Pantalica nekropolisza

Pantalica nekropolisza
Világörökség
Adatok
OrszágOlaszország
Világörökség-azonosító1200-001
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, IV, VI
Felvétel éve2005
Elhelyezkedése
Pantalica nekropolisza (Szicília)
Pantalica nekropolisza
Pantalica nekropolisza
Pozíció Szicília térképén
é. sz. 37° 08′, k. h. 14° 59′37.13333333, 14.9833333337.133333°N 14.983333°EKoordináták: é. sz. 37° 08′, k. h. 14° 59′37.13333333, 14.9833333337.133333°N 14.983333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pantalica nekropolisza témájú médiaállományokat.

Pantalica nekropolisza Olaszországban, Délkelet-Szicíliában, Siracusától 30 km-rel nyugatra található. Az Anapo folyó völgyében közel 5000, többségében megközelíthetetlen sziklafalba vágott sírkamra található. A terület az i. e. 13.–i. e. 7. század közötti időszak temetkezési helye volt. Pantalica, Siracusa városával együtt 2005-től az UNESCO Világörökség részét képezi.

Földrajz

Pantalica mészkősziklákon helyezkedik el, a vidéket az Anapo és a Calcinara folyók alakították ki Ferla és Sortino városai között Délkelet-Szicíliában. Régészeti érdekessége mellett fontos természetvédelmi terület (Riserva Naturale Orientata Pantalica), számos helyi növény- és állatvilággal és természetes barlangokkal (pl. Grotta dei Pipistrelli). Különféle útvonalak segítik a látogatóknak a helyszín megközelítését, beleértve az 1956-ban lebontott, fel nem használt vasúti pályát is az Anapo-völgy alján.

Története

Pantalica látképe

Pantalica mintegy 600 évig virágzott, körülbelül i. e. 1250-től i. e. 650-ig. A hely jelenlegi neve valószínűleg a korai középkorból vagy arab időszakból származik. Régi neve bizonytalan, de néhány régész hozzátartozik a Hyblahoz, Hyblon nevű sziel király neve utáni elnevezésnek gondolja, akit Thuküdidész említ a korai görög kolónia Megara Hyblaea alapításakor i. e 728-ban. A görög gyarmatosítás előtt több évszázaddal a Pantalica Szicília keleti részének főbb helyszíne volt, amely a környező területet is uralta. I. e. 650 körül azonban úgy tűnik, hogy Siracusa terjeszkedésének áldozatává vált. A klasszikus ókorban azonban még mindig használatban volt, mivel a IV.-III. század (hellenisztikus időszak), valamint a késő antik vagy bizánci időszakok alattról is maradt fenn bizonyított lelet. A 12. század után azonban valószínűleg nagyrészt elhagyatottá vált.

A napjainkban látható maradványok főként a mészkő sziklájába vágott őskori temetkezési kamarákból állnak, amelyek néha egy tornáccal vagy rövid bejárati folyosóval vannak ellátva a temetkezési kamra előtt, eredetileg kövekkel vagy táblával lezárva. Vannak még nagyobb házak is, amelyek bizonytalan dátummal rendelkeznek, gyakran bizánciként, de esetleg korábbi eredetűek. Az úgynevezett anaktoron, vagy a fejedelmi palota, amely a domb tetején helyezkedik el, szintén ellentmondásos. Egyes régészek úgy vélik, hogy eredetileg egy késő bronzkori épület volt, amelyet a görög (mükénéi) bronzkori palotai épületek inspiráltak. A mészkőbe vágott nagy árok maradványai jól láthatóak Filiportól, a Ferlához legközelebb eső kúria nyugati oldalán. Ez valószínűleg az i. e. IV. századra nyúlik vissza, és védelmi célt szolgált. Három kicsi középkori kőzetbe vágott kápolna is ismert, mint a Grotta del Crocifisso (az északi temető közelében), és a San Nicolicchio Grotta (a déli oldalon), valamint a San Micidario Grotta (Filiporto). A freskók halvány nyomai kis szerzetesközösségek itteni jelenlétét tanúsítják.

A helyszínen főként 1895 és 1910 között Paolo Orsi olasz régész végzett ásatásokat, bár a sírok nagy részét már régen kifosztották. Az Orsi által felfedezett leletek a Szirakúzai Régészeti Múzeumban kerültek bemutatásra.

Galéria

  • Az Anapo folyó völgye
    Az Anapo folyó völgye
  • Az Anapo völgye
    Az Anapo völgye
  • temetkezési kamrák
    temetkezési kamrák
  • Pantalica, grotta-pipistrelli
    Pantalica, grotta-pipistrelli
  • Pantalicai régészeti leletek a szirakúzai múzeumból
    Pantalicai régészeti leletek a szirakúzai múzeumból
  • Pantalicai régészeti leletek
    Pantalicai régészeti leletek
  • Freskók nyomai
    Freskók nyomai
  • Freskónyomok
    Freskónyomok
  • Bizánci kápolna
    Bizánci kápolna

Források

  • Szántó László: Szicília ISBN 978 963 9331 54 9
  • L. Bernabo Brea: Sicily before the Greeks. London, Thames and Hudson (1957).
  • R. Leighton: Sicily before History. London, Duckworth (1999).
  • R. Leighton: "Pantalica (Sicily) from the Late Bronze Age to the Middle Ages. A new survey and interpretation of the rock-cut monuments." American Journal of Archaeology, 115 (2011) p.447-464.
Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Természeti
Lipari-szigetek · Dolomitok · Etna  · Monte San Giorgio[1]  · A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei[2]  · Az Észak-Appenninek evaporit karszt-barlangjai
Kulturális
A Camonica-völgy sziklarajzai ·

A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményével · Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika · Firenze történelmi központja · Velence és lagúnája · A pisai Dóm tér · San Gimignano történelmi központja · Sassi di Matera · Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái · Siena történelmi központja · Nápoly történelmi központja · Crespi d’Adda · Ferrara történelmi központja és a torkolata · Castel del Monte · Alberobellói trullók · Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei · Pienza városának történelmi központja · A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel  · A Savoyai királyi család rezidenciái (Torino) · A padovai botanikus kert · Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) · A dóm, a Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande Modenában · Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei · Amalfi-part · Agrigento régészeti lelőhelyei  · Villa Romana del Casale (Piazza Armerina) · Su Nuraxi di Barumini, Szardínia · Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika · A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor · Urbino történelmi központja · Villa Adriana · Verona városa · Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek · Villa d’Este · A Val di Noto késő barokk városai (Délkelet-Szicília) · Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) · Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai · Val d’Orcia · Siracusa városa és Pantalica nekropolisza  · Genova: Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli · Mantova és Sabbioneta · Az Albula-vasút Albulában és a Bernina kultúrtáj[1] · Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében[3] · Langobárd emlékek Itáliában · Medici-villák és kertek · Piemonti borvidékek: Langhe-Roero és Monferrato · Az arab-normann Palermo, és Cefalù és Monreale székesegyházai · Ivrea, a 20. századi ipari város · 16–17. századi velencei védművek[4] · Padova 14. századi freskói ·

Bolognai árkádok
  1. a b Svájccal közös
  2. Több országgal közös
  3. Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Svájccal és Szlovéniával közös
  4. Horvátországgal, Meontenegróval közös
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 316432714
  • GND: 4256994-1
  • SUDOC: 032370458
  • BNF: cb12341303w
  • Világörökség Világörökség-portál
  • Olaszország Olaszország-portál