Tinetto
| Tinetto | |
 | |
| Tinetto látképe (a távoli kicsiny sziget) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Olaszország |
| Régió | Liguria |
| Megye | La Spezia megye |
| Község | Porto Venere |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Ligur-tenger |
| Terület | 0,006 km² |
| Hosszúság | 0,14 km |
| Szélesség | 0,075 km |
| Legmagasabb pont | 17 |
| Időzóna |
|
| Világörökség-azonosító | 826-004 |
| Elhelyezkedése | |
  Tinetto Pozíció Olaszország térképén | |
 é. sz. 44° 01′ 24″, k. h. 9° 51′ 05″44.023333333333, 9.851263888888944.023333°N 9.851264°EKoordináták: é. sz. 44° 01′ 24″, k. h. 9° 51′ 05″44.023333333333, 9.851263888888944.023333°N 9.851264°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tinetto témájú médiaállományokat. | |
| Porto Venere, Cinque Terre, és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) | |
| Világörökség | |
| |
| Tinetto látképe (a távoli kicsiny sziget) | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Világörökség-azonosító | 826-004 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1997 |
| Elhelyezkedése | |
 Tinetto Pozíció Olaszország térképén | |
| é. sz. 44° 01′ 25″, k. h. 9° 51′ 05″44.023508333333, 9.851263888888944.023508°N 9.851264°E | |
Tinetto egy Olaszországhoz tartozó sziget a Ligur-tengerben, a La Spezia-öböl nyugati részéhez közel. A sziget egy hármas szigetcsoport egyik tagja, amely Porto Venerétől délre emelkedik ki a tengerből. A három sziget közül legnagyobb Palmaria. Tinetto Tino szigetétől délre található.
A sziget ma lakatlan. A 6. században egy kis kápolna épült nyugati részén, ezt a 11. században a szaracén kalózok elpusztították.
Az apró szigeten él a fali gyík egyik endemikus alfaja a Podarcis muralis tinettoi.
1997-ben a szigetet Porto Venerével és Cinque Terrével együtt az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította. A bizottság indoklása szerint a kelet-liguri riviéra, Cinque Terre és Porto Venere között egy kiemelkedő értékű kulturális helyszín, egy rendkívül festői táj, amely az ember és természet harmonikus kölcsönhatásának révén jött létre és amely évezredek óta jól szemlélteti az a hagyományos életformát, ami napjainkban is meghatározza az itt élő közösségek társadalmi és gazdasági életét.[1]
Hivatkozások
- ↑ Decision - 21COM VIII.C - Inscription: Portovenere, Cinque Terre, and the Islands (Palmaria, Tino and Tinetto) (Italy) (angol nyelven). World Heritage Convention. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tinetto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Mariotti, Mauro. Cinque Terre, 2008 (olasz nyelven), Genova: Edizioni Servizi Editoriali s.a.s.. ISBN 978-88-89384-35-0
Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei
| |||
|---|---|---|---|
 | Természeti | Lipari-szigetek · Dolomitok · Etna · Monte San Giorgio[1] · A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei[2] · Az Észak-Appenninek evaporit karszt-barlangjai |  |
| Kulturális | A Camonica-völgy sziklarajzai · A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményével · Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika · Firenze történelmi központja · Velence és lagúnája · A pisai Dóm tér · San Gimignano történelmi központja · Sassi di Matera · Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái · Siena történelmi központja · Nápoly történelmi központja · Crespi d’Adda · Ferrara történelmi központja és a Pó torkolata · Castel del Monte · Alberobellói trullók · Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei · Pienza városának történelmi központja · A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel · A Savoyai királyi család rezidenciái (Torino) · A padovai botanikus kert · Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) · A dóm, a Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande Modenában · Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei · Amalfi-part · Agrigento régészeti lelőhelyei · Villa Romana del Casale (Piazza Armerina) · Su Nuraxi di Barumini, Szardínia · Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika · A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor · Urbino történelmi központja · Villa Adriana · Verona városa · Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek · Villa d’Este · A Val di Noto késő barokk városai (Délkelet-Szicília) · Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) · Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai · Val d’Orcia · Siracusa városa és Pantalica nekropolisza · Genova: Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli · Mantova és Sabbioneta · Az Albula-vasút Albulában és a Bernina kultúrtáj[1] · Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében[3] · Langobárd emlékek Itáliában · Medici-villák és kertek · Piemonti borvidékek: Langhe-Roero és Monferrato · Az arab-normann Palermo, és Cefalù és Monreale székesegyházai · Ivrea, a 20. századi ipari város · 16–17. századi velencei védművek[4] · Padova 14. századi freskói · Bolognai árkádok | ||
Világörökség-portál
Földrajzportál
