Nyárádköszvényes

Nyárádköszvényes (Mătrici)
A felújított Millenniumi emlékoszlop a Nyárádremete községközpontjában, rajta a fehér márványból készült magyar címer és egy "1100 éve itt vagyunk" feliratú márványtábla. A 2013-as munkálatok után ma már újraállítva, rendezett parkosított téren látható, ugyanott.
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Nyárádremete
Rang	falu
Községközpont	Nyárádremete
Irányítószám	547214
SIRUTA-kód	116643
Népesség
Népesség	927 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	809 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 39′ 10″, k. h. 24° 54′ 09″46.652789, 24.90256446.652789°N 24.902564°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 10″, k. h. 24° 54′ 09″46.652789, 24.90256446.652789°N 24.902564°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádköszvényes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyárádköszvényes (románul Mătrici) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádremete községhez tartozik.

Fekvése

A falu a Nyárád jobb partján, Marosvásárhelytől 28 km-re északkeletre, Deményházától 5 km-re északra, a Bekecs-hegy (1080 m) lábánál, a Mező-havas (1777 m) közelében fekszik.

Története

1484-ben Keezwenes néven említik. A falu északi részén 13 halom látszik, ahol a hagyomány szerint a tatárok által legyilkoltak nyugszanak. 1719-ben a falut pestis pusztította. 1842-ben vásárjogot szerzett, három országos vásárt tarthatott, hetivásárai kedden voltak. 1910-ben 1045, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 795 lakosából 766 magyar, 23 cigány és 5 román volt.

Régi lebontott temploma 1484-ben épült. Az 1484. évi oklevél plébánosról ír. 1522-ből származó faragott kő felírása is a templomról tanúskodik. Tűzvész után ezt a régi templomot lebontották, 1822 és 1826 között újat építettek. A régiből megmaradt a keresztelőmedence, és egy kehely 1633-ból: Memorare novissima tua. A. D. 1633. Az új templom építését kőbe vésett felirat örökíti meg: Fundum via cambiali cedente Dno Ludovico Pálfi de Péterlaka 1822. Aedes et turris aedificata est anno 1823. A reformációkor több évig pap nélkül maradtak, amikor református prédikátorok próbálkoztak tért hódítani, de a nők elűzték őket. 1629-től két boszniai ferences (Salinai István és Lapara István) gondozza őket Domokos Kázmér tolmácsolásával. 1664-ben Nagy Mihály egyházmegyés pap a plébános és főesperes. 1860-tól katolikus iskolája is volt, amelyet 1948-ban államosítanak.

Látnivalók

• A faluban sós források vannak.
• Római katolikus temploma.

Népszokások, hagyományok

Hagyomány szerint évente többször bált tartanak. A Búcsút Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján tartják.

Bartók Béla 1914-ben Köszvényesen gyűjtötte az alábbi dalt:

Csëndësën foljó víz télbe megaluszik,

Csëndësën foljó víz télbe megaluszik.

Télbe megaluszik, nyárba megmelegszik,

Aj, de jaz én szüvem soha meg nem nyugszik.

A kottát lásd a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján, itt: [1]

Több köszvényesi dallam hallgatható még a Bartók Béla népzenei gyűjtései online adatbázisban, itt: [2] Archiválva 2007. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben

Híres emberek

• Itt nőtt fel Viola József, aki a moldvai fejedelem orvosa volt.
• Itt született Kászonújfalvi Szabó János (1767–1858), földrajztudós, olvasókanonok, kolozsmonostori apát, gyulafehérvári majd kolozsvári plébános.^[2][3]
• Itt született 1880-ban Kiss Menyhért, költő, író, újságíró, tanár. Budapesti és a kolozsvári egyetemi tanulmányai után 1906-ban államtudományi doktorátust szerzett. 1920-tól nemzetgyűlési képviselő.
• Itt volt római katolikus plébános a kézdiszentléleki Pászka Ágoston 1946–1958 között
• A falu plébánosa jelenleg Msgr. Csíki Dénes pápai káplán, kanonok.

Képek

• 
  Római katolikus templom
• 
  Római katolikus templom belül
• 
  A templom építésével kapcsolatos felirat
• 
  A 2009-ben "hazatért" harang felirata:
  IN HONOREM S JOZEPHINNUTRICII CHRISTI ECCLESIE KÖSZVENYESIENSIS CURACIT ANNO 1790.
• 
  Emlékezzünk a világ összes hőseire, vértanúira és áldozataira. 1942-es emlékmű a templom udvarán.
• 
  Székelykapu
• 
  Sebesi Ferenc kapuja

Jegyzetek

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• Erdélyi Utazás Archiválva 2008. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Rejtekhely-vadászat Erdélyben Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben