Nyárádtő

Nyárádtő (Ungheni, Nyaradfluß)
A régi görögkatolikus templom, körülötte egy épülő ortodox templommal
Nyárádtő címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	város
Községközpont	Ungheni
Beosztott falvak	Kiscserged Malomfalva Nagycserged Recsa Sóspatak (Maros megye) Vidrátszeg
Polgármester	Ioan Covrig
Irányítószám	547605
SIRUTA-kód	119894
Népesség
Népesség	3803 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság	378 (5%, 2021)[3]
Község népessége	7007 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	110,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	63,69 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 29′ 09″, k. h. 24° 27′ 39″46.485833333333, 24.46083333333346.485833°N 24.460833°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 09″, k. h. 24° 27′ 39″46.485833333333, 24.46083333333346.485833°N 24.460833°E
Nyárádtő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádtő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyárádtő (románul Ungheni, korábban Nirașteu, németül Nyaradfluß) város Romániában Maros megyében.

Fekvése

Marosvásárhelytől 11 km-re délnyugatra a Maros és a Nyárád összefolyásánál fekszik, innen a neve. A város a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

Története

1264-ben Naradtew alakban említik először. Határában római út maradványaira, szkíta és dák leletekre bukkantak. A falu régi temploma 14. századi volt, Orbán Balázs szerint messze vidéken nem volt párja. 1601-ben Basta pusztította el az oda menekült lakosokkal együtt. Romjai 1728-ban még állottak, helye a református temetőben ma is látható. A 16. században a falu legnagyobb része református hitre tért.

1603-ban Székely Mózes itt fogadta a marosvásárhelyi küldötteket, innen indította el seregeit Segesvár felé. Első iskolájáról 1676-ból van adat. 1848-ban nagyobb részét az átvonuló osztrák csapatok felégették, november 5-én, Marosvásárhely bevétele után itt táborozott és fosztogatott Gedeon tábornagy császári serege.

1910-ben 1171 lakosából 757 román, 321 magyar, 93 más nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

1992-ben 3731 lakosából 2452 román, 686 magyar és 592 roma volt.

2004-ben várossá nyilvánították.^[4]

2011-ben 6945 lakosából 5372 román, 579 magyar és 645 roma volt.^[5]

Látnivalók

• A Nyárád jobb partján áll református erődtemploma, tornyán 1939-es évszámmal, de egyházáról 1834-ből van feljegyzés.
• Régi római katolikus temploma a 17. században pusztult el, 1818-ban a hívek zsindelyes fedelű kápolnát, majd 1907-ben kőtemplomot emeltek.
• A görögkatolikus templom a Nyárád jobb partján állt, 1858-ban kezdték építeni, tornya 1960-ban épült. 1948-ban, a kommunizmus idején az ortodox egyház tulajdonába került, és a rendszerváltás után sem szolgáltatták vissza. 2008 május 8-án elkezdték lebontani, ugyanis köréje már 1997-ben elkezdtek építeni egy nagyobb ortodox templomot. Az esemény kapcsán jelentős konfliktus alakult ki a két egyház képviselői között.^[6][7]
• A falu nyugati határrészén sóskút is található.

Híres emberek

• Itt született 1881-ben Nyárády Erazmus Gyula botanikus, akadémikus.

Jegyzetek