyomat [18]
• Talány [19]
• Tanulmány a Széchenyi emlékműhöz [20]
• Elkészítette Michelangelo Buonarroti 15 szobrának hiteles másolatát, a kecskeméti zsinagógában őrzik őket

Publikációi (válogatás)

• A halotti maszk. In: Művészet, 1973/3.
• A nagy közhely. In: Művészet, 1974/3.
• Az akt. In: Művészet, 1974/12.
• A Hősök tere. In: Mozgó Világ, 1976/1.
• Szobor, szobrász, megrendelő. In: Mozgó Világ, 1976/5.
• A győri Radnóti-szoborról. In: Kortárs, 1984/5.
• Gibitz báró nézetei. In: Hitel, 1988/2., 1988/3.
• Mátyás király emlékműve. In: Hitel, 1990/7.
• Széchenyi nem gólem. In: Élet és Irodalom, 1993. május 28.
• „Isten törött csellója, hallgatok.” Török Richárd halálára. In: Árgus, 1993/4.
• Ki volt Török Richárd? . In: Új Magyarország, 1994. július 19.
• Mit ér az ember, ha magyar? Névjegy. A Magyar Művészeti Akadémia kincsestára
• Életrajzok, dokumentumok 1992–1994, Budapest, 1995
• Elmélkedés a szobrászatról. In: Alföld, 1995/9.
• Jogtalan honfoglalás. In: Hitel, 1998/11.
• Filep Sándor festőművész (katalógus bevezető tanulmánya, Óbuda, 1999)
• Párkányi Péter szobrászművész (katalógus bevezető tanulmánya, Budapest, 1999)
• Melocco Miklós; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2000 (Belső tárlat)
• Az ütések alatt. Melocco Miklóssal beszélget Fazekas Valéria; Kairosz, Bp., 2008 (Magyarnak lenni)
• Makovecz Imre–Melocco Miklós–Szörényi Levente: Magyar lélek, magyar forma; Éghajlat, Bp., 2007 (Manréza-füzetek)

Művei közgyűjteményekben

• Fővárosi Képtár, Budapest
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Móra Ferenc Múzeum, Szeged
• Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
• Szombathelyi Képtár, Szombathely

Jegyzetek

Források

• Somorjai Ferenc: Szeged. [A fényképeket kész., valamint a grafikákat rajz. Somorjai Ferenc] ; [a térképeket rajz. Zsiga Attila László] 3. jav., bőv. kiad. (Ser. Panoráma : magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2002. 325 p. ill. Bibl. pp. 316. ISBN 9632438604 Melocco Miklós 1956-os emlékművéről ld. 79–80. o.; Klebelsberg Kunó szobráról ld. 43. o.
• Apró Ferenc – Péter László: Szeged : A városról lakóinak és vendégeinek. Szeged, Grimm K., 2002. 240. o. ill. ISBN 9639087580 Melocco 1956-os emlékművéről ld. 59. o.; Klebelsberg Kunó szobráról ld. 19. o.
• Menyhárt L. (1982): A közvetlenségről – közvetlenül. Beszélgetés Melocco Miklóssal. Művészet, XXIII. No. 6. 18–23. old.
• Pátzay Mária (1987): Egy hagyománytisztelő újító. Művészet, XXVIII. No. 5. 7–11. old.
• Tálas Veronika: Melocco Miklós mártírjai. Magyar Hírlap Online, 2008. november 13.^{[halott link]}
• Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
• Kő Pál: Magyar művész az idő szívében. Magyar Nemzet Online 2005. április 4.
• Polgárok Háza
• Kapoli Múzeum Galéria, Balatonlelle honlapján
• Zsámbékról írt honlap^{[halott link]}

Irodalom

• Bolgár K.: Melocco Miklós és Sváby Lajos kiállítása, Műcsarnok, 1967 (katalógus bevezető tanulmánya)
• Szabó Gy.: Melocco megbizatása. In: Élet és Irodalom, 1972. január 22.
• Rózsa György: Hungarian variations on grand art, op art and pop art. In: New Hungarian Quarterly, 1972
• Petényi K.: Deheroizált emlékművek. In: Művészet, 1973. 4. sz.
• Vadas József: Zseniális hanyagságok. In: Élet és Irodalom, 1975. szeptember 6.
• Szuromi Pál: Emlékmű születik. In: Művészet, 1980. 8. sz.
• Lóska L.: A megfáradt Ady. In: Új Forrás, 1981. 2. sz.
• Menyhárt L.: A közvetlenségről – közvetlenül. Beszélgetés Melocco Miklóssal. In: Művészet, 1982. 6. sz.
• Kernács Gabriella: Melocco Miklós, 1985. Corvina műterem ISBN 963-13-1985-7
• Feuer G.: Körösényi Tamás, Melocco Miklós és Török Richárd kiállítása. In: Művészet, 1986. 6. sz.
• Pátzay M.: Egy hagyománytisztelő újító. In: Művészet, 1987. 5. sz.
• Kovács Péter: Melocco Miklós Ady-oltára. In: Sub Minervae Nationis Praesidio, Budapest, 1989
• Kovács Péter: Melocco Miklós Ady-oltára. In: Németh Lajos emlékkönyv, ELTE, 1989
• Kovács Péter: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992
• Szabó J.: Emlékművek, szobrok Magyarországon. In: Új Művészet, 1992. 1. sz.
• Kovács I.: Ady-emlékmű, halotti és élő maszkjaival. In: Holmi, 1995. 3. sz.
• Wehner T.: Melocco Miklós '56-os emlékmű, Szeged. In: Magyar Művészeti Fórum, 1999. 1. sz.
• Wehner Tibor: Melocco Miklós; Helikon, Bp., 2005

Filmek a művészről

• Tárlatról tárlatra (szerk.: Kernács G.), MTV, 1972
• Művészeti Magazin (szerk.: Kernács G.); MTV, 1979
• M. Nagy R.–Wehner T.: Melocco Miklós hatvan esztendős, Picasso-k kalandjai, MTV, 1995
• MMA-portrék MMA portrésorozat, A haza minden előtt – Melocco Miklós szobrász MTV, 2015 Archiválva 2020. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Melocco Miklós-interjú origo.hu] 2020.10.30