Palona
| Palona (Плавна / Plavna) | |
 | |
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Bács |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21428 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1152 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 324 m |
| Terület | 54,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 19° 07′ 32″45.3469, 19.125645.346900°N 19.125600°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 19° 07′ 32″45.3469, 19.125645.346900°N 19.125600°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palona témájú médiaállományokat. | |
Palona (szerbül Плавна / Plavna, horvátul Plavana, németül Plawingen) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.
Fekvése
Bácstól délkeletre, a Duna közelében, Vukovárral szemben fekszik.
Története
Palona nevét 1522-ben a dézsmalajstrom említette először 58 adózóval. Adózói számából ítélve ekkor már népes község lehetett.
1553-ban a török hódoltság alatt a defterek már Palavna néven említik a bácsi nahijében 4 adózó és 13 nem adózó házzal. Nevét a török időkben változtatta Plávnára, és 1904-ig meg is tartotta e nevet. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el.
1699-ben, Bács vármegye első összeírásában 18 gazdával szerepel és ekkor összesen 6 lova, 16 ökre, 18 tehene, 22 borja, 38 juha, 11 disznaja, 42 méhkasa volt, továbbá 11 kapa szőlője, 18 hold szántóföldje és 5 hold árpája volt.
1715-ben csak 11 adófizető gazdája, 1722-ben pedig 23 adózója volt. Cothmann 1763-ban Bukinból Plávnára jött át, ez kamarai falu volt csekély terjedelmű határral.
A falu lakosai római katolikus sokácok voltak, akik a szomszéd Morgas puszta szántóföldnek használt kis részét bérben művelték, de a morgási erdők mellett voltak a plávnaiaknak szintén szép tölgy- és cserfa-erdeik is. A falu urbáriuma 1772. június 27-én volt.
A faluban 1876-ban árvíz, majd 1886-ban nagy tűzvész pusztított.
1910-ben 2642 lakosából 808 magyar, 597 német, 26 szlovák, 1199 cigány és sokác volt. Ebből 2410 római katolikus, 110 református, 86 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2350 | 2560 | 2662 | 2033 | 1712 | 1538 | 1392[2] | 1152[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 607 | 43,60 |
| Horvátok | 312 | 22,41 |
| Magyarok | 145 | 10,41 |
| Jugoszlávok | 112 | 8,04 |
| Szlovákok | 26 | 1,86 |
| Ukránok | 19 | 1,36 |
| Cigányok | 19 | 1,36 |
| Németek | 17 | 1,22 |
| Muzulmánok | 8 | 0,57 |
| Macedónok | 4 | 0,28 |
| Bunyevácok | 4 | 0,28 |
| Montenegróiak | 2 | 0,14 |
| Szlovének | 2 | 0,14 |
| Ruszinok | 2 | 0,14 |
| Bosnyákok | 2 | 0,14 |
| Oroszok | 1 | 0,07 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Látnivalók
- Szent Jakab apostol római katolikus templom: a plébánia ősi, 1756-ban alapították. A templom névadója Szent Jakab apostol. 1809-től 1813-ig építették. 1958-ban és 1968-ban felújították. A templom méretei: hossza 37 m, szélessége 12,5 m, a hajó magassága 10 m, a toronyé 29 m. Három harangja közül a legnagyobb 320 kg, a legkisebb 150 kg. Az anyakönyvet 1756. óta vezetik. Ma a horvát és a magyar nemzetiségűek képezik a római katolikus lakosságot.
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
Külső hivatkozások
- Palona története Archiválva 2012. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
