Palmaria

Palmaria
Palmaria látképe Porto Veneréből
Palmaria látképe Porto Veneréből
Közigazgatás
OrszágOlaszország
RégióLiguria
MegyeLa Spezia megye
KözségPorto Venere
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseLigur-tenger
Terület1,89 km²
Legmagasabb pont190,6
Időzóna
  • UTC+01:00
  • UTC+02:00
Világörökség-azonosító826-002
Elhelyezkedése
Palmaria (Olaszország)
Palmaria
Palmaria
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 02′ 34″, k. h. 9° 50′ 38″44.042836111111, 9.843866666666744.042836°N 9.843867°EKoordináták: é. sz. 44° 02′ 34″, k. h. 9° 50′ 38″44.042836111111, 9.843866666666744.042836°N 9.843867°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Palmaria témájú médiaállományokat.
Porto Venere, Cinque Terre, és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto)
Világörökség
Palmaria és Tino (a jobb oldalon)
Palmaria és Tino (a jobb oldalon)
Adatok
OrszágOlaszország
Világörökség-azonosító826-002
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1997
Elhelyezkedése
Palmaria (Olaszország)
Palmaria
Palmaria
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 02′ 34″, k. h. 9° 50′ 38″44.042836111111, 9.843866666666744.042836°N 9.843867°E

Palmaria egy Olaszországhoz tartozó sziget a Ligur-tengerben, a La Spezia-öböl nyugati részéhez közel. A sziget egy hármas szigetcsoport egyik tagja, amely Porto Venerétől délre emelkedik ki a tengerből (a másik két sziget Tino és Tinetto).

A sziget háromszög alakú, s a Porto Venere valamint a La Spezia-öböl felé néző oldalai lakottak. Néhány ház, vendéglátóipari egység található rajta valamint az Olasz Haditengerészet építményei (a Conte di Cavour erőd, az Umberto I. őrtorony, stb.). Nyugati oldalán található a nehezen megközelíthető Grotta Azzura (Kék-barlang) valamint a Grotta dei Colombi barlang, amelyben számos pleisztocénből származó ősmaradványt találtak. A régészeti leletek alapján (csontok, eszközök) a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a sziget legalább öt ezer éve lakott. A sziget déli oldalán valaha portor (helyi márványféle) fejtő működött.

1997-ben a szigetet Porto Venerével és Cinque Terrével együtt az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította. A bizottság indoklása szerint a kelet-liguri riviéra, Cinque Terre és Porto Venere között egy kiemelkedő értékű kulturális helyszín, egy rendkívül festői táj, amely az ember és természet harmonikus kölcsönhatásának révén jött létre és amely évezredek óta jól szemlélteti az a hagyományos életformát, ami napjainkban is meghatározza az itt élő közösségek társadalmi és gazdasági életét.[1]

Hivatkozások

  1. Decision - 21COM VIII.C - Inscription: Portovenere, Cinque Terre, and the Islands (Palmaria, Tino and Tinetto) (Italy) (angol nyelven). World Heritage Convention. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. november 9.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Palmaria (island) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Mariotti, Mauro. Cinque Terre, 2008 (olasz nyelven), Genova: Edizioni Servizi Editoriali s.a.s.. ISBN 978-88-89384-35-0 
Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Természeti
Lipari-szigetek · Dolomitok · Etna  · Monte San Giorgio[1]  · A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei[2]  · Az Észak-Appenninek evaporit karszt-barlangjai
Kulturális
A Camonica-völgy sziklarajzai ·

A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményével · Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika · Firenze történelmi központja · Velence és lagúnája · A pisai Dóm tér · San Gimignano történelmi központja · Sassi di Matera · Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái · Siena történelmi központja · Nápoly történelmi központja · Crespi d’Adda · Ferrara történelmi központja és a torkolata · Castel del Monte · Alberobellói trullók · Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei · Pienza városának történelmi központja · A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel  · A Savoyai királyi család rezidenciái (Torino) · A padovai botanikus kert · Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) · A dóm, a Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande Modenában · Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei · Amalfi-part · Agrigento régészeti lelőhelyei  · Villa Romana del Casale (Piazza Armerina) · Su Nuraxi di Barumini, Szardínia · Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika · A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor · Urbino történelmi központja · Villa Adriana · Verona városa · Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek · Villa d’Este · A Val di Noto késő barokk városai (Délkelet-Szicília) · Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) · Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai · Val d’Orcia · Siracusa városa és Pantalica nekropolisza  · Genova: Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli · Mantova és Sabbioneta · Az Albula-vasút Albulában és a Bernina kultúrtáj[1] · Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében[3] · Langobárd emlékek Itáliában · Medici-villák és kertek · Piemonti borvidékek: Langhe-Roero és Monferrato · Az arab-normann Palermo, és Cefalù és Monreale székesegyházai · Ivrea, a 20. századi ipari város · 16–17. századi velencei védművek[4] · Padova 14. századi freskói ·

Bolognai árkádok
  1. a b Svájccal közös
  2. Több országgal közös
  3. Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Svájccal és Szlovéniával közös
  4. Horvátországgal, Meontenegróval közös
Nemzetközi katalógusok
  • világörökség Világörökség-portál
  • Földrajz Földrajzportál